1 Saul a vorbit fiului său Ionatan, şi tuturor slujitorilor lui, să omoare pe David.

2 Dar Ionatan, fiul lui Saul, care iubea mult pe David, i -a dat de ştire, şi i -a zis: ,,Tatăl meu Saul caută să te omoare. Păzeşte-te dar mîne dimineaţă, stai într'un loc tăinuit, şi ascunde-te.

3 Eu voi ieşi şi voi sta lîngă tatăl meu în cîmpul în care vei fi; voi vorbi tatălui mei despre tine, voi vedea ce va zice, şi-ţi voi spune.``

4 Ionatan a vorbit bine de David tatălui său Saul: ,,Să nu facă împăratul``, a zis el, ,,un păcat faţă de robul său David, căci el n'a făcut niciun păcat faţă de tine. Dimpotrivă, a lucrat pentru binele tău;

5 şi -a pus în joc viaţa, a ucis pe Filistean, şi Domnul a dat o mare izbăvire pentru tot Israelul. Tu ai văzut, şi te-ai bucurat. Pentru ce să păcătuieşti împotriva unui sînge nevinovat, şi să omori fără pricină pe David?``

6 Saul a ascultat glasul lui Ionatan, şi a jurat, zicînd: ,,Viu este Domnul, că David nu va muri!``

7 Ionatan a chemat pe David, şi i -a spus toate cuvintele acestea; apoi l -a adus la Saul; şi David a fost înaintea lui ca mai înainte.

8 Războiul urma înainte. David a mers împotriva Filistenilor, şi s'a bătut cu ei, le -a pricinuit o mare înfrîngere, şi au fugit dinaintea lui.

9 Atunci duhul cel rău, trimes de Domnul, a venit peste Saul, care şedea în casă, cu suliţa în mînă. David cînta,

10 şi Saul a vrut să -l pironească cu suliţa de perete. Dar David s'a ferit de el, şi Saul a lovit cu suliţa în perete. David a fugit, şi a scăpat noaptea.

11 Saul a trimes nişte oameni acasă la David, ca să -l pîndească şi să -l omoare dimineaţa. Dar Mical, nevasta lui David, i -a dat de ştire şi i -a zis: ,,Dacă nu fugi în noaptea aceasta, mîne vei fi omorît.``

12 Ea l -a pogorît pe fereastră, şi David a plecat şi a fugit. Aşa a scăpat.

13 În urmă Mical a luat terafimul şi l -a pus în pat; i -a pus o piele de capră în jurul capului, şi l -a învelit cu o haină.

14 Cînd a trimes Saul oamenii să ia pe David, ea a zis: ,,Este bolnav.``

15 Saul i -a trimes înapoi să -l vadă, şi a zis: ,,Aduceţi -l la mine în patul lui, ca să -l omor.``

16 Oamenii aceia s'au întors, şi iată că terafimul era în pat, şi în jurul capului era o piele de capră.

17 Saul a zist către Mical: ,,Pentru ce m'ai înşelat în felul acesta, şi ai dat drumul vrăjmaşului meu, şi a scăpat?`` Mical a răspuns lui Saul: ,,El mi -a zis: ,Lasă-mă să plec, ori te omor!``

18 Aşa a fugit şi a scăpat David. El s'a dus la Samuel la Rama, şi i -a istorisit tot ce -i făcuse Saul. Apoi s'a dus cu Samuel şi a locuit în Naiot.

19 Au spus lucrul acesta lui Saul şi au zis: ,,Iată că David este în Naiot, lîngă Rama.``

20 Saul a trimes nişte oameni să ia pe David. Ei au văzut o adunare de prooroci cari prooroceau, cu Samuel în frunte. Duhul lui Dumnezeu a venit peste trimeşii lui Saul, şi au început şi ei să... proorocească.

21 Au spus lui Saul lucrul acesta; el a trimes alţi oameni, şi au proorocit şi ei. A mai trimes alţii a treia oară, şi au proorocit şi ei.

22 Atunci Saul s'a dus el însuş la Rama. Ajungînd la fîntîna cea mare fără apă, care este la Secu, a întrebat: ,,Unde este Samuel şi David?`` I s'a răspuns: ,,Sînt în Naiot, lîngă Rama.``

23 Şi s'a îndreptat spre Naiot, lîngă Rama. Duhul lui Dumnezeu a venit şi peste el; şi Saul şi -a văzut de drum proorocind pînă la sosirea lui în Naiot, lîngă Rama.

24 S'a desbrăcat de haine şi a proorocit şi el înaintea lui Samuel; şi s'a aruncat desbrăcat la pămînt toată ziua aceea şi toată noaptea. De aceea se zice: ,,Oare... şi Saul este între prooroci?``

1 És szóla Saul fiának, Jonathánnak, és a többi szolgáinak, hogy öljék meg Dávidot; de Jonathán, a Saul fia nagyon szereté õt.

