Egyességre és alázatosságra int a Krisztus példájával, és arra, hogy kereszténységünket komolyan vegyük
1 Ha annakokáért helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vígasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, 2 Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; 3 Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. 4 Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is. 5 Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, 6 A ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, 7 Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; 8 És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. 9 Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való; 10 Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. 11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. 12 Annakokáért, szerelmeseim, a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; 13 Mert Isten az, a ki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. 14 Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek; 15 Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon. 16 Életnek beszédét tartván elébök; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. 17 De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papiszolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; 18 Azonképen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem.
Timótheust és Epafróditust ajánlja
19 Reménylem pedig az Úr Jézusban, hogy Timótheust rövid nap elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak, megértvén a ti dolgaitokat. 20 Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat. 21 Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. 22 Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében. 23 Őt azért reménylem, hogy elküldöm, mihelyt meglátom az én dolgaimat, tüstént; 24 Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni. 25 De szükségesnek tartám, hogy Epafróditust, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, néktek pedig követeteket és szükségemben áldozatot hozó szolgátokat hazaküldjem hozzátok; 26 Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött a miatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. 27 Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság ne jőjjön szomorúságomra. 28 Annakokáért hamarabb küldtem őt haza, hogy meglátván őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. 29 Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek: 30 Mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, koczkára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nékem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen.
Exortação ao amor fraternal e à humildade, tendo em vós o sentimento que houve em Cristo
1 Se há, pois, alguma exortação em Cristo, se há alguma consolação de amor, se há alguma 2Co 13.13comunhão do Espírito, se há alguma Cl 3.12misericórdia e compaixão, 2 vd.Jo 3.29completai o meu gozo, de modo que vd.Rm 12.16;Fp 4.2tenhais o mesmo sentimento, tendo o mesmo amor, acordes no mesmo espírito, cuidando numa só coisa; 3 nada fazendo cp.Fp 1.17;Rm 2.8por porfia ou por Gl 5.26vanglória, mas com humildade, considerando vd.Rm 12.10; cp.Ef 5.21uns aos outros como superiores a si mesmos; 4 cp.Rm 15.1s.não atendendo cada um para o que é seu, mas cada qual também para o que é dos outros. 5 vd.Mt 11.29; cp.Rm 15.3Tende em vós este sentimento que houve também em vd.Fp 1.1Cristo Jesus, 6 o qual, Jo 1.1subsistindo em cp.2Co 4.4forma de Deus, cp.Jo 5.18;10.33;14.28não julgou que o ser igual a Deus fosse coisa de que não devesse abrir mão, 7 mas 2Co 8.9esvaziou-se, tomando a forma de vd.Mt 20.28servo, vd.Jo 1.14;Rm 8.3;Gl 4.4;Hb 2.17feito semelhante aos homens; 8 e, sendo reconhecido como homem, humilhou-se, tornando-se Hb 5.8; cp.Mt 26.39;Jo 10.18;Rm 5.19obediente até a morte Hb 12.2e morte de cruz. 9 vd.Hb 1.9Por isso, também Deus o vd.Mt 28.18;At 2.33;Hb 2.9exaltou soberanamente e lhe deu vd.Ef 1.21o nome que é sobre todo o nome, 10 para que em o nome de Jesus Rm 14.11se dobre todo joelho vd.Ef 1.10dos que estão nos céus, na terra e debaixo da terra, 11 e toda língua confesse que Jesus Cristo é o vd.Jo 13.13;Rm 10.9;14.9Senhor para glória de Deus Pai.
Efetuai a vossa salvação com temor e tremor
12 Assim, pois, meus amados, cp.Fp 1.5;4.15do modo como sempre obedecestes, efetuai a vossa Hb 5.9salvação com o vd.2Co 7.15temor e tremor, não tão somente como na minha presença, mas muito mais agora na minha ausência; 13 pois é 1Co 12.6;15.10; cp.Rm 12.3;Hb 13.21Deus o que opera eficazmente em vós tanto o querer como o perfazer, vd.Ef 1.5segundo a sua boa vontade. 14 Fazei tudo sem cp.1Co 10.10;1Pe 4.9murmurar, nem questionar, 15 para que vos torneis Lc 1.6;Fp 3.6irrepreensíveis e sinceros, Mt 5.45;Ef 5.1filhos de Deus sem defeito no meio duma geração vd.At 2.40má e perversa, no meio da qual cp.Mt 24.27apareceis como Gn 1.16astros no mundo, 16 expondo a palavra da vida, a fim de que, vd.Fp 1.6no Dia de Cristo, eu tenha motivo para me gloriar de que não vd.Gl 2.2corri em vão, nem Gl 4.11;1Ts 3.5; cp.Is 49.4trabalhei em vão. 17 Contudo, ainda que eu seja 2Tm 4.6; cp.2Co 12.15derramado em libação sobre o Rm 15.16; cp.Nm 28.6-7sacrifício e serviço da vossa fé, folgo e regozijo-me com todos vós; 18 e, pela mesma razão, folgai vós também e regozijai-vos comigo.
Paulo recomenda-lhes Timóteo e Epafrodito
19 Espero, porém, no Senhor Jesus Fp 2.23enviar-vos brevemente vd.Fp 1.1Timóteo, para que também eu esteja animado, conhecendo o vosso estado. 20 Nenhum outro tenho de cp.1Co 16.10;2Tm 3.10igual sentimento, o qual sinceramente cuide dos vossos interesses; 21 pois todos eles vd.1Co 10.24;13.5; cp.Fp 2.4buscam o que é seu, não o que é de Cristo Jesus. 22 Mas conheceis o seu caráter Rm 5.4(Gr.)provado e que ele, vd.1Co 4.17como filho ao pai, serviu comigo a favor do evangelho. 23 Espero, pois, enviá-lo logo que eu tenha visto o estado dos meus negócios; 24 porém, cp.Fp 1.25confio no Senhor que também eu mesmo irei brevemente. 25 Julguei, contudo, necessário enviar-vos Fp 4.18Epafrodito, meu irmão, e cp.Rm 16.3,9,21;Fp 4.3;Fm 1,24, etc.cooperador, e Fm 2companheiro nas lutas, mas vosso 2Co 8.23; cp.Jo 13.16enviado para cp.Fp 4.18ministrar às minhas necessidades; 26 visto que ele tinha saudades de todos vós e estava angustiado por terdes sabido que ele estivera doente. 27 Pois, de fato, esteve doente e quase à morte, mas Deus compadeceu-se dele e não somente dele, mas também de mim, para que eu não tivesse tristeza sobre tristeza. 28 Por isso, vo-lo envio com mais urgência, para que, vendo-o, vos regozijeis novamente e para que eu tenha menos tristeza. 29 Rm 16.2Recebei-o, então, no Senhor, com toda a alegria, 1Co 16.18e tende em honra a tais homens, 30 porque, cp.At 20.24pela causa de Cristo, chegou às portas da morte, arriscando a sua vida, a fim de vd.1Co 16.17; cp.Fp 4.10suprir o que vos faltava fazer no serviço para comigo.