1 Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.
3 Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék, a mint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.
4 Mert miképen egy testben sok tagunk van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete van:
5 Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai [vagyunk.]
6 Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, a hitnek szabálya szerint [teljesítsük;]
7 Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban;
8 Akár intõ, az intésben; az adakozó szelídségben; az elõljáró szorgalmatossággal; a könyörülõ vídámsággal [mívelje.]
9 A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.
10 Atyafiúi szeretettel egymás iránt gyöngédek; a tiszteletadásban egymást megelõzõk [legyetek.]
11 Az igyekezetben ne [legyetek] restek; lélekben buzgók [legyetek;] az Úrnak szolgáljatok.
12 A reménységben örvendezõk; a háborúságban tûrõk; a könyörgésben állhatatosak;
13 A szentek szükségeire adakozók [legyetek;] a vendégszeretetet gyakoroljátok.
14 Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.
15 Örüljetek az örülõkkel, és sírjatok a sírókkal.
16 Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.
17 Senkinek gonoszért gonoszszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember elõtt.
18 Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.
19 Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
20 Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjuhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyûjtesz az õ fejére.
21 Ne gyõzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval gyõzd meg.
1 Mi do vin petas, fratoj, pro la kompatoj de Dio, ke vi prezentu viajn korpojn kiel vivantan oferon, sanktan, plaĉantan al Dio, kio estas via racia servo.
2 Kaj ne konformiĝu al ĉi tiu mondo; sed aliformiĝu per renovigado de via menso, por ke vi provu, kio estas la bona kaj aprobinda kaj perfekta volo de Dio.
3 Ĉar mi diras al ĉiu el vi, per la graco al mi donita, ke li ne tro estimu sin, sed estimu sin kun modereco, laŭ mezuro de la fido, kiun Dio disdonis al ĉiu.
4 Ĉar kiel ni havas multajn membrojn en unu korpo, kaj ne ĉiuj membroj havas la saman funkcion,
5 tiel same ni multaj estas unu korpo en Kristo, kaj ĉiuj aparte membroj unu de alia.
6 Sed havante donacojn diversajn laŭ la graco donita al ni, ĉu profetadon, ni profetu laŭ la mezuro de nia fido;
7 aŭ servadon, ni laboru en nia servado; aŭ instruanto, en sia instruado;
8 aŭ admonanto, en sia admonado; la disdonanto agu malavare, la administranto kun diligenteco, la kompatanto kun ĝojo.
9 Via amo estu sen hipokriteco. Abomenu tion, kio estas malbona; algluiĝu al la bona.
10 En fratamo estu kore unuigitaj unu al alia, honore preferantaj unu la alian;
11 en diligenteco ne malviglaj, en spirito fervoraj, servantaj la Sinjoron;
12 en espero ĝojaj, en aflikto paciencaj, en preĝado persistaj;
13 kotizantaj por la bezonoj de la sanktuloj, sekvantaj gastamecon.
14 Benu tiujn, kiuj vin persekutas; benu, kaj ne malbenu.
15 Ĝoju kun ĝojantoj, ploru kun plorantoj.
16 Estu simpatiaj unu al alia. Ne pripensadu altajn aferojn, sed klinadu vin al humilaj aferoj. Ne opiniu vin saĝaj.
17 Redonu al neniu malbonon pro malbono. Celu aprobindaĵojn antaŭ ĉiuj homoj.
18 Se estos eble, restu pacaj viaparte kun ĉiuj homoj.
19 Ne venĝu vin, amataj, sed cedu lokon al kolero; ĉar estas skribite:Ĉe Mi estas venĝo, Mi repagos, diras la Sinjoro.
20 Sed se via malamiko malsatas, donu al li manĝi; se li soifas, donu al li trinki; ĉar tion farante, fajrajn karbojn vi kolektos sur lia kapo.
21 Ne venkiĝu de malbono, sed venku malbonon per bono.