Jézus harmadszor szól szenvedéseiről
1 Amikor Jézus mindezeket a beszédeket befejezte, ezt mondta tanítványainak: 2 „Tudjátok, hogy két nap múlva húsvétnak ünnepe lesz, és az Emberfia elárultatik, hogy megfeszítsék."
3 Akkor egybegyűltek a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házában, akit Kajafásnak hívtak. 4 És tanácsot tartottak, hogy Jézust csellel elfogják és megölik. 5 De ezt mondták: „Ne az ünnepen: nehogy zendülés legyen a nép között."
Jézus megkenetése Betániában
6 Amikor Jézus Betániában, a poklos Simon házában volt, 7 odament hozzá egy asszony, akinél drága kenetnek alabástrom szelencéje volt, és ezt a fejére öntötte, amint az asztalnál ült.
8 Látva ezt tanítványai, bosszankodtak, és ezt mondták: „Mire való ez a tékozlás? 9 Mert eladhatták volna ezt a kenetet nagy áron, és odaadhatták volna árát a szegényeknek."
10 Amikor ezt észrevette Jézus, ezt mondta nekik: „Miért bántjátok ezt az asszonyt? Hiszen jó dolgot cselekedett velem. 11 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, de én nem leszek mindenkor veletek. 12 Mert amikor ő ezt a kenetet testemre öntötte, a temetésemre gondolva cselekedte azt. 13 Bizony mondom néktek, hogy ahol az egész világon prédikálják majd az evangéliumot, amit ez énvelem cselekedett, azt is hirdetik majd az ő emlékezetére!"
Júdás elárulja Jézust
14 Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskariótes Júdásnak hívtak, a főpapokhoz ment, 15 és ezt mondta: „Mit akartok nekem adni, ha én kezetekbe adom őt?" Azok pedig harminc ezüstpénzt rendeltek neki. 16 És ettől fogva keresete az alkalmat, hogy elárulja őt.
Az utolsó vacsora
17 A kovásztalan kenyerek első napján odamentek Jézushoz a tanítványok, és ezt mondták: „Hol akarod, hogy elkészítsük neked a húsvéti bárányt?"
18 Ő pedig ezt válaszolta: „Menjetek el a városba ahhoz a bizonyos emberhez, és ezt mondjátok neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal." 19 És úgy cselekedtek a tanítványok, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették a húsvéti bárányt.
20 Mikor pedig beesteledett, letelepedett a tizenkettővel, 21 és amikor ettek, ezt mondta: „Bizony mondom néktek, közületek egy elárul engem."
22 És felettébb megszomorodva kezdték mindannyian kérdezni tőle: „Én vagyok-e az, Uram?"
23 Ő pedig így felelt: „Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. 24 Az Emberfia jóllehet elmegy, amint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna meg."
25 Megszólalt Júdás is, aki elárulta őt, és ezt mondta: „Én vagyok az, Mester?" Ő ezt felelte: „Te mondtad."
26 Mikor pedig ettek, vette Jézus a kenyeret, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta, és ezt mondta: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!"
27 Azután vette a poharat, és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: „Igyatok ebből mindnyájan, 28 mert ez az én vérem, az új szövetség vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.