Hebreus 2

1 Therefore we ought to pay greater attention to the things that were heard, lest perhaps we drift away. 2 For if the word spoken through angels proved steadfast, and every transgression and disobedience received a just penalty, 3 how will we escape if we neglect so great a salvation—which at the first having been spoken through the Lord, was confirmed to us by those who heard, 4 God also testifying with them, both by signs and wonders, by various works of power, and by gifts of the Holy Spirit, according to his own will?

5 For he didn’t subject the world to come, of which we speak, to angels. 6 But one has somewhere testified, saying,

"What is man, that you think of him?

Or the son of man, that you care for him?

7 You made him a little lower than the angels.

You crowned him with glory and honor.*2:7 TR adds "and set him over the works of your hands"

8 You have put all things in subjection under his feet."✝2:8 Psalms 8:4-6

For in that he subjected all things to him, he left nothing that is not subject to him. But now we don’t yet see all things subjected to him. 9 But we see him who has been made a little lower than the angels, Jesus, because of the suffering of death crowned with glory and honor, that by the grace of God he should taste of death for everyone.

10 For it became him, for whom are all things and through whom are all things, in bringing many children to glory, to make the author of their salvation perfect through sufferings. 11 For both he who sanctifies and those who are sanctified are all from one, for which cause he is not ashamed to call them brothers,*2:11 The word for "brothers" here and where context allows may also be correctly translated "brothers and sisters" or "siblings." 12 saying,

"I will declare your name to my brothers.

Among the congregation I will sing your praise."✝2:12 Psalms 22:22

13 Again, "I will put my trust in him." Again, "Behold, here I am with the children whom God has given me."✝2:13 Isaiah 8:18 14 Since then the children have shared in flesh and blood, he also himself in the same way partook of the same, that through death he might bring to nothing him who had the power of death, that is, the devil, 15 and might deliver all of them who through fear of death were all their lifetime subject to bondage. 16 For most certainly, he doesn’t give help to angels, but he gives help to the offspring*2:16 or, seed of Abraham. 17 Therefore he was obligated in all things to be made like his brothers, that he might become a merciful and faithful high priest in things pertaining to God, to make atonement for the sins of the people. 18 For in that he himself has suffered being tempted, he is able to help those who are tempted.

Krisztust kell teljességgel hallgatnunk

1 Annakokáért annál is inkább szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk. 2 Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt és minden bűn és engedetlenség elvette igazságos büntetését: 3 Mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy idvességgel? a melyet, miután kezdetben hirdetett az Úr, azok, a kik hallották, biztosítottak számunkra, 4 Velök együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erőkkel s a Szent Léleknek közléseivel az ő akarata szerint.

Krisztus útja a szenvedéseken át a dicsőségbe

5 Mert nem angyaloknak vetette alá a jövendő világot, a melyről szólunk. 6 Sőt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel ő róla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá? 7 Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin, 8 Mindent lábai alá vetettél. Mert azzal, hogy néki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül: de most még nem látjuk, hogy néki minden alávettetett. 9 Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált. 10 Mert illendő vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé. 11 Mert a megszentelő és a megszenteltek egytől valók mindnyájan, a mely oknál fogva nem szégyenli őket atyjafiainak hívni, 12 Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dícséretet mondok néked. 13 És ismét: Én ő benne bízom; és ismét: Ímhol vagyok én és a gyermekek, a kiket az Isten nékem adott. 14 Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, 15 És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának. 16 Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel. 17 Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. 18 Mert a mennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek.