1 Je levai de nouveau les yeux, et regardai; et je vis quatre chars qui sortaient d'entre deux montagnes; et ces montagnes étaient des montagnes d'airain.

2 Au premier char il y avait des chevaux roux; au second char, des chevaux noirs;

3 Au troisième char, des chevaux blancs; au quatrième char, des chevaux mouchetés et vigoureux.

4 Alors je pris la parole, et dis à l'ange qui me parlait: Qu'est-ce que cela, mon seigneur?

5 L'ange répondit et me dit: Ce sont les quatre vents des cieux, qui sortent du lieu où ils se tenaient devant le Seigneur de toute la terre.

6 Les chevaux noirs qui sont à l'un des chars, s'en vont vers le pays du nord, et les blancs vont après eux, et les mouchetés vont vers le pays du midi.

7 Et les vigoureux sortirent, et demandèrent d'aller parcourir la terre. Et il leur dit: Allez, parcourez la terre. Et ils parcoururent la terre.

8 Puis il m'appela, et me dit: Vois, ceux qui sortent vers le pays du nord, font reposer mon Esprit sur le pays du nord.

9 Et la parole de l'Éternel me fut adressée en ces mots:

10 Reçois des dons de la part des captifs, de Heldaï, de Tobija et de Jédaeja; va toi-même, aujourd'hui, dans la maison de Josias, fils de Sophonie, où ils sont arrivés de Babylone;

11 Reçois de l'argent et de l'or, et fais-en des couronnes, et mets-les sur la tête de Joshua, fils de Jotsadak, grand sacrificateur.

12 Et parle-lui en ces mots: Ainsi a dit l'Éternel des armées: Voici un homme dont le nom est Germe, qui germera de son lieu et bâtira le temple de l'Éternel.

13 Celui-là rebâtira le temple de l'Éternel; celui-là obtiendra la majesté; il siégera, il régnera sur son trône; il sera sacrificateur sur son trône, et il se fera entre les deux un dessein de paix.

14 Et les couronnes seront pour Hélem, pour Tobija, pour Jédaeja et pour Hen, fils de Sophonie, un mémorial dans le temple de l'Éternel.

15 Et ceux qui sont loin viendront, et travailleront au temple de l'Éternel; et vous saurez que l'Éternel des armées m'a envoyé vers vous. Cela arrivera, si vous écoutez attentivement la voix de l'Éternel votre Dieu.

1 Majd megfordulék és felemelém szemeimet, és látám, hogy ímé négy szekér jön vala ki két hegy közül, és azok a hegyek ércz-hegyek.

2 Az elsõ szekérben veres lovak, a második szekérben fekete lovak;

3 És a harmadik szekérben fehér lovak; a negyedik szekérben pedig tarka lovak, erõsek.

4 És megszólalék, és mondám az angyalnak, a ki beszél vala velem: Mik ezek, Uram?

5 Az angyal felele, és mondá nékem: Ezek az égnek négy szele, jõnek az egész föld Ura mellett való szolgálatukból.

6 A melyben a fekete lovak vannak, észak földére mennek, és a fehérek mennek utánok, a tarkák pedig a dél földére mennek;

7 Az erõsek is mennek és kivánják eljárni a földet. És mondá: Menjetek, járjátok el a földet; és eljárák a földet.

8 Majd híva engem, és beszéle velem, mondván: Lásd! Az észak földére menõk lecsendesíték lelkemet északnak földén.

9 És szóla az Úr hozzám, mondván:

10 Végy a számkivetésbõl valóktól: Heldaitól, Tóbiástól és Jedajától; és menj be azon a napon, menj be Jósiának, a Sefániás fiának házába, a kik Babilonból jöttenek,

11 Végy ugyanis ezüstöt és aranyat, és csinálj koronákat, és tedd Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak fejére!

12 És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Ímé, egy férfiú, a neve Csemete, mert csemete támad belõle, és megépíti az Úrnak templomát!

13 Mert õ fogja megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az õ dicsõsége, és ülni és uralkodni fog az õ székében, és pap is lesz az õ székében, és békesség tanácsa lesz kettõjük között.

14 És a koronák legyenek Hélemnek, Tóbiásnak, Jedajának és Hénnek, a Sefániás fiának emlékjelei az Úr templomában.

15 És a messzelakók eljõnek és építenek az Úr templomában, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem hozzátok. Így lesz, ha hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára!