1 Or, lorsque Jérusalem fut prise (la neuvième année de Sédécias, roi de Juda, au dixième mois, Nébucadnetsar, roi de Babylone, vint, avec toute son armée, assiéger Jérusalem;

2 La onzième année de Sédécias, au quatrième mois, le neuvième jour du mois, la brèche fut faite à la ville),

3 Tous les chefs du roi de Babylone vinrent, et se postèrent à la porte du milieu. C'étaient Nergal-Sharéetser, Samgar-Nébu, Sarsékim, chef des eunuques, Nergal-Sharéetser, chef des mages, et tous les autres chefs du roi de Babylone.

4 Dès que Sédécias, roi de Juda, et tous les gens de guerre les eurent vus, ils s'enfuirent, et sortirent de la ville pendant la nuit, par le chemin du jardin du roi, par la porte entre les deux murailles. Ils sortirent dans la direction de la plaine.

5 Mais l'armée des Caldéens les poursuivit; ils atteignirent Sédécias dans les plaines de Jérico; et, l'ayant pris, ils l'amenèrent vers Nébucadnetsar, roi de Babylone, à Ribla, dans le pays de Hamath, où on lui fit son procès.

6 Et le roi de Babylone fit égorger à Ribla les fils de Sédécias en sa présence; le roi de Babylone fit aussi égorger tous les grands de Juda.

7 Puis il fit crever les yeux à Sédécias, et le fit lier de doubles chaînes d'airain, pour l'emmener à Babylone.

8 Les Caldéens brûlèrent aussi par le feu la maison du roi et les maisons du peuple, et ils démolirent les murailles de Jérusalem.

9 Puis Nébuzar-Adan, chef des gardes, transporta à Babylone le reste du peuple qui était demeuré dans la ville, ceux qui s'étaient rendus à lui, et le reste du peuple.

10 Mais Nébuzar-Adan, chef des gardes, laissa dans le pays de Juda quelques gens des plus pauvres, ceux qui n'avaient rien; et en ce jour-là il leur donna des vignes et des champs.

11 Or Nébucadnetsar, roi de Babylone, avait donné ordre en ces termes, à Nébuzar-Adan, chef des gardes, au sujet de Jérémie:

12 Prends-le, et aie soin de lui, et ne lui fais aucun mal; mais traite-le comme il te le dira.

13 Nébuzar-Adan, chef des gardes, avec Nébushazban, chef des eunuques, et Nergal-Sharéetser, chef des mages, et tous les principaux du roi de Babylone,

14 Envoyèrent donc chercher Jérémie dans la cour de la prison, et le remirent à Guédalia, fils d'Achikam, fils de Shaphan, pour le conduire dans sa maison; ainsi il demeura au milieu du peuple.

15 La parole de l'Éternel fut adressée en ces termes à Jérémie, pendant qu'il était enfermé dans la cour de la prison:

16 Va, et parle à Ébed-Mélec, l'Éthiopien, et lui dis: Ainsi a dit l'Éternel des armées, le Dieu d'Israël: Voici je vais faire venir sur cette ville les choses que j'ai annoncées, pour son malheur et non pour son bien, et elles seront accomplies en ce jour-là, en ta présence.

17 Mais je te délivrerai en ce jour-là, dit l'Éternel, et tu ne seras pas livré entre les mains des hommes que tu crains.

18 Car je te ferai certainement échapper, et tu ne tomberas point par l'épée; mais tu auras ta vie pour butin, parce que tu as eu confiance en moi, dit l'Éternel.

1 Sedékiásnak, a Júda királyának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban eljöve Nabukodonozor, a babiloni király és egész serege Jeruzsálem ellen, és megszállák azt.

2 Sedékiás tizenegyedik esztendejében, a negyedik hónapban, a hónap kilenczedikén ledûle a város [kõfala.]

3 És bemenének a babiloni király fejedelmei mind és leülének a középsõ kapuban: Nergál-Sarézer, Samegár-Nebó, Sársekim, Rabsáris, Nergál- Sarézer, Rabmág és mind a többi fejedelmei a babiloni királynak.

4 És mikor meglátta vala õket Sedékiás, a Júda királya és mind a vitézlõ férfiak, elfutamodának és kimenének éjjel a városból a király kertjén át az ajtón, a két kõfal között, és kimenének a pusztába vivõ úton.

5 És ûzék õket a káldeai seregek, és elfogák Sedékiást Jerikhó pusztájában, és elhozák õt és elvivék Nabukodonozornak, a babiloni királynak Riblába, Hamát földére, és ítéletet monda rája.

6 És megölé a babiloni király Sedékiásnak fiait szeme láttára Riblában, és Júdának minden nemeseit is megölé a babiloni király.

7 A Sedékiás szemeit pedig kitolatá, és vasba vereté õt, hogy elvigye õt Babilonba.

8 A király házát pedig és a nép házait felgyújták a Káldeusok tûzzel, és Jeruzsálem kõfalait leronták.

9 A nép többi részét pedig, a mely a városban maradt vala: és a szökevényeket, a kik hozzá szöktek vala, a nép többi részét, a még megmaradottakat elvivé Nabuzáradán, a poroszlók feje, Babilonba.

10 A nép szegényeit pedig, a kiknek semmijök sem vala, ott hagyá Nabuzáradán, a poroszlók feje, Júda földében, és ada nékik szõlõket és szántóföldeket azon a napon.

11 Jeremiás felõl pedig parancsot ada Nabukodonozor, a babiloni király Nabuzáradánnak, a poroszlók fejének, mondván:

12 Vedd õt magadhoz, és viselj gondot reá, és semmi bajt ne okozz néki, hanem azt cselekedd vele, a mit õ akar.

13 És elkülde Nabuzáradán, a poroszlók feje, és Nebusázban, Rabsáris és Nergál-Sarézer, Rabmág és a babiloni királynak több fõembere.

14 Elküldének, [mondom,] és elhozák Jeremiást a tömlöcz pitvarából, és rábízák õt Gedáliásra, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiára, hogy haza vigye õt, és lakozzék a nép között.

15 Az Úr pedig szóla Jeremiáshoz, mikor õ még a tömlöcz pitvarában fogva vala, mondván:

16 Menj el, és szólj Ebed-Melekkel, a szerecsennel, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én beteljesítem e város kárára és nem javára mondott beszédeimet, és azon a napon szemeid elõtt lesznek azok.

17 És azon a napon megszabadítlak téged, azt mondja az Úr, és nem adatol amaz emberek kezébe, a kiktõl félsz.

18 Hanem bizonyára megszabadítlak téged, nem esel el fegyver miatt, és a lelked zsákmányul lesz néked, mert reménységed volt bennem, azt mondja az Úr.