1 Malheur à ceux qui vivent tranquilles dans Sion, et à ceux qui sont en sécurité sur la montagne de Samarie! Aux principaux de la première des nations, et vers lesquels va la maison d'Israël!
2 Passez à Calné, et voyez; allez de là à Hamath la grande, et descendez à Gath des Philistins. Sont-ils plus prospères que ces royaumes-ci, ou leur territoire est-il plus grand que votre territoire?
3 Vous qui repoussez le jour de la calamité, et qui rapprochez le siège de la violence!
4 Ils se couchent sur des lits d'ivoire, et s'étendent sur leurs coussins; ils mangent les agneaux du troupeau, et les veaux pris du lieu où on les engraisse;
5 Ils divaguent au son du luth; comme David, ils inventent des instruments de musique;
6 Ils boivent le vin dans de grands vases; ils s'oignent avec la meilleure huile, et ne sont pas dans la douleur pour la ruine de Joseph.
7 C'est pourquoi ils vont être emmenés à la tête des captifs, et les clameurs des voluptueux cesseront.
8 Le Seigneur, l'Éternel, l'a juré par lui-même, dit l'Éternel, le Dieu des armées: Je déteste l'orgueil de Jacob, et je hais ses palais; je livrerai la ville et ce qu'elle contient.
9 Que s'il reste dix hommes dans une maison, ils mourront aussi.
10 Et le proche parent d'un mort, et celui qui doit le brûler, le prendra pour emporter les os hors de la maison, et il dira à celui qui est au fond de la maison: Y a-t-il encore quelqu'un auprès de toi? Et il répondra: Il n'y en a plus! Puis il dira: Silence! ce n'est pas le moment de prononcer le nom de l'Éternel.
11 Car voici, l'Éternel donne ses ordres, et il fera tomber la grande maison en ruines, et la petite maison en débris.
12 Des chevaux courent-ils sur le rocher, ou y laboure-t-on avec des bœufs, que vous ayez changé le droit en poison, et le fruit de la justice en absinthe?
13 Vous qui vous réjouissez en ce qui n'est rien, vous qui dites: N'est-ce pas par notre force que nous avons acquis de la puissance?
14 Car voici, je vais faire lever contre vous, maison d'Israël, dit l'Éternel, le Dieu des armées, une nation qui vous opprimera, depuis l'entrée de Hamath jusqu'au torrent du désert.
1 Jaj azoknak, a kik gondtalanul élnek a Sionon, és a kik elbizakodnak Samaria hegyén; a kik a népek elejének elei, és a kikhez jõ az Izráelnek háza!
2 Menjetek át Kalnéba, és nézzetek [szét;] onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, és szálljatok le a Filiszteusok Gáthjába; vajjon jobbak-é azok, mint ezek az országok, és vajjon szélesebb-é azoknak határa a ti határotoknál?
3 A kik a veszedelem napját messze gondoljátok, és az erõszaknak széket emeltek;
4 A kik elefántcsont pamlagon hevernek, és az õ nyoszolyáikban elnyújtózkodnak, és a nyáj legjavából és a kihízlalt borjakból lakmároznak;
5 A kik hárfa mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszereik a Dávidéi;
6 A kik a bort serlegekkel iszszák, és szín-olajjal kenegetõznek, és nem búsulnak a József romlásán:
7 Most azért [is] õk vitetnek el a számûzöttek élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.
8 Megesküdt az Úr Isten az õ életére; ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Útálom a Jákób kevélységét és gyûlölöm az õ palotáit; azért prédára vetem a várost mindenestõl.
9 És ha egy házban tíz ember maradna is meg, még az is meghal;
10 És mikor felemeli õt az õ barátja és megégetõje, hogy kivigye a holttetemeket a házból, azt mondja annak, a ki a ház belsejében lesz: Van-é még valaki veled? az pedig azt mondja: Nincs, és ezt [is] mondja: Csitt! mert nem szabad említeni az Úrnak nevét!
11 Mert ímé, parancsol az Úr és megveri a nagy házat repedezésekkel, és a kicsiny házat hasadozásokkal.
12 Vajjon futhatnak-é a lovak a sziklán? felszánthatja-é azt valaki ökrökön? hogy az ítéletet bürökké tettétek, az igazság gyümölcsét pedig ürömmé?!
13 A kik örültök a hiábavaló dolognak, [és] a kik ezt mondjátok: Nem a magunk erejével szereztünk-é magunknak a szarvakat?
14 Ímé, bizony népet indítok ellened, oh Izráel háza, azt mondja az Úr, a Seregek Istene, és az sanyargat titeket a hámáti úttól az Arába patakjáig.