5Mózes 33

Mózes áldásai

1 Ezzel az áldással áldotta meg Izráel fiait Mózes, az Isten embere, mielőtt meghalt. 2 Ezt mondta:

A Sínairól jött az Úr,

a Széírről ragyogott rájuk,

a Párán hegyéről tündökölt,

megérkezett szent seregével,

jobbján lángoló tűzzel.*Bír 5,4;Hab 3,3

3 Mennyire szereti népét!

Szentjei kezedben vannak,

lábaidhoz telepednek,

befogadják beszédedet.

4 Mózes törvényt adott nekünk,

Jákób gyülekezetének, örökségül.

5 Az Úr lett Jesúrún királya,

mikor összegyűltek a nép vezetői,

együvé Izráel törzsei.*2Móz 15,18;5Móz 33,15

6 Éljen Rúben, ne haljon ki,

ha kevés is a száma!

7 Júdára ezt mondta:

Hallgasd meg, Uram, Júda szavát!

Vezesd őt vissza népéhez;

ha harcolnia kell kezével,

segítsd ellenségével szemben!*1Móz 49,8;Bír 1,2.4

8 Lévire ezt mondta:

Tummímodat és úrímodat

add ennek a hűségesnek!

Mert próbára tetted Masszában,

perbe hívtad Meríbá vizeinél.*2Móz 17,7;28,30

9 Aki azt mondta, hogy nem néz

se apjára, se anyjára,

nem ismerte el testvéreit,

nem akart tudni fiairól.

Parancsodat megtartották,

szövetséged megőrizték.*2Móz 32,26–29;Mt 10,37

10 Tanítják döntéseidre Jákóbot,

és törvényedre Izráelt.

Tömjént tesznek orcád elé,

áldozatot oltárodra.*Mal 2,7

11 Áldd meg, Uram, amije van,

gyönyörködj keze munkáiban!

Támadói derekát törd le,

és gyűlölőiét, hogy föl se kelhessenek!

12 Benjáminra ezt mondta:

Az Úr szerelmese ő,

biztonságban lakik nála,

oltalmazza őt mindenkor;

hegyhátai között lakik.

13 Józsefre ezt mondta:

Megáldotta földjét az Úr

az ég fentről jövő ajándékával

és a lent elterülő vizekkel:*1Móz 49,25

14 nap-érlelte ajándékkal,

hold-sarjasztotta ajándékkal,

15 az ősi hegyek javaival,

az örök halmok ajándékával,

16 a föld bőséges ajándékával,

a csipkebokorban lakónak kegyével.

Szálljon ez József fejére,

a testvérek közt megszenteltnek fejére!

17 Pompás, mint az elsőnek ellett bika,

a szarvai bivalyszarvak,

népeket teper le velük,

egészen a föld széléig.

Ilyenek Efraim tízezrei

és Manassé ezerei.*1Móz 48,1.5

18 Zebulonra ezt mondta:

Örvendezz, Zebulon, ha útra kelsz,

és te, Issakár, ha sátradban vagy!

19 Népeket hívnak hegyükre,

ott igaz áldozatot hoznak,

mert a tenger bőségét élvezik,

a tengerpart rejtett kincseit.

20 Gádra ezt mondta:

Áldott, aki tág teret adott Gádnak!

Elfekszik, mint az oroszlán,

ha széttépett kart és fejet.

21 Kiszemelte a legjavát,

ott kapta törvényes részét,

mikor összejöttek a nép vezetői.

Az Úr igazsága szerint járt el,

döntései szerint, Izráellel együtt.

22 Dánra ezt mondta:

Dán oroszlánkölyök,

Básánból tör elő.

23 Naftálira ezt mondta:

Naftáli kegyelmet nyer bőven,

az Úr áldásával teljes.

Az övé lesz nyugat és dél.

24 Ásérra ezt mondta:

Áldott a fiak közt Ásér,

testvéreinek kedvence,

olajban füröszti lábát.

25 Vas-, rézzáraid legyenek,

élteden át tartson erőd!

26 Nincs Jesúrún Istenéhez fogható!

Az égen át száguld segítségedre,

a fellegeken fenségesen.*Zsolt 18,10–11;104,3

27 Hajlékod az örök Isten,

örökkévaló karjai tartanak.

Kiűzte ellenségedet,

és ezt mondotta: pusztítsd!

28 Izráel bizton lakhatik,

Jákób forrása egymagában

a gabona és must földjén,

ahol az ég harmatot hint.*3Móz 25,18;Ézs 45,8

29 Boldog lehetsz, Izráel, van-e hasonló hozzád?

Nép, amelyet védelmez az Úr!

Ő a te segítő pajzsod

és dicsőséges kardod.

Hízelegnek majd ellenségeid,

és te azok magaslatain lépdelsz.*5Móz 4,7–8;Zsolt 33,12