1 Ebben az idõben megbetegedék Abija, a Jeroboám fia.

2 És monda Jeroboám az õ feleségének: Kelj fel most, és változtasd meg öltözetedet, hogy meg ne ismerjék, hogy te vagy Jeroboám felesége, és menj el Silóba: Ímé ott van Ahija próféta, a ki nékem megmondotta volt, hogy királylyá leszek e népen.

3 És végy magadhoz tíz kenyeret és pogácsát, és egy edényben mézet, és menj el hozzá; õ majd megmondja néked, mi történik a gyermekkel.

4 És e képen cselekedék a Jeroboám felesége; és felkészülvén, elméne Silóba, és beméne az Ahija házába. Ahija azonban már nem látott; mert meghomályosodtak az õ szemei a vénség miatt.

5 És az Úr monda Ahijának: Ímé a Jeroboám felesége jött [hozzád,] hogy valamit kérdjen tõled az õ fia felõl, mert beteg; te azért így s így szólj néki. És mikor bement, másnak tetteté magát.

6 De mikor meghallotta Ahija az õ lábainak zörejét, a mint az ajtóhoz közelgete, monda: Jõjj be Jeroboám felesége; miért tetteted magadat másnak? Én te hozzád kemény [követséggel] küldettem.

7 Menj el, mondd meg Jeroboámnak: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Mivelhogy én téged e nép közül felmagasztaltalak, és téged fejedelemmé tettelek az én népemen, az Izráelen;

8 És elszakasztottam az országot a Dávid házától, és azt néked adtam; te azonban nem voltál olyan, mint az én szolgám, Dávid, a ki megõrizte az én parancsolatimat, és a ki engem követett teljes szívébõl, csak azt cselekedvén, a mi kedves az én szemeim elõtt;

9 Hanem gonoszabbul cselekedtél mindazoknál, a kik te elõtted voltak; mert elmentél és idegen isteneket csináltál magadnak, és öntött bálványokat, hogy engem haragra ingerelj, és engem hátad mögé vetettél:

10 Azért ímé én veszedelmet hozok a Jeroboám házára, és kiirtom Jeroboámnak még az ebét is, és mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben, és kihányom a Jeroboám háza maradékait, miképen a ganéjt kihányják, mígnem vége lesz.

11 A ki meghal a Jeroboám [maradékai] közül a városban, azt az ebek eszik meg; a ki pedig a mezõn hal meg, az égi madarak eszik meg; mert az Úr szólott.

12 Te pedig kelj fel, és menj haza, mert a mint belépsz a városba, meghal a gyermek;

13 És az egész Izráel siratja õt, és eltemeti õt, mert a Jeroboám magvából csak egyedül õ temettetik el sírba, mivel a Jeroboám háznépe közül az Úr iránt, Izráel Istene iránt csak õ benne találtatott valami jó.

14 És támaszt az Úr magának királyt Izráelben, a ki kigyomlálja a Jeroboám házát egy napon. De mit [mondok?] Már [is támasztott!

15 És megveri az Úr az Izráelt, mint a hogy a nád a vízben ide s tova hányattatik, és elszakasztja az Izráelt errõl a jó földrõl, a melyet adott az õ atyáiknak, és szétszórja õket a folyóvizen túl, mivelhogy Aserákat csináltak magoknak, hogy az Urat ingereljék.

16 És kézbe adja az Izráelt a Jeroboám bûneiért, a ki [maga is] vétkezett és az Izráelt is bûnbe ejtette.

17 És felkészült a Jeroboám felesége, elment és juta Thirsába. És mikor a ház küszöbén belépett, meghalt a gyermek.

18 És eltemeték õt, és siratá õt az egész Izráel, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott az õ szolgája, Ahija próféta által.

19 Jeroboámnak pedig egyéb cselekedetei, mimódon hadakozott és uralkodott, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.

