1 И сказал Господь Моисею, говоря:2 повели сынам Израилевым выслать из стана всех прокаженных, и всех имеющих истечение, и всех осквернившихся от мертвого,3 и мужчин и женщин вышлите, за стан вышлите их, чтобы не оскверняли они станов своих, среди которых Я живу.4 И сделали так сыны Израилевы, и выслали их вон из стана; как говорил Господь Моисею, так и сделали сыны Израилевы.5 И сказал Господь Моисею, говоря:6 скажи сынам Израилевым: если мужчина или женщина сделает какой–либо грех против человека, и чрез это сделает преступление против Господа, и виновна будет душа та,7 то пусть исповедаются во грехе своем, который они сделали, и возвратят сполна то, в чем виновны, и прибавят к тому пятую часть и отдадут тому, против кого согрешили;8 если же у него нет наследника, которому следовало бы возвратить за вину: то посвятить это Господу; пусть будет это священнику, сверх овна очищения, которым он очистит его;9 и всякое возношение из всех святынь сынов Израилевых, которые они приносят к священнику, ему принадлежит,10 и посвященное кем–либо ему принадлежит; все, что даст кто священнику, ему принадлежит.11 И сказал Господь Моисею, говоря:12 объяви сынам Израилевым и скажи им: если изменит кому жена, и нарушит верность к нему,13 и переспит кто с ней и излиет семя, и это будет скрыто от глаз мужа ее, и она осквернится тайно, и не будет на нее свидетеля, и не будет уличена,14 и найдет на него дух ревности, и будет ревновать жену свою, когда она осквернена, или найдет на него дух ревности, и он будет ревновать жену свою, когда она не осквернена, –15 пусть приведет муж жену свою к священнику и принесет за нее в жертву десятую часть ефы ячменной муки, но не возливает на нее елея и не кладет ливана, потому что это приношение ревнования, приношение воспоминания, напоминающее о беззаконии;16 а священник пусть приведет и поставит ее пред лице Господне,17 и возьмет священник святой воды в глиняный сосуд, и возьмет священник земли с полу скинии и положит в воду;18 и поставит священник жену пред лице Господне, и обнажит голову жены, и даст ей в руки приношение воспоминания, – это приношение ревнования, в руке же у священника будет горькая вода, наводящая проклятие.19 И заклянет ее священник и скажет жене: если никто не переспал с тобою, и ты не осквернилась и не изменила мужу своему, то невредима будешь от сей горькой воды, наводящей проклятие;20 но если ты изменила мужу твоему и осквернилась, и если кто переспал с тобою кроме мужа твоего, –21 тогда священник пусть заклянет жену клятвою проклятия и скажет священник жене: да предаст тебя Господь проклятию и клятве в народе твоем, и да соделает Господь лоно твое опавшим и живот твой опухшим;22 и да пройдет вода сия, наводящая проклятие, во внутренность твою, чтобы опух живот [твой] и опало лоно [твое]. И скажет жена: аминь, аминь.23 И напишет священник заклинания сии на свитке, и смоет их в горькую воду;24 и даст жене выпить горькую воду, наводящую проклятие, и войдет в нее вода, наводящая проклятие, ко вреду ее.25 И возьмет священник из рук жены хлебное приношение ревнования, и вознесет сие приношение пред Господом, и отнесет его к жертвеннику;26 и возьмет священник горстью из хлебного приношения часть в память, и сожжет на жертвеннике, и потом даст жене выпить воды;27 и когда напоит ее водою, тогда, если она нечиста и сделала преступление против мужа своего, горькая вода, наводящая проклятие, войдет в нее, ко вреду ее, и опухнет чрево ее и опадет лоно ее, и будет эта жена проклятою в народе своем;28 если же жена не осквернилась и была чиста, то останется невредимою и будет оплодотворяема семенем.29 Вот закон о ревновании, когда жена изменит мужу своему и осквернится,30 или когда на мужа найдет дух ревности, и он будет ревновать жену свою, тогда пусть он поставит жену пред лицем Господа, и сделает с нею священник все по сему закону, –31 и будет муж чист от греха, а жена понесет на себе грех свой.
