1 Manassés tinha doze anos quando começou a reinar, e reinou cinqüenta e cinco anos em Jerusalém.2 Fez o mal à vista de Jeová, segundo as abominações dos povos que Jeová expulsou de diante dos filhos de Israel.3 Pois tornou a edificar os altos que Ezequias, seu pai, tinha demolido; levantou altares para os Baalins, fabricou asterotes, adorou a todo o exército do céu, e o serviu.4 Edificou também altares na casa de Jeová, da qual disse Jeová: Em Jerusalém estará eternamente o meu nome.5 Edificou altares a todo o exército do céu nos dois átrios da casa de Jeová.6 Além disso fez passar seus filhos pelo fogo no vale do filho de Hinom. Praticava augúrios, usava de encantamentos, dava-se a artes mágicas e tratava com os que chamavam espíritos e os que tinham espíritos familiares: fez muito mal à vista de Jeová, para o provocar à ira.7 A imagem esculpida do ídolo que tinha feito, ele a colocou na casa de Deus, da qual disse Deus a Davi e a Salomão, seu filho: Nesta casa em Jerusalém, que escolhi de todas as tribos de Israel, estabelecerei o meu nome para sempre,8 nem removerei mais o pé de Israel da terra que destinei para vossos pais; contanto que tenham cuidado de fazer tudo o que lhes ordenei, a saber, toda a lei e os estatutos e as ordenanças, dados por intervenção de Moisés.9 Manassés fez errar a Judá e aos habitantes de Jerusalém, de maneira que fizeram o mal ainda mais do que as nações, que Jeová destruiu de diante dos filhos de Israel.10 Jeová falou a Manassés e ao seu povo, porém não se importaram.11 Pelo que Jeová fez vir sobre eles os capitães do exército do rei da Assíria, os quais o prenderam, e amarraram com grilhões e o levaram para Babilônia.12 Estando em aperto, suplicou a Jeová, seu Deus, e humilhou-se muito diante do Deus de seus pais.13 Orou a ele; Deus aceitou-lhe a petição, ouviu-lhe a súplica e tornou a trazê-lo a Jerusalém, ao seu reino. Então reconheceu Manassés que Jeová era Deus.14 Ora, depois disto edificou um muro do lado de fora da cidade de Davi, ao ocidente de Giom, no vale, até a entrada da porta dos peixes; fê-lo passar ao redor de Ofel, e levantou-o muito alto. Pôs capitães do exército em todas as cidades fortificadas de Judá.15 Tirou da casa de Jeová os deuses estranhos e o ídolo, e todos os altares que tinha edificado no monte da casa de Jeová e em Jerusalém, e lançou-os fora da cidade.16 Restituiu o altar de Jeová, ofereceu sobre ele sacrifícios de ofertas pacíficas e de ação de graças e ordenou a Judá que servisse a Jeová, Deus de Israel.17 Contudo o povo ainda sacrificava nos altos, mas tão somente a Jeová, seu Deus.18 Ora o resto dos atos de Manassés, e a sua oração a seu Deus, e as palavras dos videntes que lhe falaram em nome de Jeová, Deus de Israel, estão escritos nos atos dos reis de Israel.19 Também a sua oração, e como Deus aceitou a sua petição, e todo o seu pecado e a sua transgressão e os lugares em que edificou altos, e colocou os aserins e as imagens esculpidas, antes de se humilhar; eis que estão escritos na história de Hozai.20 Adormeceu Manassés com seus pais, e sepultaram-no na sua casa. Em lugar dele reinou seu filho Amom.21 Tinha Amom vinte e dois anos quando começou a reinar, e reinou dois anos em Jerusalém.22 Fez o mal à vista de Jeová, como fez seu pai Manassés; sacrificou a todas as imagens esculpidas que Manassés, seu pai, tinha feito, e as serviu.23 Não se humilhou diante de Jeová, como seu pai Manassés se tinha humilhado, mas este Amom transgrediu mais e mais.24 Tendo os seus servos conspirado contra ele, tiraram-lhe a vida na sua casa.25 Mas o povo da terra matou a todos os que conspiraram contra o rei Amom, e fez reinar em lugar dele seu filho Josias.