20 És az idõ, a melyben uralkodott Jeroboám, huszonkét esztendõ, és elaluvék az õ atyáival, és uralkodék Nádáb, az õ fia, õ helyette.

21 Roboám pedig, a Salamon fia Júdában uralkodék: Negyvenegy esztendõs volt Roboám, mikor uralkodni kezdett, és tizenhét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, a melyet az Úr választott volt [magának] az Izráelnek minden nemzetségei közül, hogy ott helyheztesse az õ nevét; és az õ anyjának Naama volt a neve, a ki az Ammon nemzetségébõl való volt.

22 Júda is gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt, és sokkal nagyobb haragra indíták õt az õ vétkeikkel, a melyekkel vétkeztek, mint atyáik azokkal, a melyeket õk cselekedtek volt.

23 Mert õk is építének magoknak magaslatokat, és faragott képeket és Aserákat minden magas halmon, és minden zöldellõ fa alatt.

24 És valának férfi paráznák is az országban, és cselekedének a pogányok minden útálatos vétkei szerint, a kiket az Úr kiûzött volt az Izráel fiai elõtt.

25 És lõn Roboám király ötödik esztendejében, feljött Sisák, az Égyiptombeli király Jeruzsálem ellen.

26 És elvivé az Úr házának kincseit, és a király házának kincseit, és mindent, a mi csak elvihetõ volt; elvitte mind az arany paizsokat is, a melyeket Salamon csináltatott,

27 A melyek helyett Roboám király azután rézpaizsokat csináltatott, és adá azokat a testõrök fejedelmeinek kezébe, a kik a király házának kapunállói valának.

28 És valahányszor a király bement az Úr házába, bevitték azokat a testõrök, és ismét visszahozták a testõrök házába.

29 Roboámnak pedig több dolgai és minden cselekedetei, nemde nem meg vannak-é írva a Júda királyainak krónika-könyvében?

30 És folyton hadakozás volt Roboám és Jeroboám között.

31 És elaluvék Roboám az õ atyáival, és eltemetteték az õ atyáival a Dávid városában; és az õ anyjának Naama volt a neve, az Ammoniták nemzetségébõl való; és Abija, az õ fia, lett a király õ helyette.

1 Dans ce temps-là, Abija, fils de Jéroboam, devint malade.

2 Et Jéroboam dit à sa femme: Lève-toi, je te prie, et déguise-toi pour qu'on ne sache pas que tu es la femme de Jéroboam, et va à Silo. Voici, là est Achija, le prophète; c'est lui qui m'a dit que je serais roi de ce peuple.

3 Prends avec toi dix pains, des gâteaux et un vase de miel, et entre chez lui; il te dira ce qui arrivera à l'enfant.

4 La femme de Jéroboam fit ainsi; elle se leva, alla à Silo, et entra dans la maison d'Achija. Achija ne pouvait plus voir, car il avait les yeux fixes par suite de la vieillesse.

5 L'Eternel avait dit à Achija: La femme de Jéroboam va venir te consulter au sujet de son fils, parce qu'il est malade. Tu lui parleras de telle et de telle manière. Quand elle arrivera, elle se donnera pour une autre.

6 Lorsque Achija entendit le bruit de ses pas, au moment où elle franchissait la porte, il dit: Entre, femme de Jéroboam; pourquoi veux-tu te donner pour une autre? Je suis chargé de t'annoncer des choses dures.

7 Va, dis à Jéroboam: Ainsi parle l'Eternel, le Dieu d'Israël: Je t'ai élevé du milieu du peuple, je t'ai établi chef de mon peuple d'Israël,

8 j'ai arraché le royaume de la maison de David et je te l'ai donné. Et tu n'as pas été comme mon serviteur David, qui a observé mes commandements et qui a marché après moi de tout son coeur, ne faisant que ce qui est droit à mes yeux.

9 Tu as agi plus mal que tous ceux qui ont été avant toi, tu es allé te faire d'autres dieux, et des images de fonte pour m'irriter, et tu m'as rejeté derrière ton dos!