1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy ûzzenek ki a táborból minden poklost, és minden magfolyóst, és mindenkit, a ki holttest miatt lett tisztátalanná.3 Ûzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül ûzzétek õket, hogy tisztátalanná ne tegyék az õ táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom.4 És úgy cselekedének Izráel fiai, és kiûzék azokat a táboron kivül; a miképen meghagyta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedtek Izráel fiai.5 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:6 Szólj Izráel fiainak: Ha akár férfi, akár asszony, akármi emberi bûnt követ el, a mely által hûtelenné válik az Úrhoz; az a lélek vétkessé lesz.7 Vallja meg azért az õ bûnét, a melyet elkövetett, és fizesse meg a kárt, [a mit okozott,] teljes értékében, azután toldja ahhoz annak ötödrészét, és adja annak, a kinek kárt tett.8 Ha pedig nincs az embernek atyjafia, a kinek megfizetné a kárt: a megtérített kár az Úré legyen a pap számára, az engesztelésre való koson kivül, a melylyel engesztelés tétetik érte.9 Izráel fiainak minden szent dolgaiból minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, a kihez viszik azt.10 És kinek-kinek az õ szenteltje a magáé legyen; a mit pedig kiki a papnak ád, azé legyen.11 Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:12 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hûtelenné válik iránta;13 És hál valaki õ vele közösülve, és az õ férje elõtt titok marad, és elrejtetik, hogy õ megfertõztetett; bizonyság pedig nincs ellene, sem a [bûnön] nem kapták;14 De felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertõztetett; vagy felgerjed õ benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az meg nem fertõztetett.15 Akkor vigye a férfiú az õ feleségét a paphoz; és vigye el azzal együtt az érette való áldozatot; egy efa árpalisztnek tizedrészét; [de] ne öntsön arra olajt, és ne tegyen arra temjént, mert féltékenységi ételáldozat ez, emlékeztetõ ételáldozat ez, a mely hamisságra emlékeztet.16 A pap pedig léptesse elõ [az asszonyt], és állassa õt az Úr elé.17 És vegyen a pap szent vizet cserépedénybe; a hajlék pádimentomán levõ porból is vegyen a pap, és tegye azt a vízbe.18 És állassa a pap az asszonyt az Úr elé és fejét meztelenítse meg az asszonynak, és tegye annak kezére az emlékeztetõ ételáldozatot, féltékenységi ételáldozat az; és a papnak kezében legyen átokhozó keserû víz.19 És eskesse meg õt a pap, és ezt mondja az asszonynak: Ha nem hált veled senki, és ha el nem hajoltál tisztátalanságra a te férjed mellett, ne ártson néked ez az átokhozó, keserû víz.20 Ha pedig elhajoltál a te férjed mellõl, és megfertõztetted magadat, és valaki közösült veled a te férjeden kívül,21 Miután megeskette a pap az asszonyt az átoknak esküjével, ezt mondja az asszonynak: Tegyen tégedet az Úr átokká, és eskü-[példává] a te néped között, megszárasztván az Úr a te tomporodat, és a te méhedet dagadtá tévén.22 És menjen be az átokhozó víz a te belsõ részeidbe, hogy megdagadjon a te méhed, és megszáradjon a te tomporod. Az asszony pedig mondja: Ámen! Ámen!23 És írja fel a pap ez átkokat levélre, azután törölje le a keserû vízzel.24 És itassa meg az asszonynyal az átokhozó keserû vizet, hogy bemenjen õ belé az átokhozó víz az õ keserûségére.25 Azután vegye el a pap az asszony kezébõl a féltékenységi ételáldozatot, és lóbálja meg azt az ételáldozatot az Úr elõtt, és áldozzék azzal az oltáron.26 És vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztetõûl, és füstölögtesse el az oltáron, és azután itassa meg az asszonynyal a vizet.27 És ha megitatta vele a vizet, akkor lészen, [hogy], ha megfertõztette magát, és hûtelenné lett az õ férjéhez, bemegy az az átokhozó víz õ belé az õ keserûségére, és megdagad az õ méhe, és megszárad az õ tompora, és az az asszony átokká lesz az õ népe között.28 Ha pedig nem fertõztette meg magát az asszony, hanem tiszta: akkor ártatlan, és termékeny lészen.29 Ez a féltékenységi törvény, mikor elhajol az asszony az õ férje mellõl, és megfertõzteti magát;30 Vagy mikor valaki, a kiben felgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére; az õ feleségét állatja az Úr elé. És cselekedjék vele a pap mind e törvény szerint.31 És ártatlan lesz a férfi a bûntõl, az asszony pedig viseli az õ bûnének terhét.