1 Palavra do Senhor, que veio a Sofonias, filho de Cusi, filho de Gedalias, filho de Amarias, filho de Ezequias, nos dias de Josias, filho de Amom, rei de Judá.

2 Hei de consumir por completo

tudo de sobre a terra,

diz o Senhor.

3 Consumirei os homens

e os animais,

consumirei as aves do céu,

e os peixes do mar,

e os tropeços

juntamente com os ímpios;

e exterminarei os homens

de sobre a terra,

diz o Senhor.

4 E estenderei a minha mão

contra Judá,

e contra todos os habitantes

de Jerusalém,

e exterminarei deste lugar

o restante de Baal,

e o nome dos sacerdotes

dos ídolos,

juntamente com os sacerdotes;

5 E os que sobre os telhados adoram

o exército do céu;

e os que se inclinam

jurando ao Senhor,

e juram por Milcom;

6 E os que deixam de andar

em seguimento do Senhor,

e os que não buscam ao Senhor,

nem perguntam por ele.

7 Cala-te diante do Senhor Deus,

porque o dia do Senhor

está perto;

porque o Senhor

preparou o sacrifício,

e santificou os seus convidados.

8 Acontecerá que,

no dia do sacrifício do Senhor,

castigarei os príncipes,

e os filhos do rei,

e todos os que se vestem

de trajes estrangeiros.

9 Castigarei naquele dia

todo aquele que salta

sobre o limiar,

que enche de violência e engano

a casa dos seus senhores.

10 E naquele dia,

diz o Senhor,

far-se-á ouvir uma voz de clamor

desde a porta do peixe,

e um uivo desde a segunda parte,

e grande quebrantamento

desde os outeiros.

11 Uivai vós, moradores de Mactes,

porque todo o povo

que mercadejava está arruinado,

todos os que estavam

carregados de dinheiro

foram destruídos.

12 E há de ser que, naquele tempo,

esquadrinharei a Jerusalém

com lanternas,

e castigarei os homens

que se espessam

como a borra do vinho,

que dizem no seu coração:

O Senhor não faz o bem

nem faz o mal.

13 Por isso serão saqueados

os seus bens,

e assoladas as suas casas;

e edificarão casas,

mas não habitarão nelas,

e plantarão vinhas,

mas não lhes beberão o seu vinho.

14 O grande dia do Senhor

está perto,

sim, está perto,

e se apressa muito;

amarga é a voz

do dia do Senhor;

clamará ali o poderoso.

15 Aquele dia será

um dia de indignação,

dia de tribulação e de angústia,

dia de alvoroço e de assolação,

dia de trevas e de escuridão,

dia de nuvens e de densas trevas,

16 Dia de trombeta e de alarido

contra as cidades fortificadas

e contra as torres altas.

17 E angustiarei os homens,

que andarão como cegos,

porque pecaram

contra o Senhor;

e o seu sangue se derramará

como pó,

e a sua carne será

como esterco.

18 Nem a sua prata nem o seu ouro

os poderá livrar

no dia da indignação do Senhor,

mas pelo fogo do seu zelo

toda esta terra será consumida,

porque certamente fará

de todos os moradores da terra

uma destruição total

e apressada.

1 Az Úr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében. 2 Elvesztek, mindent elvesztek e föld színéről, azt mondja az Úr. 3 Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színéről, azt mondja az Úr. 4 És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt; 5 Azokat is, a kik a háztetőkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjokra is; 6 Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétől, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felőle. 7 Hallgass az Úr Isten orczája előtt, mert közel van az Úrnak napja, mert áldozatot készíttetett az Úr, megszentelte az ő hivatalosait. 8 És lészen az Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek. 9 És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erőszakkal és csalárdsággal töltik meg az ő uroknak házát. 10 És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felől. 11 Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér. 12 És lészen az időben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr. 13 És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szőlőket, de nem iszszák azoknak borát. 14 Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is. 15 Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja. 16 Kürtnek és tárogatónak napja a megerősített városok ellen és a büszke tornyok ellen! 17 És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét. 18 Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.