Números 31 - Bíblia Online

Y JEHOVA habló á Moisés, diciendo: 
Haz la venganza de los hijos de Israel sobre los Madianitas; después serás recogido á tus pueblos. 
Entonces Moisés habló al pueblo, diciendo: Armaos algunos de vosotros para la guerra, é irán contra Madián, y harán la venganza de Jehová en Madián. 
Mil de cada tribu de todas las tribus de los hijos de Israel, enviaréis á la guerra. 
Así fueron dados de los millares de Israel, mil por cada tribu, doce mil á punto de guerra. 
Y Moisés los envió á la guerra: mil por cada tribu envió: y Phinees, hijo de Eleazar sacerdote, fué á la guerra con los santos instrumentos, con las trompetas en su mano para tocar. 
Y pelearon contra Madián, como Jehová lo mandó á Moisés, y mataron á todo varón. 
Mataron también, entre los muertos de ellos, á los reyes de Madián: Evi, y Recem, y Zur, y Hur, y Reba, cinco reyes de Madián; á Balaam también, hijo de Beor, mataron á cuchillo. 
Y llevaron cautivas los hijos de Israel las mujeres de los Madianitas, y sus chiquitos y todas sus bestias, y todos sus ganados; y arrebataron toda su hacienda. 
Y abrasaron con fuego todas sus ciudades, aldeas y castillos. 
Y tomaron todo el despojo, y toda la presa, así de hombres como de bestias. 
Y trajeron á Moisés, y á Eleazar el sacerdote, y á la congregación de los hijos de Israel, los cautivos y la presa y los despojos, al campo en los llanos de Moab, que están junto al Jordán de Jericó. 
Y salieron Moisés y Eleazar el sacerdote, y todos los príncipes de la congregación, á recibirlos fuera del campo. 
Y enojóse Moisés contra los capitanes del ejército, contra los tribunos y centuriones que volvían de la guerra; 
Y díjoles Moisés: ¿Todas las mujeres habéis reservado? 
He aquí ellas fueron á los hijos de Israel, por consejo de Balaam, para causar prevaricación contra Jehová en el negocio de Peor; por lo que hubo mortandad en la congregación de Jehová. 
Matad pues ahora todos los varones entre los niños: matad también toda mujer que haya conocido varón carnalmente. 
Y todas las niñas entre las mujeres, que no hayan conocido ayuntamiento de varón, os reservaréis vivas. 
Y vosotros quedaos fuera del campo siete días: y todos los que hubieren matado persona, y cualquiera que hubiere tocado muerto, os purificaréis al tercero y al séptimo día, vosotros y vuestros cautivos. 
Asimismo purificaréis todo vestido, y toda prenda de pieles, y toda obra de pelos de cabra, y todo vaso de madera. 
Y Eleazar el sacerdote dijo á los hombres de guerra que venían de la guerra: Esta es la ordenanza de la ley que Jehová ha mandado á Moisés: 
Ciertamente el oro, y la plata, metal, hierro, estaño, y plomo, 
Todo lo que resiste el fuego, por fuego lo haréis pasar, y será limpio, bien que en las aguas de purificación habrá de purificarse: mas haréis pasar por agua todo lo que no aguanta el fuego. 
Además lavaréis vuestros vestidos el séptimo día, y así seréis limpios; y después entraréis en el campo. 
Y Jehová habló á Moisés, diciendo: 
Toma la cuenta de la presa que se ha hecho, así de las personas como de las bestias, tú y el sacerdote Eleazar, y las cabezas de los padres de la congregación: 
Y partirás por mitad la presa entre los que pelearon, los que salieron á la guerra, y toda la congregación. 
Y apartarás para Jehová el tributo de los hombres de guerra, que salieron á la guerra: de quinientos uno, así de las personas como de los bueyes, de los asnos, y de las ovejas: 
De la mitad de ellos lo tomarás; y darás á Eleazar el sacerdote la ofrenda de Jehová. 
Y de la mitad perteneciente á los hijos de Israel tomarás uno de cincuenta, de las personas, de los bueyes, de los asnos, y de las ovejas, de todo animal; y los darás á los Levitas, que tienen la guarda del tabernáculo de Jehová. 
E hicieron Moisés y Eleazar el sacerdote como Jehová mandó á Moisés. 
Y fué la presa, el resto de la presa que tomaron los hombres de guerra, seiscientas y setenta y cinco mil ovejas, 
Y setenta y dos mil bueyes, 
Y setenta y un mil asnos; 
Y en cuanto á personas, de mujeres que no habían conocido ayuntamiento de varón, en todas trenita y dos mil. 
Y la mitad, la parte de los que habían salido á la guerra, fué el número de trescientas treinta y siete mil y quinientas ovejas. 
Y el tributo para Jehová de la ovejas, fué seiscientas setenta y cinco. 
Y de los bueyes, treinta y seis mil: y de ellos el tributo para Jehová, setenta y dos. 
Y de los asnos, treinta mil y quinientos: y de ellos el tributo para Jehová, setenta y uno. 
Y de las personas, diez y seis mil: y de ellas el tributo para Jehová, trteinta y dos personas. 
Y dió Moisés el tributo, por elevada ofrenda á Jehová, á Eleazar el sacerdote, como Jehová lo mandó á Moisés. 
Y de la mitad para los hijos de Israel, que apartó Moisés de los hombres que habían ido á la guerra; 
(La mitad para la congregación fué: de las ovejas, trescientas treinta y siete mil y quinientas; 
Y de los bueyes, treinta y seis mil; 
Y de los asnos, treinta mil y quinientos; 
Y de las personas, diez y seis mil:) 
De la mitad, pues, para los hijos de Israel tomó Moisés uno de cada cincuenta, así de las personas como de los animales, y diólos á los Levitas, que tenían la guarda del tabernáculo de Jehová; como Jehová lo había mandado á Moisés. 
Y llegaron á Moisés los jefes de los millares de aquel ejército, los tribunos y centuriones; 
Y dijeron á Moisés: Tus siervos han tomado razón de los hombres de guerra que están en nuestro poder, y ninguno ha faltado de nosotros. 
Por lo cual hemos ofrecido á Jehová ofrenda, cada uno de lo que ha hallado, vasos de oro, brazaletes, manillas, anillos, zarcillos, y cadenas, para hacer expiación por nuestras almas delante de Jehová. 
Y Moisés y el sacerdote Eleazar recibieron el oro de ellos, alhajas, todas elaboradas. 
Y todo el oro de la ofrenda que ofrecieron á Jehová de los tribunos y centuriones, fué diez y seis mil setecientos y cincuenta siclos. 
Los hombres del ejército habían pillado cada uno para sí. 
Recibieron, pues, Moisés y el sacerdote Eleazar, el oro de los tribunos y centuriones, y trajéronlo al tabernáculo del testimonio, por memoria de los hijos de Israel delante de Jehová. 

