46 Alors Marie dit: Mon âme magnifie le Seigneur,

47 Et mon esprit se réjouit en Dieu mon Sauveur;

48 Parce qu'il a regardé la bassesse de sa servante. Et voici désormais tous les âges me diront bienheureuse.

49 Car le Tout-Puissant m'a fait de grandes choses; son nom est saint;

50 Et sa miséricorde s'étend d'âge en âge sur ceux qui le craignent.

51 Il a déployé la force de son bras; il a dissipé les desseins que les orgueilleux formaient dans leur cœur;

52 Il a détrôné les puissants, et il a élevé les petits;

53 Il a rempli de biens ceux qui avaient faim, et il a renvoyé les riches à vide.

54 Il a pris en sa protection Israël son serviteur;

55 Et comme il en avait parlé à nos pères, il s'est souvenu de sa miséricorde envers Abraham et sa postérité pour toujours.

46 Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

47 És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

48 Mert reá tekintett az õ szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

49 Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az õ neve!

50 És az õ irgalmassága nemzetségrõl nemzetségre [vagyon] azokon, a kik õt félik.

51 Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az õ szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

52 Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

53 Éhezõket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

54 Felvevé Izráelnek, az õ szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az õ irgalmasságáról.

55 (A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az õ magva iránt mindörökké!