1 Il serait superflu de vous écrire, au sujet de l'assistance qu'on destine aux Saints.

2 Car je connais votre bonne volonté; au sujet de laquelle je me glorifie de vous auprès des Macédoniens, leur disant que l'Achaïe est prête depuis l'année passée; et votre zèle a excité celui du plus grand nombre.

3 Toutefois j'ai envoyé nos frères, afin que nous ne nous soyons pas glorifiés de vous en vain à cet égard, et que vous soyez prêts, comme je l'ai dit;

4 De peur que, si les Macédoniens venaient avec moi, et ne vous trouvaient pas prêts, cela ne tournât à notre confusion, pour ne pas dire à la vôtre, sur ce sujet dont nous nous sommes glorifiés.

5 J'ai donc estimé nécessaire de prier les frères d'aller d'avance chez vous, et d'achever de préparer la libéralité que vous avez déjà promise, afin qu'elle soit prête comme une libéralité, et non comme le fruit de l'avarice.

6 Au reste: Celui qui sème chichement moissonnera chichement, et celui qui sème abondamment moissonnera aussi abondamment.

7 Que chacun donne selon qu'il l'a résolu en son cœur, non à regret, ni par contrainte; car Dieu aime celui qui donne avec joie.

8 Et Dieu est puissant pour vous combler de toutes sortes de grâces, afin qu'ayant toujours tout ce qui vous est nécessaire, vous abondiez en toutes sortes de bonnes œuvres,

9 Selon qu'il est écrit: Il a répandu, il a donné aux pauvres; sa justice demeure éternellement.

10 Or, Celui qui fournit la semence au semeur, et du pain pour sa nourriture, vous donnera et multipliera votre semence et augmentera les fruits de votre justice;

11 Afin que vous soyez enrichis en toute manière, pour accomplir toutes sortes de libéralités, qui fassent rendre à Dieu par nous des actions de grâces.

12 Car l'administration de cette offrande non seulement pourvoit aux besoins des Saints, mais encore elle abonde en actions de grâces que plusieurs rendront à Dieu.

13 Ils glorifient Dieu pour l'épreuve qu'ils font, dans cette assistance, de la soumission que vous faites profession d'avoir pour l'Évangile de Christ, et de la libéralité sincère dont vous usez envers eux, et envers tous;

14 Et ils prient pour vous, vous aimant affectueusement, à cause de l'excellente grâce que Dieu vous a faite.

15 Or, grâces soient rendues à Dieu de son don ineffable!

1 A szentek iránt való szolgálatról felesleges is néktek írnom.

2 Hiszen ismerem a ti készségteket a melylyel dicsekszem felõletek a macedónoknak, hogy Akhája kész a mult esztendõ óta; és a ti buzgóságtok, sokakat magával ragadt.

3 Mindamellett elküldöttem az atyafiakat, hogy a mi felõletek való dicsekedésünk ebben a részben hiábavaló ne legyen; hogy, a mint mondám, készen legyetek.

4 Hogy aztán, ha a macedónok velem együtt odajutnak és titeket készületlenül találnak, valamiképen szégyent ne valljunk mi, hogy ne mondjam ti, ebben a dologban.

5 Szükségesnek véltem azért utasítani az atyafiakat, hogy elõre menjenek el hozzátok, és készítsék el elõre a ti elõre megígért adományotokat, hogy az úgy legyen készen, mint adomány, és nem mint ragadomány.

6 Azt [mondom] pedig: A ki szûken vet, szûken is arat; és a ki bõven vet, bõven is arat.

7 Kiki a mint eltökélte szívében, nem szomorúságból, vagy kénytelenségbõl; mert a jókedvû adakozót szereti az Isten.

8 Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok áraszsza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bõségben legyetek,

9 A mint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek; az õ igazsága örökké megmarad.

10 A ki pedig magot ád a magvetõnek és kenyeret eleségül, ád és megsokasítja a ti vetésteket és megnöveli a ti igazságtoknak gyümölcsét,

11 Hogy mindenben meggazdagodjatok a teljes jószívûségre, a mely általunk hálaadást szerez az Istennek.

12 Mert e tisztnek szolgálata nemcsak a szenteknek szükségét elégíti ki, hanem sok hálaadással bõséges az Isten elõtt;

13 A mennyiben e szolgálatnak próbája által dicsõítik az Istent a ti Krisztus evangyéliomát valló engedelmességtekért, és a ti hozzájuk és mindenekhez való adakozó jószívûségtekért.

14 Mikor érettetek könyörögve õk is vágyakoznak utánatok az Istennek rajtatok való bõséges kegyelme miatt.

15 Az Istennek pedig [legyen] hála az õ kimondhatatlan ajándékáért.