1 Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!
2 Evódiát intem, Sintikhét is intem, hogy egyenlõ indulattal legyenek az Úrban.
3 Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint a kik az evangyéliom dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik [fölírvák] az életnek könyvében.
4 Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!
5 A ti szelídlelkûségetek ismert legyen minden ember elõtt. Az Úr közel!
6 Semmi felõl ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten elõtt.
7 És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja õrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.
8 Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírûek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekrõl gondolkodjatok.
9 A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tõlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.
10 Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az én felõlem való gondviseléstekben; mely dologban gondoskodtatok is, de nem volt alkalmatok.
11 Nem hogy az én szûkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek.
12 Tudok megaláztatni is, tudok bõvölködni is; mindenben és mindenekben ismerõs vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bõvölködéssel is, a szûkölködéssel is.
13 Mindenre van erõm a Krisztusban, a ki engem megerõsít.
14 Mindazáltal jól tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek.
15 Tudjátok pedig ti is, Filippibeliek, hogy az evangyéliom [hirdetésének] kezdetén, mikor Macedóniából kimentem, egyetlen egyház sem volt részes velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül:
16 Mert [már] Thessalónikában is, egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre.
17 Nem mintha kívánnám az ajándékot; hanem kívánom azt a gyümölcsöt, mely sokasodik a ti hasznotokra.
18 Megkaptam pedig mindent, és bõvölködöm; beteltem, vévén Epafróditustól, a mit [küldöttetek,] mint kedves jó illatot, kellemes, tetszõ áldozatot az Istennek.
19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Õ gazdagsága szerint dicsõségesen a Krisztus Jézusban.
20 Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsõség mind örökkön örökké. Ámen.
21 Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban. Köszöntenek titeket az atyafiak, a kik velem vannak.
22 Köszöntenek titeket minden szentek, mindeneknek felette pedig a császár udvarából valók.
23 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.
1 Derfor, mine brødre, som jeg elsker og lenges efter, min glede og min krans, stå således fast i Herren, mine elskede!
2 Evodia formaner jeg, og Syntyke formaner jeg til å ha det samme sinn i Herren;
3 ja, jeg ber også dig, du som med rette kalles Synzygus, kom dem til hjelp! for de har kjempet med mig i evangeliet tillikemed Klemens og mine andre medarbeidere, hvis navn står i livsens bok.
4 Gled eder i Herren alltid! atter vil jeg si: Gled eder!
5 Eders saktmodighet bli vitterlig for alle mennesker! Herren er nær.
6 Vær ikke bekymret for noget, men la i alle ting eders begjæringer komme frem for Gud i påkallelse og bønn med takksigelse;
7 og Guds fred, som overgår all forstand, skal bevare eders hjerter og eders tanker i Kristus Jesus.
8 For øvrig, brødre, alt som er sant, alt som er ære verdt, alt som er rettferdig, alt som er rent, alt som er elskelig, alt som tales vel om, enhver dyd, og alt det som priselig er - gi akt på det!
9 Det som I også har lært og mottatt og hørt og sett hos mig, gjør det; og fredens Gud skal være med eder.
10 Jeg blev såre glad i Herren over at I endelig engang er kommet således til velmakt igjen at I har kunnet tenke på mitt beste, som I nok også før tenkte på, men I hadde ikke leilighet.
11 Ikke at jeg sier dette av trang; for jeg har lært å nøies med det jeg har;
12 jeg vet å leve i ringe kår, jeg vet også å ha overflod; i alt og i alle ting er jeg innvidd, både å mettes og å sulte, både å ha overflod og å lide trang;
13 jeg formår alt i ham som gjør mig sterk.
14 Dog har I gjort vel i å ta del i min trengsel.
15 Men I vet og, I filippensere, at i evangeliets første tid, da jeg drog ut fra Makedonia, hadde ingen menighet regning med mig over gitt og mottatt uten I alene;
16 for også i Tessalonika sendte I mig både en og to ganger det jeg trengte.
17 Ikke at jeg attrår gaven, men jeg attrår den frukt av den som rikelig kommer eder til gode.
18 Men nu har jeg fått alt og har overflod; jeg har fullt op efterat jeg av Epafroditus har mottatt eders gave, en yndig duft, et offer til glede og velbehag for Gud.
19 Og min Gud skal efter sin rikdom fylle all eders trang i herlighet i Kristus Jesus.
20 Men vår Gud og Fader være æren i all evighet! Amen.
21 Hils hver hellig i Kristus Jesus!
22 Brødrene hos mig hilser eder; alle de hellige hilser eder, især de som hører til keiserens hus.
23 Den Herre Jesu Kristi nåde være med eders ånd!