1 Titeket is [megelevenített,] a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bûneitek miatt,

2 Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegõbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;

3 A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:

4 De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Õ nagy szerelmébõl, melylyel minket szeretett,

5 Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelembõl tartattatok meg!)

6 És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:

7 Hogy megmutassa a következendõ idõkben az Õ kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.

8 Mert kegyelembõl tartattatok meg, hit által; és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez;

9 Nem cselekedetekbõl, hogy senki ne kérkedjék.

10 Mert az Õ alkotása vagyunk, teremtetvén [Általa] a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket elõre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.

11 Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett [s] a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,

12 Hogy ti, [mondom], abban az idõben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitõl távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;

13 Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.

14 Mert Õ a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két [nemzetséget,] és lerontotta a közbevetett választófalat,

15 Az ellenségeskedést az Õ testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettõt egy új emberré teremtse Õ magában, békességet szerezvén;

16 És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettõt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.

17 És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.

18 Mert Õ általa van menetelünk mindkettõnknek egy Lélekben az Atyához.

19 Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,

20 Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkõ maga Jézus Krisztus,

21 A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban;

22 A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.

1 Også eder har han gjort levende, I som var døde ved eders overtredelser og synder,

2 som I fordum vandret i efter denne verdens løp, efter høvdingen over luftens makter, den ånd som nu er virksom i vantroens barn,

3 blandt hvilke også vi alle fordum vandret i vårt kjøds lyster, idet vi gjorde kjødets og tankenes vilje, og vi var av naturen vredens barn likesom de andre.

4 Men Gud, som er rik på miskunn, har for sin store kjærlighets skyld som han elsket oss med,

5 gjort oss levende med Kristus, enda vi var døde ved våre overtredelser - av nåde er I frelst -

6 og opvakt oss med ham og satt oss med ham i himmelen, i Kristus Jesus,

7 forat han i de kommende tider kunde vise sin nådes overvettes rikdom i godhet mot oss i Kristus Jesus.

8 For av nåde er I frelst, ved tro, og det ikke av eder selv, det er Guds gave,

9 ikke av gjerninger, forat ikke nogen skal rose sig.

10 For vi er hans verk, skapt i Kristus Jesus til gode gjerninger, som Gud forut har lagt ferdige, at vi skulde vandre i dem.

11 Kom derfor i hu at I som fordum var hedninger i kjøttet og blev kalt uomskårne av den såkalte omskjærelse på kjøttet, den som gjøres med hånden,

12 at I på den tid stod utenfor Kristus, utelukket fra Israels borgerrett og fremmede for paktene med deres løfte, uten håp og uten Gud i verden;

13 men nu, i Kristus Jesus, er I som fordum var langt borte, kommet nær til ved Kristi blod.

14 For han er vår fred, han som gjorde de to til ett og nedrev gjerdets skillevegg, fiendskapet,

15 idet han ved sitt kjød avskaffet den lov som kom med bud og forskrifter, forat han ved sig selv kunde skape de to til ett nytt menneske, idet han gjorde fred,

16 og forlike dem begge i ett legeme med Gud ved korset, idet han på dette drepte fiendskapet.

17 Og han kom og forkynte fred for eder som var langt borte, og fred for dem som var nær ved;

18 for ved ham har vi begge adgang til Faderen i en Ånd.

19 Så er I da ikke lenger fremmede og utlendinger, men I er de helliges medborgere og Guds husfolk,

20 I som er bygget op på apostlenes og profetenes grunnvoll, mens hjørnestenen er Kristus Jesus selv,

21 i hvem hver bygning føies sammen og vokser til et hellig tempel i Herren,

22 i hvem også I bygges op med de andre til en Guds bolig i Ånden.