2 Megmondá azért Jonathán Dávidnak, mondván: Az én atyám, Saul azon van, hogy téged megöljön, azért vigyázz magadra reggel; titkos helyen tartózkodjál és rejtsd el magad.

3 Én pedig kimegyek, és atyám mellett megállok a mezõn, a hol te leszesz, és beszélni fogok atyámmal felõled, és meglátom, mint [lesz], és tudtodra adom néked.

4 És Jonathán kedvezõen nyilatkozék Dávid felõl az õ atyja, Saul elõtt, és monda néki: Ne vétkezzék a király Dávid ellen, az õ szolgája ellen, mert õ nem vétett néked, sõt szolgálata felette hasznos volt néked.

5 Mert õ koczkára tette életét és megverte a Filiszteust, és az Úr nagy szabadulást szerze az egész Izráelnek. Te láttad [azt] és örültél [rajta;] miért vétkeznél azért az ártatlan vér ellen, megölvén Dávidot ok nélkül.

6 És hallgatott Saul Jonathán szavára, és megesküvék Saul: Él az Úr, hogy nem fog megöletni!

7 Akkor szólítá Jonathán Dávidot, és megmondá néki Jonathán mind e beszédeket; és Saulhoz vezeté Jonathán Dávidot, a ki ismét olyan lõn elõtte, mint annakelõtte.

8 A háború pedig ismét megkezdõdék, és Dávid kivonula, és harczola a Filiszteusok ellen, és nagy vereséget okozott nékik, és azok elfutának elõle.

9 Az Istentõl [küldött] gonosz lélek azonban megszállta Sault, mikor házában ült és dárdája kezében vala; Dávid pedig pengeté [a hárfát kezével.

10 Akkor Saul a dárdával Dávidot a falhoz akará szegezni, de félrehajolt Saul elõl, és a dárda a falba verõdött. Dávid pedig elszalada, és elmenekült azon éjjel.

11 És követeket külde Saul a Dávid házához, hogy reá lessenek és reggel megöljék õt. De tudtára adá Dávidnak Mikál, az õ felesége, mondván: Ha meg nem mented életedet ez éjjel, holnap megölnek.

12 És lebocsátá Mikál Dávidot az ablakon; õ pedig elment és elszalada, és megmenté magát.

13 És vevé Mikál a theráfot és az ágyba fekteté azt, és feje alá kecskeszõrbõl készült párnát tett, és betakará lepedõvel.

14 Mikor pedig Saul elküldé a követeket, hogy Dávidot megfogják, [azt] mondá: [Dávid] beteg.

15 És Saul elküldé [ismét] a követeket, hogy megnézzék Dávidot, mondván: Ágyastól [is] hozzátok õt elõmbe, hogy megöljem õt.

16 És mikor a követek oda menének: ímé, a theráf volt az ágyban, és feje alatt a kecskeszõrbõl készült párna volt.

17 Akkor monda Saul Mikálnak: Mi dolog, hogy engem úgy megcsaltál? - elbocsátád az én ellenségemet, és õ elmenekült. És felele Mikál Saulnak: Õ mondá nékem, bocsáss el engem, vagy megöllek téged.

18 Dávid pedig elfutván, megszabadula; és elment Sámuelhez Rámába, és elbeszélte néki mindazt, a mit Saul vele cselekedett. Elméne ezután õ és Sámuel, és Nájóthban tartózkodának.

19 És tudtára adák Saulnak, mondván: Ímé Dávid Nájóthban van, Rámában.

20 Követeket külde azért Saul, hogy Dávidot fogják meg. A mint azonban meglátták a prófétáknak seregét, a kik prófétálának, és Sámuelt, a ki ott állott, mint az õ elõljárójuk; akkor az Istennek lelke Saul követeire szállott, és azok is prófétálának.

21 Mikor pedig megmondták Saulnak, más követeket külde, és azok is prófétálának. Akkor harmadízben is követeket külde Saul, de azok is prófétálának.

22 Elméne azért õ maga is Rámába. És a mint a nagy kúthoz érkezék, mely Székuban van, megkérdezé, mondván: Hol van Sámuel és Dávid? És felelének: Ímé Nájóthban, Rámában.

23 És elméne oda Nájóthba, Rámában. És az Istennek lelke szálla õ reá is, és folytonosan prófétála, míg eljutott Nájóthba, Rámában.

24 És leveté õ is ruháit, és prófétála, õ is Sámuel elõtt és ott feküvék meztelenül azon az egész napon és egész éjszakán. Azért mondják: Avagy Saul is a próféták közt van-é?