1 Împărăteasa din Seba a auzit de faima lui Solomon, şi a venit la Ierusalim ca să -l încerce prin întrebări grele. Ea avea un alai foarte mare, şi cămile încărcate cu mirodenii, aur mult de tot şi pietre scumpe. S'a dus la Solomon, şi i -a spus tot ce avea pe inimă.

2 Solomon i -a răspuns la toate întrebările, şi n'a fost nimic pe care să nu fi ştiut Solomon să i -l lămurească.

3 Împărăteasa din Seba a văzut înţelepciunea lui Solomon, şi casa pe care o zidise,

4 şi bucatele dela masa lui, şi locuinţa slujitorilor lui, şi slujbele şi hainele celor ce -i slujeau, şi paharnicii lui şi hainele lor, şi treptele pe cari se suia la Casa Domnului. Uimită,

5 ea a zis împăratului: ,,Era adevărat deci ce am auzit eu în ţara mea despre faptele şi înţelepciunea ta!

6 Nu credeam tot ce se zicea, pînă n'am venit şi am văzut cu ochii mei. Şi iată că nu mi s'a istorisit nici jumătate din mărirea şi înţelepciunea ta. Tu întreci faima pe care am auzit -o despre tine.

7 Ferice de oamenii tăi, ferice de slujitorii tăi, cari sînt pururea înaintea ta, şi cari aud înţelepciunea ta!

8 Binecuvîntat să fie Domnul, Dumnezeul tău, care S'a îndurat de tine, şi te -a pus pe scaunul Lui de domnie ca împărat pentru Domnul, Dumnezeul tău! Pentrucă Dumnezeul tău iubeşte pe Israel şi vrea să -l facă să rămînă în picioare pe vecie, pentru aceea te -a pus împărat peste el, ca să faci judecată şi dreptate.``

9 Ea a dat împăratului o sută douăzeci de talanţi de aur, foarte multe mirodenii, şi pietre scumpe. N'au mai fost mirodenii ca cele date împăratului Solomon de împărăteasa din Seba.

10 Slujitorii lui Hiram şi slujitorii lui Solomon, cari au adus aur din Ofir, au adus şi lemn mirositor şi pietre scumpe.

11 Împăratul a făcut cu lemnul mirositor scări pentru Casa Domnului şi pentru casa împăratului, şi arfe şi alăute pentru cîntăreţi. Nu se mai văzuse aşa ceva în ţara lui Iuda.

12 Împăratul Solomon a dat împărătesei din Seba tot ce a dorit ea, ce a cerut, mai mult decît adusese ea împăratului. Apoi s'a întors şi s'a dus în ţara ei, ea şi slujitorii ei.

13 Greutatea aurului care venea pe fiecare an lui Solomon era de şase sute şasezeci şi şase de talanţi de aur,

14 afară de ce lua dela negustorii cei mari şi dela cei mici, dela toţi împăraţii Arabiei şi dela dregătorii ţării, cari aduceau aur şi argint lui Solomon.

15 Împăratul Solomon a făcut două sute de scuturi mari de aur bătut, şi pentru fiecare din ele a întrebuinţat şase sute de sicli de aur bătut,

16 şi alte trei sute de scuturi de aur bătut, şi pentru fiecare din ele a întrebuinţat trei sute de sicli de aur; şi împăratul le -a pus în casa pădurii Libanului.

17 Împăratul a făcut un mare scaun de domnie de fildeş, şi l -a acoperit cu aur curat.

18 Scaunul acesta de domnie avea şase trepte, şi un aşternut pentru picioare, de aur, care se ţinea de scaunul de domnie; de fiecare parte a scaunului erau răzimători, lîngă răzimători erau doi lei,

19 şi pe cele şase trepte, de o parte şi de alta, erau doisprezece lei. Aşa ceva nu s'a făcut pentru nici o împărăţie.

