1 Paul, an apostle—not from men, nor through man, but through Jesus Christ, and God the Father, who raised him from the dead— 2 and all the brothers who are with me, to the assemblies of Galatia: 3 Grace to you and peace from God the Father and our Lord Jesus Christ, 4 who gave himself for our sins, that he might deliver us out of this present evil age, according to the will of our God and Father— 5 to whom be the glory forever and ever. Amen.

6 I marvel that you are so quickly deserting him who called you in the grace of Christ to a different "good news", 7 but there isn’t another "good news." Only there are some who trouble you and want to pervert the Good News of Christ. 8 But even though we, or an angel from heaven, should preach to you any "good news" other than that which we preached to you, let him be cursed. 9 As we have said before, so I now say again: if any man preaches to you any "good news" other than that which you received, let him be cursed.

10 For am I now seeking the favor of men, or of God? Or am I striving to please men? For if I were still pleasing men, I wouldn’t be a servant of Christ.

11 But I make known to you, brothers, concerning the Good News which was preached by me, that it is not according to man. 12 For I didn’t receive it from man, nor was I taught it, but it came to me through revelation of Jesus Christ. 13 For you have heard of my way of living in time past in the Jews’ religion, how that beyond measure I persecuted the assembly of God and ravaged it. 14 I advanced in the Jews’ religion beyond many of my own age among my countrymen, being more exceedingly zealous for the traditions of my fathers. 15 But when it was the good pleasure of God, who separated me from my mother’s womb and called me through his grace, 16 to reveal his Son in me, that I might preach him among the Gentiles, I didn’t immediately confer with flesh and blood, 17 nor did I go up to Jerusalem to those who were apostles before me, but I went away into Arabia. Then I returned to Damascus.

18 Then after three years I went up to Jerusalem to visit Peter, and stayed with him fifteen days. 19 But of the other apostles I saw no one except James, the Lord’s brother. 20 Now about the things which I write to you, behold, before God, I’m not lying. 21 Then I came to the regions of Syria and Cilicia. 22 I was still unknown by face to the assemblies of Judea which were in Christ, 23 but they only heard, "He who once persecuted us now preaches the faith that he once tried to destroy." 24 So they glorified God in me.

1 Pál, apostol (nem emberektõl, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta õt a halálból);

2 És a velem levõ összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:

3 Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentõl, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,

4 A ki adta önmagát a mi bûneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint.

5 A kinek dicsõség örökkön örökké! Ámen.

6 Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.

7 Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.

8 De ha szinte mi, avagy mennybõl való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok.

9 A mint elõbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.

10 Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.

11 Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;

12 Mert én sem embertõl vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.

13 Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.

14 És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.

15 De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétõl fogva és elhívott az õ kegyelme által,

16 Hogy kijelentse az õ Fiát én bennem, hogy hirdessem õt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,

17 Sem nem mentem Jeruzsálembe az elõttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.

18 Azután három esztendõ mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.

19 Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem [csak] Jakabot, az Úr atyjafiát.

20 A miket pedig néktek írok, ímé Isten elõtt [mondom,] hogy nem hazudom.

21 Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.

22 Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levõ keresztyén gyülekezetek elõtt;

23 Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.

24 És dicsõíték bennem az Istent.