És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 
Állj bosszút Izráel fiaiért a Midiánitákon, azután a te népeidhez takaríttatol. 
Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon. 
Ezret-ezret egy-egy törzsbõl, Izráelnek minden törzsébõl küldjetek a hadba. 
Kiválogatának azért Izráel ezereibõl, ezeret törzsenként, tizenkét ezeret, viadalra készet. 
És elküldé õket Mózes, törzsenként ezeret-ezeret a hadba, és velök Fineást, Eleázár papnak fiát is a hadba; és a szent edények és a riadó kürtök valának az õ keze alatt. 
És harczolának Midián ellen, a miképen megparancsolta vala az Úr Mózesnek, és minden férfiút megölének. 
A Midián királyait is megölék, azoknak levágott népeivel egybe: Evit, Rékemet, Czúrt, Húrt, és Rebát, Midiánnak öt királyát; és Bálámot a Beór fiát is megölék fegyverrel. 
És fogságba vivék Izráel fiai a Midiániták feleségeit és azoknak kisdedeit, és azoknak minden barmát és minden nyáját, és minden vagyonát prédára veték. 
Minden városukat pedig az õ lakhelyeik szerint, és minden falvaikat tûzzel megégeték. 
És elvivének minden ragadományt és minden prédát mind emberekbõl, mind barmokból. 
És vivék Mózeshez és Eleázár paphoz, és Izráel fiainak gyülekezetéhez a foglyokat, a prédát és a ragadományokat a táborba, a mely a Moáb mezõségén vala a Jordán mellett, Jérikhó átellenében. 
Kimenének azért Mózes és Eleázár pap, és a gyülekezetnek minden fejedelme õ eléjök a táboron kívül. 
És megharaguvék Mózes a hadnak vezetõire, az ezredesekre és századosokra, a kik megjöttek vala a harczról. 
És monda nékik Mózes: Megtartottátok-é életben mind az asszonyokat? 
Ímé õk voltak, a kik Izráel fiait Bálám tanácsából hûtlenségre bírták az Úr ellen a Peór dolgában; és lõn csapás az Úr gyülekezetén. 
Most azért öljetek meg a kisdedek közül minden finemût; és minden asszonyt is, a ki férfit ismert azzal való hálás végett, megöljetek. 
Minden leánygyermeket pedig, a kik nem háltak férfiúval, tartsatok életben magatoknak. 
Ti pedig maradjatok a táboron kivül hét napig; a ki megölt valakit, és a ki hullát érintett, mind tisztítsátok meg magatokat harmad és hetednapon, magatokat és foglyaitokat. 
Minden ruhát, minden bõrbõl való eszközt, minden kecskeszõrbõl való készítményt és minden faedényt; tisztítsátok meg magatokat. 
És monda Eleázár pap a vitézeknek, a kik elmentek vala a hadba: Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt vala az Úr Mózesnek: 
Az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, az ónt és ólmot bizonyára; 
Minden egyebet [is], a mi állja a tüzet, vigyetek át a tûzön, és megtisztíttatik, de a tisztító vízzel is tisztíttassék meg; mindazt pedig, a mi nem állja a tûzet, vízen vigyétek át. 
Ruháitokat pedig mossátok meg a hetedik napon, és tiszták lesztek: és azután bemehettek a táborba. 
Újra szóla az Úr Mózesnek, mondván: 
Vedd számba az elfoglalt prédát, mind emberben, mind baromban, te és Eleázár, a pap, és a gyülekezet atyáinak fejei. 
És oszszad a prédát két részre: a hadakozók között, a kik hadba mentek, és az egész gyülekezet között. 