20 Toate paharele împăratului Solomon erau de aur, şi toate vasele din casa pădurii Libanului erau de aur curat. Nu era nimic de argint: argintului nu i se dădea niciun preţ, pe vremea lui Solomon.

21 Căci împăratul avea corăbii din Tarsis cari călătoreau cu slujitorii lui Hiram; şi la fiecare trei ani veneau corăbiile din Tarsis, aducînd aur şi argint, fildeş, maimuţe şi păuni.

22 Împăratul Solomon a întrecut pe toţi împăraţii pămîntului prin bogăţiile şi înţelepciunea lui.

23 Toţi împăraţii pămîntului căutau să vadă pe Solomon, ca să audă înţelepciunea pe care o pusese Dumnezeu în inima lui.

24 Şi fiecare din ei îşi aducea darul lui, lucruri de argint şi lucruri de aur, haine, arme, mirodenii, cai şi catîri; aşa era în fiecare an.

25 Solomon avea patru mii de iesle pentru caii dela carăle lui, şi douăsprezece mii de călăreţi pe cari i -a aşezat în cetăţile unde îşi ţinea carăle şi la Ierusalim lîngă împărat.

26 El stăpînea peste toţi împăraţii, dela Rîu pînă la ţara Filistenilor şi pînă la hotarul Egiptului.

27 Împăratul a făcut argintul tot aşa de obicinuit la Ierusalim ca pietrele, şi cedrii tot atît de mulţi ca smochinii sălbatici, cari cresc pe cîmpie.

28 Din Egipt şi din toate ţările se aduceau cai pentru Solomon.

29 Celelalte fapte ale lui Solomon, cele dintîi şi cele depe urmă, nu sînt scrise oare în Cartea proorocului Natan, în proorocia lui Ahia din Silo, şi în descoperirile proorocului Ieedo despre Ieroboam, fiul lui Nebat?

30 Solomon a domnit patruzeci de ani la Ierusalim peste tot Israelul.

31 Apoi Solomon a adormit cu părinţii lui, şi l-au îngropat în cetatea tatălui său David. Şi, în locul lui, a domnit fiul său Roboam.

1 A Séba királynéasszonya pedig hallván Salamon hírét, eljöve, hogy megkisértse Salamont nehéz kérdésekkel, Jeruzsálembe, igen nagy sereggel és tevékkel, a melyek hoznak vala fûszereket, igen sok aranyat és drágaköveket; és Salamonhoz méne, és beszélt vele mindenekrõl, a melyek szívén voltak.

2 És Salamon megfelelt minden beszédeire, mert semmi sem volt Salamon elõl elrejtve, a melyet meg nem mondhatott volna néki.

3 És mikor látta Séba királynéasszonya Salamon bölcseségét és a házat, a melyet épített vala;

4 És az õ asztalának étkeit, szolgáinak lakását és hivatalnokainak állását és öltözékeiket, pohárnokait s azoknak öltözékeit, és az õ áldozatát, a melylyel az Úrnak házában áldozott: a lélekzete is elállott.

5 És monda a királynak: Mind igaz volt, a mit hallottam volt az én lakóföldemben a te dolgaidról és bölcseségedrõl;

6 De hinni sem akartam azoknak beszédeit, míg én magam el nem jöttem és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el a te bölcseséged nagyságának; felülmúltad a hírt, a melyet hallottam.

7 Boldogok a te embereid és boldogok ezek a te szolgáid, a kik szüntelen udvarlanak néked, hogy hallhatják a te bölcseségedet!

8 Legyen az Úr, a te Istened áldott, a ki téged annyira szeretett, hogy az õ székébe helyezett, hogy lennél az Úrnak, a te Istenednek királya; mivel a te Istened szerette Izráelt, hogy megerõsítse õt mindörökké, azért tett téged királylyá felettök, hogy szolgáltass ítéletet és igazságot.

