1 Tinha Acaz vinte anos de idade quando começou a reinar e reinou dezesseis anos em Jerusalém; e não fez o que era reto perante o Senhor, como Davi, seu pai. 2 Andou nos caminhos dos reis de Israel e até fez imagens fundidas a baalins. 3 Também queimou incenso no vale do filho de Hinom e queimou a seus próprios filhos, segundo as abominações dos gentios que o Senhor lançara de diante dos filhos de Israel. 4 Também sacrificou e queimou incenso nos altos e nos outeiros, como também debaixo de toda árvore frondosa. 5 Pelo que o Senhor, seu Deus, o entregou nas mãos do rei dos siros, os quais o derrotaram e levaram dele em cativeiro uma grande multidão de presos, que trouxeram a Damasco; também foi entregue nas mãos do rei de Israel, o qual lhe infligiu grande derrota. 6 Porque Peca, filho de Remalias, matou em Judá, num só dia, cento e vinte mil, todos homens poderosos, por terem abandonado o Senhor, Deus de seus pais. 7 Zicri, homem valente de Efraim, matou a Maaseias, filho do rei, a Azricão, alto oficial do palácio, e a Elcana, o segundo depois do rei.

8 Os filhos de Israel levaram presos de Judá, seu povo irmão, duzentos mil: mulheres, filhos e filhas; e saquearam deles grande despojo e o trouxeram para Samaria. 9 Mas estava ali um profeta do Senhor, cujo nome era Odede, o qual saiu ao encontro do exército que vinha para Samaria e lhe disse: Eis que, irando-se o Senhor, Deus de vossos pais, contra Judá, os entregou nas vossas mãos, e vós os matastes com tamanha raiva, que chegou até aos céus. 10 Agora, cuidais em sujeitar os filhos de Judá e Jerusalém, para vos serem escravos e escravas; acaso, não sois vós mesmos culpados contra o Senhor, vosso Deus? 11 Agora, pois, atendei-me e fazei voltar os presos que trouxestes cativos de vossos irmãos, porque o brasume da ira do Senhor está sobre vós. 12 Então, se levantaram alguns homens dentre os cabeças dos filhos de Efraim, a saber, Azarias, filho de Joanã, Berequias, filho de Mesilemote, Jeizquias, filho de Salum, e Amasa, filho de Hadlai, contra os que voltavam da batalha 13 e lhes disseram: Não fareis entrar aqui esses cativos, porque intentais acrescentar aos nossos pecados e à nossa culpa diante do Senhor ainda outros; a nossa culpa já é grande, e o brasume da ira do Senhor está sobre nós. 14 Então, os homens armados deixaram os presos e o despojo diante dos príncipes e de toda a congregação. 15 Homens foram designados nominalmente, os quais se levantaram, e tomaram os cativos, e do despojo vestiram a todos os que estavam nus; vestiram-nos, e calçaram-nos, e lhes deram de comer e de beber, e os ungiram; a todos os que, por fracos, não podiam andar, levaram sobre jumentos a Jericó, cidade das Palmeiras, a seus irmãos. Então, voltaram para Samaria.

16 Naquele tempo, mandou o rei Acaz pedir aos reis da Assíria que o ajudassem. 17 Pois vieram, de novo, os edomitas, e derrotaram Judá, e levaram presos em cativeiro. 18 Também os filisteus deram contra as cidades da campina e do sul de Judá, e tomaram Bete-Semes, Aijalom, Gederote, Socó e suas aldeias, Timna e suas aldeias e Ginzo e suas aldeias; e habitavam ali. 19 Porque o Senhor humilhou a Judá por causa de Acaz, rei de Israel; porque este permitira que Judá caísse em dissolução, e ele, de todo, se entregou à transgressão contra o Senhor. 20 Veio a ele Tiglate-Pileser, rei da Assíria; porém o pôs em aperto, em vez de fortalecê-lo. 21 Porque Acaz tomou despojos da Casa do Senhor, da casa do rei e da dos príncipes e os deu ao rei da Assíria; porém isso não o ajudou.

22 No tempo da sua angústia, cometeu ainda maiores transgressões contra o Senhor; ele mesmo, o rei Acaz. 23 Pois ofereceu sacrifícios aos deuses de Damasco, que o feriram, e disse: Visto que os deuses dos reis da Síria os ajudam, eu lhes oferecerei sacrifícios para que me ajudem a mim. Porém eles foram a sua ruína e a de todo o Israel. 24 Ajuntou Acaz os utensílios da Casa de Deus, fê-los em pedaços e fechou as portas da Casa do Senhor; e fez para si altares em todos os cantos de Jerusalém. 25 Também, em cada cidade de Judá, fez altos para queimar incenso a outros deuses; assim, provocou à ira o Senhor, Deus de seus pais.

26 Quanto aos mais atos dele e a todos os seus caminhos, tanto os primeiros como os últimos, eis que estão escritos no Livro da História dos Reis de Judá e de Israel. 27 Descansou Acaz com seus pais, e o sepultaram na cidade, em Jerusalém, porém não o puseram nos sepulcros dos reis de Israel; e Ezequias, seu filho, reinou em seu lugar.