És végy részt az Úrnak a hadakozó férfiaktól, akik hadba mentek: ötszázból egy lelket, az emberek közül, az ökrök közül, a szamarak közül, és a juhok közül. 
Azoknak fele részébõl vegyétek, és adjad Eleázárnak, a papnak, felemelt áldozatul az Úrnak. 
Az Izráel fiainak járó fele részbõl pedig egy elfogottat végy ötvenbõl: emberekbõl, ökrökbõl, szamarakból, juhokból, és minden baromból; és adjad azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére. 
És úgy cselekedék Mózes és Eleázár, a pap, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. 
És vala az a préda, [azaz] annak a zsákmánynak maradéka, a mit a hadakozó nép zsákmányolt: hatszáz hetvenöt ezer juh. 
És hetvenhét ezer ökör. 
És hatvanegy ezer szamár. 
Emberi lélek pedig: a leányok közül, a kik nem ismertek vala férfival való egyesülést, ilyen lélek összesen harminczkét ezer. 
Vala pedig az [egyik] fele, azoknak része, a kik hadba mentek vala: számszerint háromszáz harminczhét ezer és ötszáz juh. 
Vala pedig az Úrnak része a juhokból: hatszáz és hetvenöt. 
Az ökör pedig: harminczhat ezer; és azokból az Úrnak része: hetvenkettõ. 
És a szamár: harmincz ezer és ötszáz; azokból az Úrnak része: hatvanegy. 
Emberi lélek pedig tizenhat ezer; és azokból az Úrnak része: harminczhét lélek. 
És adá Mózes az Úrnak részét felemelt áldozatul Eleázárnak, a papnak, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. 
Az Izráel fiainak esõ [másik] fele részbõl pedig, a melyet elválasztott Mózes a hadakozó férfiakétól. 
(Vala pedig a gyülekezetre esõ felerész juhokból: háromszáz harminczhét ezer és ötszáz; 
Ökör: harminczhat ezer; 
Szamár: harmincz ezer és ötszáz: 
Emberi lélek: tizenhat ezer.) 
Az Izráel fiainak esõ fele részbõl pedig egy elfogottat vett Mózes ötvenbõl, az emberekbõl és a barmokból; és adá azokat a lévitáknak, a kik ügyelnek az Úr hajlékának ügyére, a miképen parancsolta vala az Úr Mózesnek. 
És járulának Mózeshez a had ezereinek vezetõi, az ezredesek és századosok. 
És mondának Mózesnek: Szolgáid megszámlálták a hadakozó férfiakat, a kik a mi kezünk alatt voltak, és senki közülünk el nem veszett. 
Hoztunk azért az Úrnak való áldozatul kiki a mit talált: aranyeszközöket, karlánczokat, karpereczeket, gyûrûket, fülönfüggõket, nyaklánczokat, hogy engesztelést végezzünk a mi lelkünkért az Úr elõtt. 
És elvevé Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat õ tõlök, [és] a megkészített eszközöket [is] mind. 
És mindaz az arany, a melyet felemelt áldozatul vivének az Úrnak, tizenhat ezer hétszáz és ötven siklus vala az ezeredesektõl és századosoktól. 
A hadakozó férfiak közül kiki magának zsákmányolt. 
Miután elvette vala Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezeredesektõl és századosoktól, bevivék azt a gyülekezetnek sátorába, Izráel fiaira való emlékeztetõül az Úr elé. 

Números 32

Veja também

5 virtudes bíblicas que devemos praticar todos os dias

10 versículos para renovar a fé e começar o ano com esperança