1 Toate seminţiile lui Israel au venit la David, în Hebron, şi au zis: ,,Iată că noi sîntem os din oasele tale şi carne din carnea ta.

2 Chiar odinioară, cînd Saul era împăratul nostru, tu povăţuiai şi strîngeai pe Israel. Domnul ţi -a zis: ,Tu vei paşte pe poporul Meu Israel, şi vei fi căpetenia lui Israel.``

3 Astfel toţi bătrînii lui Israel au venit la împărat în Hebron, şi împăratul David a făcut legămînt cu ei la Hebron, înaintea... Domnului. Şi au uns pe David împărat peste Israel.

4 David era în vîrstă de treizeci de ani cînd s'a făcut împărat, şi a domnit patruzeci de ani.

5 La Hebron a domnit peste Iuda şapte ani şi şase luni, şi la Ierusalim a domnit treizeci şi trei de ani peste tot Israelul şi Iuda.

6 Împăratul a mers cu oamenii lui asupra Ierusalimului împotriva Iebusiţilor, locuitorii ţării. Ei au zis lui David: ,,Să nu intri aici, căci şi orbii şi ologii ţi se vor împotrivi! prin aceasta voiau să spună că David nu va intra cu niciun chip aici.

7 Dar David a pus mîna pe cetăţuia Sionului: aceasta este cetatea lui David.

8 David zisese în ziua aceea: ,Oricine va bate pe Iebusiţi, să arunce în canal pe şchiopii şi pe orbii aceia cari sînt vrăjmaşii lui David`... -De aceea se zice: ,,Orbul şi şchiopul să nu intre în casa Domnului.``

9 David s'a aşezat în cetăţuie, pe care a numit -o cetatea lui David. A făcut întărituri de jur împrejur, în afară şi înlăuntrul lui Milo (Cetăţuie).

10 David ajungea tot mai mare, şi Domnul, Dumnezeul oştirilor, era cu el.

11 Hiram, împăratul Tirului, a trimes soli lui David, şi lemn de cedru şi tîmplari şi cioplitori de piatră, cari au zidit o casă lui David.

12 David a cunoscut că domnul îl întărea ca împărat al lui Israel, şi că -i ridica împăraţia din pricina poporului Său Israel.

13 David şi -a mai luat ţiitoare şi neveste din Ierusalim, după ce a venit din Hebron, şi i s'au născut iarăş fii şi fiice.

14 Iată numele celor ce i s'au născut la Ierusalim: Şamua, Şobab, Natan, Solomon,

15 Ibhar, Elişua, Nefeg, Iafia,

16 Elişama, Eliada, şi Elifelet.

17 Filistenii au aflat că David fusese uns împărat peste Israel, şi s'au suit toţi să -l caute. David, căruia i s'a dat de ştire, s'a pogorît în cetăţuie.

18 Filistenii au venit, şi s'au răspîndit în valea Refaim.

19 David a întrebat pe Domnul: ,,Să mă sui împotriva Filistenilor? Îi vei da în mînile mele?`` Şi Domnul a zis lui David: ,,Suie-te, căci voi da pe Filisteni în mînile tale.``

20 David a venit la Baal-Peraţim, unde i -a bătut. Apoi a zis: ,,Domnul a risipit pe vrăjmaşii mei dinaintea mea, ca nişte ape cari se rup.`` De aceea s'a dat locului aceluia numele Baal-Peraţim (Şesul rupturii).

21 Ei şi-au lăsat idolii acolo şi David şi oamenii lui i-au luat.

22 Filistenii s'au suit din nou, şi s'au răspîndit în valea Refaim.

23 David a întrebat pe Domnul. Şi Domnul a zis: ,,Să nu te sui; ci ia -i pe la spate, şi mergi asupra lor în dreptul duzilor.

24 Cînd vei auzi un vuiet de paşi în vîrfurile duzilor, atunci să te grăbeşti, căci Domnul merge înaintea ta ca să bată oştirea Filistenilor.``

25 David a făcut cum îi poruncise Domnul, şi a bătut pe Filisteni dela Gheba pînă la Ghezer.

1 Eljövének pedig Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedbõl valók vagyunk,

2 [Mert] ennekelõtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett.

3 Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tõn velek Dávid király Hebronban az Úr elõtt, és királylyá kenék Dávidot Izráel felett.

4 Harmincz esztendõs vala Dávid, mikor uralkodni kezde, [és] negyven esztendeig uralkodék.

5 Hebronban uralkodék a Júda [nemzetség]én hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda [nemzetség]ein.

6 Felméne pedig a király és az õ népe Jeruzsálembe a Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, õk azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elûznek téged! [melylyel] azt jelenték: Nem jõ ide be Dávid.

7 Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az [immár] a Dávid városa.

8 Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, a ki vágja a Jebuzeusokat, menjen fel a csatornához [és vágja ott] a sántákat és a vakokat, a kiket gyûlöl a Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba!

9 És lakozék Dávid abban a várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé.

10 Dávid pedig folytonosan emelkedék és növekedék, [mert ]az Úr, a Seregeknek Istene vala õ vele.

11 Követeket külde pedig Hirám, Tírusnak királya Dávidhoz, és czédrusfákat is, ácsmestereket és kõmíveseket, és építének házat Dávidnak.

12 És belátta Dávid, hogy az Úr megerõsítette õt az Izráel felett való királyságában, és hogy felmagasztalta az õ királyságát az õ népéért, Izráelért.

13 Võn pedig még magának Dávid ágyasokat, és feleségeket Jeruzsálembõl, minekutána Hebronból oda ment; és lõnek még Dávidnak fiai és leányai.

14 És ezek a nevei azoknak, a kik Jeruzsálemben születtek: Sammua, Sóbáb, Nátán, Salamon,

15 Ibhár, Elisua, Néfeg, Jáfia,

16 Elisáma, Eljada és Elifélet.

17 Mikor pedig a Filiszteusok meghallották, hogy királylyá kenték Dávidot az Izráelen; felkelének mind a Filiszteusok, hogy Dávidot megkeressék; melyet megértvén Dávid, aláméne az erõsségbe.

18 A Filiszteusok pedig elérkezének és elszéledének a Réfaim völgyében.

19 Megkérdé azért Dávid az Urat ilyen szóval: Elmenjek-é a Filiszteusok ellen? Kezembe adod-é õket? Felele az Úr Dávidnak: Menj el, mert kétség nélkül kezedbe adom a Filiszteusokat.

20 Elérkezék azért Dávid Baál Perázimba, és megveré ott õket Dávid, és monda: Szétszórta az Úr ellenségimet elõttem, mint a víz szokott eloszlani; azért nevezé azt a helyet Baál Perázimnak.

21 És ott hagyák az õ bálványaikat, melyeket felszedének Dávid és az õ szolgái.

22 Azután ismét feljövének a Filiszteusok, és elszéledének a Réfaim völgyében.

23 Megkérdé azért Dávid az Urat, ki ezt felelé: Ne menj [most] reájok; [hanem] kerülj a hátuk mögé és a szederfák ellenében támadd meg õket.

24 És mikor a szederfák tetején indulásnak zaját fogod hallani, akkor indulj meg, mert akkor kimegy te elõtted az Úr, hogy megverje a Filiszteusok táborát.

25 És úgy cselekedék Dávid, a mint megparancsolta vala néki az Úr: és vágta a Filiszteusokat Gibeától fogva, mind [addig,] míg Gézerbe mennél.