1 Paulo, apóstolo de Cristo Jesus por vontade de Deus, e Timóteo, nosso irmão,2 aos santos e fiéis irmãos em Cristo que estão em Colossos: Graça a vós e paz da parte de Deus nosso Pai.3 Damos graças a Deus, Pai de nosso Senhor Jesus Cristo, sempre orando por vós,4 desde que ouvimos a vossa fé em Cristo Jesus e o amor que tendes a todos os santos,5 por causa da esperança que vos está guardada nos céus, a qual antes ouvistes pela palavra da verdade do Evangelho6 que tem chegado a vós, como também está em todo o mundo, dando fruto e aumentando, assim como entre vós, desde o dia em que ouvistes e conhecestes a graça de Deus em verdade;7 segundo aprendestes de Epafras, nosso amado conservo, que é por vós fiel ministro de Cristo,8 o qual também nos declarou o vosso amor no Espírito.9 Por isso nós também, desde o dia em que o ouvimos, não cessamos de orar por vós e de pedir que sejais cheios do pleno conhecimento da sua vontade, em toda a sabedoria e entendimento espiritual,10 de sorte que andeis de uma maneira digna do Senhor, agradando-lhe em tudo, frutificando em toda a boa obra e crescendo no pleno conhecimento de Deus,11 sendo fortalecidos com toda a força, segundo o poder da sua glória, em toda a fortaleza e longanimidade,12 dando com alegria graças ao Pai que vos fez idôneos, para participardes da herança dos santos em luz.13 Ele nos resgatou do poder das trevas e nos trasladou para o reino do seu Filho muito amado,14 no qual temos a nossa redenção, a remissão dos nossos pecados;15 e que é a imagem do Deus invisível, o primogênito de toda a criação.16 Pois nele foram criadas todas as coisas nos céus e sobre a terra, as visíveis e as invisíveis, quer sejam tronos quer dominações quer principados quer potestades; todas as coisas têm sido criadas por ele e para ele.17 Ele é antes de todas as coisas e nele subsistem todas as coisas,18 e ele é a cabeça do corpo, da igreja. Ele é o princípio, o primogênito dentre os mortos para que em todas as coisas tenha a primazia,19 porque aprouve a Deus que nele habitasse toda a plenitude,20 e por ele reconciliar todas as coisas a si mesmo, tendo feito paz pelo sangue da sua cruz; por ele, digo, quer as coisas sobre a terra, quer as nos céus.21 Vós, sendo outrora alienados e inimigos no vosso entendimento pelas vossas más obras,22 contudo agora vos reconciliou no corpo da sua carne pela sua morte, para vos apresentar santos e sem defeito e inculpáveis perante ele,23 se é que permaneceis na fé, fundados e firmes e não vos deixando apartar da esperança do Evangelho que ouvistes, e que foi pregado a toda a criatura debaixo do céu, e do qual eu Paulo fui feito ministro.24 Agora me regozijo nos meus sofrimentos por vós, e da minha parte cumpro o que falta das aflições de Cristo na minha carne por seu corpo, que é a igreja,25 da qual eu fui constituído ministro segundo a dispensação de Deus, que me foi dada para convosco, a fim de cumprir a palavra de Deus,26 o mistério que esteve escondido dos séculos e das gerações; mas agora foi descoberto a seus santos,27 a quem aprouve a Deus fazer conhecer quais são as riquezas da glória deste mistério entre os gentios, que é em vós Cristo, esperança da glória,28 a quem nós anunciamos, admoestando e ensinando a todo o homem em toda a sabedoria, para que apresentemos todo o homem perfeito em Cristo;29 para o que também eu trabalho, esforçando-me segundo a sua operação, que obra poderosamente em mim.

1 Pál, Jézus Krisztusnak apostola Isten akaratjából, és Timótheus atyafi.2 A Kolosséban levõ szenteknek és hívõ atyafiaknak a Krisztusban: kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.3 Hálát adunk az Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, mindenkor ti értetek könyörögvén,4 Mivelhogy hallottuk a ti hiteteket a Krisztus Jézusban, és a szeretetet, a melylyel minden szentekhez vagytok,5 A mennyekben néktek eltett reménységért, a melyet [már] elõbb hallottatok az igazság beszédében, mely az evangyéliom:6 Mely eljutott hozzátok, miképen az egész világra is, és gyümölcsöt terem, úgy mint nálatok is a naptól fogva, melyen hallottátok és megismertétek az Isten kegyelmét igazán:7 Úgy a hogy tanultátok is Epafrástól, a mi szerelmes szolgatársunktól, a ki hív szolgája ti érettetek a Krisztusnak,8 A ki meg is jelentette nékünk a ti Lélekben való szereteteteket.9 Azért mi is, a mely naptól fogva [ezeket] hallottuk, nem szûnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az [Isten ]akaratának megismerésével minden lelki bölcseségben és értelemben,10 Hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és nevekedvén az Isten megismerésében;11 Minden erõvel megerõsíttetvén az Õ dicsõségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútûrésre örömmel;12 Hálákat adván az Atyának, ki alkalmasakká tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban;13 A ki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Õ szerelmes Fiának országába;14 Kiben van a mi váltságunk az Õ vére által, bûneinknek bocsánata;15 A ki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek elõtte született;16 Mert Õ benne teremtetett minden, a mi van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Õ általa és Õ reá nézve teremttettek;17 És Õ elõbb volt mindennél, és minden Õ benne áll fenn.18 És Õ a feje a testnek, az egyháznak: a ki a kezdet, elsõszülött a halottak közül; hogy mindenekben Õ legyen az elsõ;19 Mert tetszett [az Atyának,] hogy Õ benne lakozzék az egész teljesség;20 És hogy Õ általa békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén az Õ keresztjének vére által; Õ általa mindent, a mi csak van, akár a földön, akár a mennyekben.21 Titeket is, kik hajdan elidegenültek és ellenségek valátok gonosz cselekedetekben [gyönyörködõ] értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett.22 Az Õ emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állasson titeket Õ maga elé:23 Ha ugyan megmaradtok a hitben alaposan és erõsen, és el nem távoztok az evangyéliom reménységétõl, a melyet hallottatok, a mely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt; a melynek lettem én, Pál, szolgájává.24 Most örülök a ti érettetek való szenvedéseimnek, és a magam részérõl betöltöm a mi híja van a Krisztus szenvedéseinek az én testemben az Õ testéért, a mi az egyház;25 A melynek lettem én szolgájává az Isten sáfársága szerint, a melyet nékem adott ti rátok nézve, hogy betöltsem az Isten ígéjét,26 [Tudniillik] ama titkot, mely el vala rejtve õsidõk óta és nemzetségek óta, most pedig megjelentetett az Õ szenteinek,27 A kikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsõségének gazdagsága, az [tudniillik,] hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsõségnek ama reménysége:28 A kit mi prédikálunk, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden bölcseséggel, hogy minden embert tökéletesnek állassunk elõ a Krisztus Jézusban;29 A mire igyekezem is, tusakodván az Õ ereje szerint, mely én bennem hatalmasan munkálkodik.