1 Tizenkét esztendõs vala Manasse, mikor uralkodni kezdett volt, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elõl kiûzött vala.3 Mert a magaslatokat ismét megépíté, a melyeket Ezékiás az õ atyja [azelõtt] elrontott vala, és oltárokat emele Baálnak, Aserákat is plántála, és tisztelé az ég minden seregeit, és szolgála azoknak.4 Sõt az Úr házában is építe oltárokat, a melyrõl az Úr azt mondotta volt: Jeruzsálemben lészen az én nevem örökké.5 És építe oltárokat az ég minden seregeinek, az Úr házának mindkét pitvariban.6 És fiait átvitte a tûzön a Hinnom fiának völgyében; és az idõnek forgására ügyelt, jövendõmondásokat, varázslásokat és szemfényvesztéseket ûzött, ördöngösöket és jövendõmondókat szerzett, és sok gonoszságot cselekedett az Úr szemei elõtt, hogy õt haragra indítaná.7 A faragott bálványt, a melyet csináltatott vala, az Úr házában állítá fel, a melyrõl azt mondá az Isten Dávidnak, és az õ fiának, Salamonnak: E házban és Jeruzsálemben, a melyet választottam az Izráel minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké;8 És nem ûzöm ki az Izráelt e földrõl, melyet adtam volt a ti atyáitoknak; de csak úgy, ha õk is mind megtartándják, a melyeket nékik Mózes által parancsoltam, minden törvényt, rendeléseket és ítéleteket;9 De Manasse elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, a kiket az Úr kigyomlált volt az Izráel fiai elõl.10 És noha megszólította az Úr Manassét és az õ népét; de nem figyelmezének reá.11 Reájok hozá azért az Úr az Assiriabeli király seregének vezéreit, a kik Manassét megfogták és vasba vervén megkötözék õt két lánczczal, és Babilóniába vivék.12 Mikor pedig nagy nyomorúságban volna, fohászkodék az Úrhoz az õ Istenéhez, és teljesen megalázta magát az õ atyáinak Istene elõtt.13 És könyörögvén hozzá megkegyelmeze néki, és meghallgatván könyörgését, visszahozá õt Jeruzsálembe, az õ országába. Akkor ismeré meg Manasse, hogy az Úr az [igaz] Isten.14 Ezek után a Dávid városának külsõ kõfalát felépíté Gihontól napnyugat felé a völgyben, a halkapu bemeneteléig; Ofelt is körülvéteté magas [kerítéssel,] és Júdának minden megerõsített városaiba seregvezéreket helyeze.15 És eltávolítá az idegen isteneket és a bálványt az Úr házából, és minden oltárt, a melyet az Úr házának hegyén és Jeruzsálemben emeltetett, kihányatá azokat a városon kivül.16 És megépíté az Úr oltárát, és áldozék rajta hálaadó és dicsõítõ áldozatokkal, és megparancsolá Júdának, hogy szolgáljanak az Úrnak, Izráel Istenének.17 Mindazáltal még akkor a nép áldozik vala a magaslatokon; de csak az Úrnak, az õ Istenének.18 Manassénak pedig többi dolgai, Istenéhez való könyörgése, a próféták intése, a kik az Úrnak, Izráel Istenének nevében szólának néki, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak dolgai között.19 Az õ könyörgése pedig, és hogy [az Isten] mint kegyelmezett volt meg néki, s az õ minden bûne és vétke; és a helyek, a melyeken magaslatokat épített volt, s Aserákat és bálványokat állított fel, minekelõtte megalázta volna magát: ímé meg vannak írva a Hózai beszédei között.20 És meghala Manasse az õ atyáival, és eltemeték õt az õ házában; és uralkodék Amon, az õ fia helyette.21 Huszonkét esztendõs vala Amon, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodék Jeruzsálemben.22 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt, miként az õ atyja Manasse cselekedett volt, mert áldozék Amon mindama bálványoknak, a melyeket az õ atyja Manasse csináltatott, és azoknak szolgál vala.23 Meg sem alázá magát az Úr elõtt, mint az õ atyja Manasse megalázta magát; hanem még sokasítá Amon a bûnt.24 Pártot ütének pedig az õ szolgái õ ellene, és õt saját házában megölék.25 A föld népe pedig levágá mindazokat, a kik Amon király ellen pártot ütének, és királylyá tevé a föld népe Jósiást az õ fiát helyette.