1 Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, a hol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén,

2 Az odafelvalókkal törõdjetek, nem a földiekkel.

3 Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.

4 Mikor a Krisztus, a mi életünk, megjelen, akkor majd ti is, Õ vele együtt, megjelentek dicsõségben.

5 Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet, a mi bálványimádás;

6 Melyek miatt jõ az Isten haragja az engedetlenség fiaira;

7 Melyekben ti is jártatok régenten, mikor éltetek azokban.

8 Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést, gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet.

9 Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az õ cselekedeteivel együtt.

10 És felöltöztétek amaz új [embert,] melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, a ki teremtette azt:

11 A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus.

12 Öltözzetek föl azért mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútûrést;

13 Elszenvedvén egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképen ti is;

14 Mindezeknek fölébe pedig [öltözzétek föl] a szeretetet, mint a mely a tökéletességnek kötele.

15 És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben, amelyre el is hívattatok egy testben; és háládatosak legyetek.

16 A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dícséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.

17 És mindent, a mit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében [cselekedjetek,] hálát adván az Istennek és Atyának Õ általa.

18 Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, a miképen illik az Úrban.

19 Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, és ne legyetek irántok keserû kedvûek.

20 Ti gyermekek, szót fogadjatok a ti szüleiteknek mindenben; mert ez kedves az Úrnak.

21 Ti atyák, ne bosszantsátok a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek.

22 Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén az Istent.

23 És valamit tesztek, lélekbõl cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek;

24 Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.

25 A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás.

1 I herrar, given edra tjänare, vad rätt och billigt är; I veten ju, att också I haven en herre i himmelen.

2 Ja, haven edert sinne vänt till det som är därovan, icke till det som är på jorden.

3 Ty I haven dött, och edert liv är fördolt med Kristus i Gud.

4 När Kristus, han som är vårt liv, bliver uppenbarad, då skolen ock I med honom bliva uppenbarade i härlighet.

5 Så döden nu edra lemmar, som höra jorden till: otukt, orenhet, lusta, ond begärelse, så ock girigheten, som ju är avgudadyrkan;

6 ty för sådant kommer Guds vrede.

7 I de synderna vandraden också I förut, då I ännu haden edert liv i dem.

8 Men nu skolen också I lägga bort alltsammans; vrede, häftighet, ondska, smädelse och skamligt tal ur eder mun;

9 I skolen icke ljuga på varandra. I haven ju avklätt eder den gamla människan med hennes gärningar

10 och iklätt eder den nya, den som förnyas till sann kunskap och så bliver en avbild av honom som har skapat henne.

11 Och därvid kommer det icke an på om någon är grek eller jude, omskuren eller oomskuren, barbar eller skyt, träl eller fri; nej, Kristus är allt och i alla.

12 Så kläden eder nu såsom Guds utvalda, hans heliga och älskade, i hjärtlig barmhärtighet, godhet, ödmjukhet, saktmod, tålamod.

13 Och haven fördrag med varandra och förlåten varandra, om någon har något att förebrå en annan. Såsom Herren har förlåtit eder, så skolen ock I förlåta.

14 Men över allt detta skolen I ikläda eder kärleken, ty den är fullkomlighetens sammanhållande band.

15 Och låten Kristi frid regera i edra hjärtan; ty till att äga den ären I ock kallade såsom lemmar i en och samma kropp. Och varen tacksamma.

16 Låten Kristi ord rikligen bo ibland eder; undervisen och förmanen varandra i all vishet, med psalmer och lovsånger och andliga visor, och sjungen med tacksägelse till Guds ära i edra hjärtan.

17 Och allt, vadhelst I företagen eder i ord eller gärning, gören det allt i Herren Jesu namn och tacken Gud, Fadern, genom honom.

18 I hustrur, underordnen eder edra män, såsom tillbörligt är i Herren.

19 I män, älsken edra hustrur och varen icke bittra mot dem.

20 I barn, varen edra föräldrar lydiga i allt, ty detta är välbehagligt i Herren.

21 I fäder, reten icke edra barn, på det att de icke må bliva klenmodiga.

22 I tjänare, varen i allt edra jordiska herrar lydiga, icke med ögontjänst, av begär att behaga människor, utan av uppriktigt hjärta, i Herrens fruktan.

23 Vadhelst I gören, gören det av hjärtat, såsom tjänaden I Herren och icke människor.

24 I veten ju, att I till vedergällning skolen av Herren få eder arvedel; den herre I tjänen är Kristus.