9 És ada a királynak százhúsz tálentom aranyat és felette sok fûszerszámot és drágaköveket. Nem is volt [több] olyan fûszerszám, mint a milyet Séba királynéasszonya ada Salamon királynak.

10 És Hirám szolgái is és Salamon szolgái is, a kik hoztak vala aranyat Ofirból; hoztak ébenfát és drágaköveket is.

11 És csinála a király az ébenfából lépcsõket az Úr házába és a király házába, s cziterákat és lantokat az éneklõknek. Ezekhez hasonlókat nem láttak azelõtt Júda országában.

12 Salamon király pedig ada a Séba királynéasszonyának mindent, a mit csak kivánt és kért tõle, azonkivül, a mit õ a királynak hozott. Azután megtére és méne az õ földébe mind õ, mind az õ szolgái.

13 Vala pedig mértéke az aranynak, a mely esztendõnként bejõ vala Salamonnak, hatszázhatvanhat tálentom arany,

14 Azonkivül, [a mit] hoznak vala a kalmárok és kereskedõk; de még Arábia minden királyai és annak a földnek fejedelmei és hoznak vala aranyat és ezüstöt Salamonnak.

15 És csináltata Salamon király kétszáz paizst vert aranyból, mindenik paizsra hatszáz vert arany siklus ment fel.

16 Háromszáz kerek paizst is vert aranyból; mindenik paizsra háromszáz arany siklus megy vala, a melyeket a király helyeztete a Libánon erdejének házába.

17 És csináltatott a király egy nagy királyiszéket elefántcsontból, és beboríttatá azt finom aranynyal.

18 Hat lépcsõje volt a széknek, és arany zsámolya a székhez erõsítve, és támaszai valának mindkét felõl az ülés mellett, és két oroszlán állott a karok mellett.

19 És tizenkét oroszlán áll vala ott a hat lépcsõn mindkét felõl. Senki soha olyant nem csinált egyetlen országban sem.

20 És Salamon királynak összes ivóedényei aranyból valának; a Libánon erdõ házának is összes edényei tiszta aranyból valának; nem vala az ezüstnek semmi becse a Salamon idejében;

21 Mert hajói voltak a királynak, a melyek Társisba jártak a Hirám szolgáival együtt. Minden három esztendõben egyszer menének a hajók Társisba, honnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hoznak vala.

22 És felülmúlta Salamon király e földnek minden királyait gazdagságban és bölcseségben.

23 És e földnek minden királyai kivánnak vala szembe lenni Salamonnal, hogy hallhatnák az õ bölcseségét, a melyet Isten adott vala az õ szívébe.

24 És azok mindnyájan ajándékot visznek vala néki, arany és ezüst edényeket, ruhákat, fegyvert, fûszerszámokat, lovakat és öszvéreket esztendõnként.

25 És Salamonnak négyezer lóistállói, szekerei és tizenkétezer lovagjai valának, a kiket helyheztete a szekerek városaiba és a király mellé Jeruzsálemben.

26 És uralkodó vala minden király felett az [Eufrátes] folyóvíztõl a Filiszteusok földéig és az Égyiptom határáig.

27 És a király Jeruzsálemben olyanná tevé az ezüstöt, mint a köveket, és a czédrusfákat úgy elszaporítá, mint a vad fügefákat, a melyek nevekednek a mezõségen bõséggel.

28 Hordnak vala pedig Salamonnak lovakat Égyiptomból és minden országból.

29 Salamonnak egyéb dolgai, úgy az elsõk, mint az utolsók, avagy nem írattak-é meg a Nátán próféta könyvében, és a Silóbeli Ahija prófécziájában, és Jehdó prófétának Jeroboám ellen, a Nébát fia ellen [írt] látásaiban?

30 És uralkodék Salamon Jeruzsálemben az egész Izráel felett negyven esztendeig.

31 És elaluvék Salamon az õ atyáival egyetemben, és eltemeték õt az õ atyjának, Dávidnak városában, és uralkodék helyette az õ fia, Roboám.