28 Jõjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tõlem, hogy én szelid és alázatos szívû vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.30 Mert az én igám gyönyörûséges, és az én terhem könnyû.

7 Csillapodjál le az Úrban és várjad õt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.

10 Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tûzben.

8 Istennél van szabadulásom és dicsõségem; az én erõs kõsziklám, az én menedékem Istenben van.

3 [Kinek] szíve [reád] támaszkodik, megõrzöd [azt] teljes békében, mivel Te benned bízik;

15 Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erõsségtek lett volna; de ti nem akarátok;

17 És lesz az igazság mûve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

31 De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!

7 És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja õrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

7 Minden gondotokat õ reá vessétek, mert néki gondja van reátok.

14 Várjad az Urat, légy erõs; bátorodjék szíved és várjad az Urat.

1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

22 A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.

4 Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!

25 Jó az Úr azoknak, a kik várják õt; a léleknek, a mely keresi õt.26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

11 Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felõletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néktek.12 Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket.13 És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekbõl kerestek engem.

7 Áldott az a férfi, a ki az Úrban bízik, és a kinek bizodalma az Úr;8 Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, a mely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hõség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendõben nem retteg, sem a gyümölcsözéstõl meg nem szûnik.

14 És monda: Az én orczám menjen-é [veletek,] hogy megnyugtassalak?

12 A miért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy õ az én nála letett kincsemet meg tudja õrizni ama napra.

7 Mert ezt mondja vala Júdának: Építsük meg a városokat és vegyük körül kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, zárokkal, míg a föld birodalmunkban van; mert megkerestük az Urat, a mi Istenünket, megkerestük és nyugodalmat adott nékünk minden felõl. Azért építének és lõn jó elõmenetelök.

27 Mikor pedig lemenének a város végére, Sámuel monda Saulnak: Mondd meg a szolgának, hogy menjen elõre elõttünk - és elõre ment -, te pedig most állj meg, hogy megmondjam néked az Istennek beszédét.