1 Levantei os meus olhos, e vi, e eis um homem que tinha na mão um cordel de medir.2 Então perguntei: Para onde vais tu? Respondeu-me ele: Para medir a Jerusalém, a fim de ver qual é a sua largura, e qual o seu comprimento.3 Eis que saiu para fora o anjo que falava comigo, e outro anjo saiu-lhe ao encontro4 e disse-lhe: Corre, fala a este mancebo: Jerusalém será habitada como aldeias não muradas por causa da multidão de homens e de animais que haverá nela.5 Pois eu, diz Jeová, lhe serei um muro de fogo ao redor, e serei a glória no meio dela.6 Ah, ah! fugi da terra do norte, diz Jeová, porque vos tenho espalhado como os quatro ventos do céu, diz Jeová.7 Ah! Sião, escapa tu que habitas com a filha de Babilônia.8 Pois assim diz Jeová dos exércitos: Para obter a glória, enviou-me às nações que vos despojaram; porque aquele que tocar em vós, toca na menina do seu olho.9 Pois eis que agitarei a minha mão sobre eles, e eles virão a ser o despojo dos que os serviam; e sabereis que Jeová dos exércitos me enviou.10 Canta e regozija-te, filha de Sião: porque eis que venho, e habitarei no meio de ti, diz Jeová.11 Naquele dia muitas nações se ajuntarão a Jeová, e serão o meu povo; habitarei no meio de ti, e saberás que Jeová dos exércitos me enviou a ti.12 Jeová herdará a Judá como a sua porção na terra santa, e ainda escolherá a Jerusalém.13 Cala-te, toda a carne, diante de Jeová; porque ele se levantou da sua santa habitação.
1 Felemelém ismét szemeimet, és ímé, láték egy férfiút és a kezében mérõ- kötelet.2 És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam: mennyi a széle és mennyi a hossza?3 És ímé, az angyal, a ki beszél vala velem, kijöve, és más angyal [is] kijöve eléje.4 És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levõ emberek és barmok sokasága miatt.5 Én pedig, szól az Úr, tûz-fal leszek körülötte és megdicsõítem magamat õ benne!6 Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földrõl, így szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr.7 Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol.8 Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsõség után küldött engem a pogányokhoz, a kik fosztogatnak titeket, mert a ki titeket bánt, az õ szemefényét bántja.9 Mert ímé én felemelem kezemet ellenök, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem.10 Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr.11 És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem.12 És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az õ osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.13 Hallgasson minden test az Úr elõtt: mert felkelt az õ szentséges helyérõl.