10 Voilà pourquoi je vais faire venir le malheur sur la maison de Jéroboam; j'exterminerai quiconque appartient à Jéroboam, celui qui est esclave et celui qui est libre en Israël, et je balaierai la maison de Jéroboam comme on balaie les ordures, jusqu'à ce qu'elle ait disparu.

11 Celui de la maison de Jéroboam qui mourra dans la ville sera mangé par les chiens, et celui qui mourra dans les champs sera mangé par les oiseaux du ciel. Car l'Eternel a parlé.

12 Et toi, lève-toi, va dans ta maison. Dès que tes pieds entreront dans la ville, l'enfant mourra.

13 Tout Israël le pleurera, et on l'enterrera; car il est le seul de la maison de Jéroboam qui sera mis dans un sépulcre, parce qu'il est le seul de la maison de Jéroboam en qui se soit trouvé quelque chose de bon devant l'Eternel, le Dieu d'Israël.

14 L'Eternel établira sur Israël un roi qui exterminera la maison de Jéroboam ce jour-là. Et n'est-ce pas déjà ce qui arrive?

15 L'Eternel frappera Israël, et il en sera de lui comme du roseau qui est agité dans les eaux; il arrachera Israël de ce bon pays qu'il avait donné à leurs pères, et il les dispersera de l'autre côté du fleuve, parce qu'ils se sont fait des idoles, irritant l'Eternel.

16 Il livrera Israël à cause des péchés que Jéroboam a commis et qu'il a fait commettre à Israël.

17 La femme de Jéroboam se leva, et partit. Elle arriva à Thirtsa; et, comme elle atteignait le seuil de la maison, l'enfant mourut.

18 On l'enterra, et tout Israël le pleura, selon la parole que l'Eternel avait dite par son serviteur Achija, le prophète.

19 Le reste des actions de Jéroboam, comment il fit la guerre et comment il régna, cela est écrit dans le livre des Chroniques des rois d'Israël.

20 Jéroboam régna vingt-deux ans, puis il se coucha avec ses pères. Et Nadab, son fils, régna à sa place.

21 Roboam, fils de Salomon, régna sur Juda. Il avait quarante et un ans lorsqu'il devint roi, et il régna dix-sept ans à Jérusalem, la ville que l'Eternel avait choisie sur toutes les tribus d'Israël pour y mettre son nom. Sa mère s'appelait Naama, l'Ammonite.

22 Juda fit ce qui est mal aux yeux de l'Eternel; et, par les péchés qu'ils commirent, ils excitèrent sa jalousie plus que ne l'avaient jamais fait leurs pères.

23 Ils se bâtirent, eux aussi, des hauts lieux avec des statues et des idoles sur toute colline élevée et sous tout arbre vert.

24 Il y eut même des prostitués dans le pays. Ils imitèrent toutes les abominations des nations que l'Eternel avait chassées devant les enfants d'Israël.

25 La cinquième année du règne de Roboam, Schischak, roi d'Egypte, monta contre Jérusalem.

26 Il prit les trésors de la maison de l'Eternel et les trésors de la maison du roi, il prit tout. Il prit tous les boucliers d'or que Salomon avait faits.

27 Le roi Roboam fit à leur place des boucliers d'airain, et il les remit aux soins des chefs des coureurs, qui gardaient l'entrée de la maison du roi.

28 Toutes les fois que le roi allait à la maison de l'Eternel, les coureurs les portaient; puis ils les rapportaient dans la chambre des coureurs.

29 Le reste des actions de Roboam, et tout ce qu'il a fait, cela n'est-il pas écrit dans le livre des Chroniques des rois de Juda?

30 Il y eut toujours guerre entre Roboam et Jéroboam.

31 Roboam se coucha avec ses pères, et il fut enterré avec ses pères dans la ville de David. Sa mère s'appelait Naama, l'Ammonite. Et Abijam, son fils, régna à sa place.