1 David a zis: ,,A mai rămas cineva din casa lui Saul, ca să -i fac bine din pricina lui Ionatan?``

2 Era un slujitor din casa lui Saul, numit Ţiba, pe care l-au adus la David. Împăratul i -a zis: ,,Tu eşti Ţiba?`` Şi el a răspuns: ,,Robul tău, da!``

3 Împăratul a zis: ,,Nu mai este nimeni din casa lui Saul, ca să mă port cu el cu o bunătate ca bunătatea lui Dumnezeu?`` Şi Ţiba a răspuns împăratului: ,,Mai este un fiu al lui Ionatan, olog de picioare``.

4 Împăratul a zis: ,,Unde este?`` Şi Ţiba a răspuns împăratului: ,,Este în casa lui Machir fiul lui Amiel, la Lodebar``.

5 Împăratul David l -a trimes să -l ia din casa lui Machir, fiul lui Amiel, din Lodebar.

6 Şi Mefiboşet, fiul lui Ionatan, fiul lui Saul, a venit la David, a căzut cu faţa la pămînt, şi s'a închinat. David a zis: ,,Mefiboşet!`` Şi el a răspuns: ,,Iată robul tău!``

7 David i -a zis: ,,Nu te teme, căci vreau să-ţi fac bine din pricina tatălui tău Ionatan. Îţi voi da înapoi toate pămînturile tatălui tău Saul, şi vei mînca totdeauna la masa mea``.

8 El s'a închinat, şi a zis: ,,Cine este robul tău, ca să te uiţi la un cîne mort ca mine?``

9 Împăratul a chemat pe Ţiba, slujbaşul lui Saul, şi i -a zis: ,,Dau fiului stăpînului tău tot ce era al lui Saul şi tot ce avea toată casa lui.

10 Tu să lucrezi pămînturile pentru el, tu, fiii tăi, şi robii tăi, şi să strîngi rodurile, ca fiul stăpînului tău să aibă pîne de mîncare; şi Mefiboşet, fiul stăpînului tău, va mînca totdeauna la masa mea``. Şi Ţiba avea cincisprezece fii şi douăzeci de robi.

11 El a zis împăratului: ,,Robul tău va face tot ce porunceşte împăratul, domnul meu, robului său``. Şi Mefiboşet a mîncat la masa lui David, ca unul din fiii împăratului.

12 Mefiboşet avea un fiu mic, numit Mica, şi toţi ceice locuiau în casa lui Ţiba erau robii lui Mefiboşet.

13 Mefiboşet locuia la Ierusalim, căci mînca totdeauna la masa împăratului. El era olog de amîndouă picioarele.

1 Monda pedig Dávid: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy irgalmasságot cselekedjem õ vele Jonathánért?

2 [Vala] pedig Saul házából egy szolga, kinek neve vala Siba, kit Dávidhoz szólítának, és monda a király néki: Te vagy-é Siba? Felele: [Én vagyok] a te szolgád.

3 Akkor monda a király: Maradt-é még valaki a Saul házanépe közül, hogy cselekedjem vele az Isten irgalmasságát? Felele Siba a királynak: Van még Jonathánnak egy fia, ki mind a két lábára sánta.

4 Monda néki a király: Hol van? És monda Siba a királynak: Ímé az Ammiel fiának, Mákirnak házában van Ló-Debárban.

5 Akkor elkülde Dávid király, és elhozatá õt a Mákirnak, az Ammiel fiának házából Ló-Debárból.

6 És mikor megérkezett Dávidhoz Méfibóset, Jonathánnak a Saul fiának fia, arczczal leborula, és tisztességet tõn néki; és monda Dávid: Méfibóset! ki felele: Ímhol a te szolgád.

7 Monda néki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom néked Saulnak, a te [nagy]atyádnak minden majorságát, és néked mindenkor asztalomnál lesz ételed.

8 Akkor fejet hajta [Méfibóset,] és monda: Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemû én vagyok?

9 Szólítá azután a király Sibát, Saulnak szolgáját, és monda néki: Valamije volt Saulnak és egész háznépének, mindazokat a te urad fiának adtam.

10 A majorságnak azért te viseljed gondját, és a te fiaid és szolgáid, és beszolgáltassad, hogy legyen a te urad fiának kenyere, melylyel éljen. Méfibóset pedig, a te uradnak fia, az én asztalomnál eszik mindenkor. Vala pedig Sibának tizenöt fia és húsz szolgája.

11 Felele Siba a királynak: Valamit az én uram, a király parancsol [nékem], szolgájának, a képen cselekeszik a te szolgád. És Méfibóset az én asztalomnál eszik, mint a király fiainak egyike.

12 Vala pedig Méfibósetnek egy fiacskája, kinek neve Mika vala; a Siba házában lakozók pedig mindnyájan Méfibóset szolgái [valának.]

13 Méfibóset tehát Jeruzsálemben lakozék, mert mindenkor a király asztalánál eszik vala; és õ mind a két lábára sánta vala.