1 Húsz esztendõs volt Akház, mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és nem cselekedék kedves dolgot az Úr elõtt, mint Dávid, az õ atyja;2 Hanem az Izráel királyainak útján járt, és öntött [bálványokat ]is csináltatott a Baál tiszteletére.3 Annakfelette tömjéneze a Hinnom fiának völgyében; fiait is megégeté tûzben, a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elõl kiûzött volt.4 Áldozék és tömjéneze a magaslatokon is, a halmokon is és minden zöld fa alatt.5 Ezért az Úr az õ Istene adá õt a Siriabeli király kezébe, és õt [igen] megverék, és sok foglyot hurczolának el õ tõle, a kiket Damaskusba vivének. Sõt még az Izráel királya kezébe is adaték, és az is igen megveré õt.6 Mert Pékah, a Rémália fia, Júdában egy nap levága százhúszezer embert, mind vitézeket; mivel elhagyták az Urat, atyáik Istenét.7 Annakfelette az Efraimbeli vitéz Zikri megölé Maásiát, a király fiát, Azrikámot, az õ házának gondviselõjét, és Elkánát, a ki a király után második vala.8 És elvivének az Izráel fiai az õ atyjokfiai közül kétszázezer asszonyt, fiút, leányt, és nagy vagyont rablának el tõlök, és azzal a zsákmánynyal mennek vala Samariába.9 Vala pedig ott az Úrnak egy prófétája, a kinek neve Odéd, a ki eleibe menvén a hadnak, a mely Samariába megy vala, monda nékik: Ímé, mivel az Úrnak, atyáitok Istenének haragja Júda ellen felgerjedett, õket kezetekbe adta, és ti [sokat] megölétek közülök haragotokban, a mely szintén az égig felhatott;10 És immár arra gondoltok, hogy Júdának és Jeruzsálemnek fiait megalázzátok, hogy néktek szolgáitok és szolgálóleányitok legyenek: avagy ezáltal nem teszitek-é magatokat bûnösökké az Úrnál, a ti Isteneteknél?11 Azért halljátok meg szómat: Vigyétek vissza a ti atyátokfiai közül való foglyokat, a kiket ide hoztatok; különben az Úrnak nagy haragja [lészen] rajtatok.12 Akkor felkelének némelyek az Efraimból való vezérek közül: Azáriás, a Jóhanán fia; Berékiás, a Mesillemót fia; Ezékiás, a Sallum fia, és Amása a Hadlai fia, azok ellen, a kik a viadalból jõnek vala.13 És mondának nékik: Ne hozzátok ide be a foglyokat, mert felette igen nagy bûn lesz az, a mit akartok mûvelni, és ezzel a mi bûneinket és vétkeinket megsokasítjátok; mert [e nélkül] is sok bûnünk van, és felgerjedt a harag Izráel ellen.14 Ott hagyá azért a sereg a foglyokat és a zsákmányt a vezérek és az egész gyülekezet elõtt.15 És felállának a névszerint megnevezett férfiak, s felvevék a foglyokat, és a kik mezítelenek valának közülök, felöltözteték a zsákmányból; felöltözteték azokat, sarukat is adának lábaikra; ételt és italt is adának nékik; sõt meg is kenék õket, és a gyengélkedõket szamarakra helyezék, és vivék õket a pálmafák városába, Jérikhóba, az õ atyjokfiaihoz; azután megtérének Samariába.16 Az idõben külde Akház király az Assiriabeli királyhoz, hogy megsegítené õt.17 Mert még az Edomiták is eljöttek vala, és a Júdabeliek közül [sokat] levágának, vagy rabságba hurczolának.18 A Filiszteusok is mind ellepék a lapályon való városokat és Júdának dél felõl való részét, és elfoglalák Béth-Semest, Ajalont, Gederótot, Sókot és annak faluit; Timnát és annak faluit; Gimzót és annak faluit, és ott laknak vala;19 Mert az Úr megalázta Júdát Akházért, az Izráel királyáért; mert arra indítá Júdát, hogy vétkezzék az Úr ellen.20 Eljöve azért õ ellene Tiglát-Piléser, Assiria királya, a ki sanyargatá õt, és nem segítette meg.21 Mert Akház kifosztá az Úr házát, a királyét, a fejedelmekét, és az Assiriabeli királynak adá, de azért nem lõn néki segítségére.22 Sõt még a szorongattatás idejében is tovább vétkezék az Úr ellen; ilyen vala Akház király.23 Mert áldozék Damaskus isteneinek, a kik õt megverték vala, ezt mondván: Mivel Siria királyainak istenei megsegítik õket, azért én is azoknak áldozom, hogy segéljenek engem is, holott mind néki, mind az egész Izráelnek azok okozták romlását.24 És összehordá Akház az Isten házának edényeit, és összetöré az Isten házának edényeit, és az Úr házának ajtait bezárá, és csinála a maga számára oltárokat Jeruzsálemnek minden szegletén;25 Júdának minden városaiban is magaslatokat építe, hogy az idegen isteneknek tömjénezzen, és haragra ingerlé az Urat, atyái Istenét.26 Az õ több dolgai pedig és útjai, úgy az elsõk, mint utolsók, ímé meg vannak írva a Júda és az Izráel királyainak könyvében.27 Meghala pedig Akház az õ atyáival, és eltemeték õt Jeruzsálem városában; mert nem vivék õt az Izráel királyainak sírjába. És uralkodék az õ fia, Ezékiás, õ helyette.