A szenvedésben a keresztény Istent dicsőítse
1 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, 2 Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt. 3 Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban. 4 A mi miatt csudálkoznak, hogy nem futtok velök együtt a kicsapongásnak ugyanabba az áradatába, szitkozódván. 5 A kik számot adnak majd annak, a ki készen van megítélni élőket és holtakat. 6 Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben. 7 A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok. 8 Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez. 9 Legyetek egymáshoz vendégszeretők, zúgolódás nélkül. 10 Kiki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai; 11 Ha valaki szól, mintegy Isten ígéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben dícsőíttessék a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen. 12 Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, a mely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; 13 Sőt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek. 14 Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt. 15 Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévő, vagy mint más dolgába avatkozó: 16 Ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyelje, sőt dicsőítse azért az Istent. 17 Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának? 18 És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bűnös? 19 Annakokáért a kik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelköket mint hű teremtőnek, jót cselekedvén.
O exemplo de Cristo deve produzir a fortidão e a pureza da vida
1 Havendo, pois, 1Pe 2.21Cristo padecido na carne, cp.Ef 6.13armai-vos também vós desse mesmo pensamento (porque Rm 6.7aquele que padeceu na carne já cessou do pecado), 2 Rm 6.2;Cl 3.3para que, cp.1Pe 1.14no tempo que vos resta na carne, não vivais mais segundo as cobiças dos homens, mas segundo a vontade de Deus. 3 Pois 1Co 12.2basta que, no tempo passado, tenhais cumprido o desejo dos gentios, Rm 13.13;Ef 2.2;4.17ss.andando em dissoluções, em concupiscências, em bebedices, em orgias, em bródios, e em abomináveis idolatrias. 4 Nisso estranham que não concorrais com eles no mesmo excesso Ef 5.18de dissolução, 1Pe 3.16falando mal de vós, 5 os quais darão conta àquele que está preparado para julgar At 10.42;2Tm 4.1; cp.Rm 14.9vivos e mortos. 6 Pois, por isso, foi o 1Pe 1.12;3.19evangelho pregado até aos mortos, para que, na verdade, fossem julgados segundo os homens em carne, mas vivessem segundo Deus, em espírito.
O fim está próximo
7 Mas Rm 13.11; cp.Tg 5.8;Hb 9.26;1Jo 2.18o fim de todas as coisas está próximo. 1Pe 1.13Sede, portanto, prudentes e sóbrios para oração, 8 tendo, antes de tudo, 1Pe 1.22ardente caridade uns para com os outros, porque Pv 10.12;Tg 5.20; cp.1Co 13.4ss.a caridade cobre a multidão dos pecados; 9 1Tm 3.2;Hb 13.2exercitando hospitalidade uns com os outros sem cp.Fp 2.14murmuração; 10 cada um de vós, Rm 12.6s.segundo o dom que recebeu, comunicando-o uns aos outros, como bons 1Co 4.1despenseiros das várias graças de Deus. 11 1Ts 2.4; cp.Tt 2.1,15;Hb 13.7Se alguém fala, fale como At 7.38oráculos de Deus; se alguém ministra, ministre como da Ef 6.10; cp.Ef 1.19força que Deus dá, para que, 1Co 10.31;1Pe 2.12em tudo, Deus seja glorificado por Jesus Cristo, Ap 1.6;5.13; cp.1Pe 5.11;Rm 11.36a quem pertence a glória e o domínio pelos séculos dos séculos. Amém.
O sofrermos por Cristo é um privilégio glorioso
12 1Pe 2.11Amados, não estranheis a cp.1Pe 1.6s.ardente provação que há no meio de vós e que vem para vos pôr à prova, como se vos acontecesse coisa estranha; 13 mas, visto que sois Fp 3.10; cp.2Co 1.5;4.10;Rm 8.17participantes dos sofrimentos de Cristo, regozijai-vos, para que também, na 1Pe 1.7;5.1revelação da sua glória, cp.2Tm 2.12exulteis cheios de júbilo. 14 Se sois vituperados pelo Jo 15.21;1Pe 4.16; cp.Hb 11.26nome de Cristo, Mt 5.11;Lc 6.22;At 5.41bem-aventurados sois, cp.2Co 4.10-11,16porque o Espírito da glória e de Deus repousa sobre vós. 15 1Pe 2.19s.;3.17Nenhum de vós, porém, padeça como homicida, ou ladrão, ou malfeitor, ou como 1Ts 4.11;2Ts 3.11;1Tm 5.13quem se entremete em negócios alheios; 16 mas, se padece como At 5.41; cp.At 28.22;Tg 2.7cristão, não se envergonhe; antes, 1Pe 4.11glorifique a Deus nesse nome. 17 Pois é tempo que Jr 25.29;Ez 9.6;Am 3.2comece o julgamento 1Tm 3.15;Hb 3.6;1Pe 2.5pela casa de Deus; e, se Rm 2.9primeiro começa por nós, qual será o fim daqueles 2Ts 1.8que não obedecem ao Rm 1.1evangelho de Deus? 18 Pv 11.31;Lc 23.31Se o justo apenas se salvará, 1Tm 1.9o ímpio e o pecador, aonde comparecerão? 19 Portanto, também aqueles que sofrem segundo 1Pe 3.17a vontade de Deus confiem as suas almas ao fiel Criador, praticando o bem.