Gálatas 1

A galátziabeliek állhatatlanságáról és Pál apostoli hivataláról

1 Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta őt a halálból); 2 És a velem levő összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek: 3 Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól, 4 A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. 5 A kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen. 6 Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok. 7 Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát. 8 De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. 9 A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen. 10 Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. 11 Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való; 12 Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által. 13 Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt. 14 És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. 15 De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, 16 Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel, 17 Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba. 18 Azután három esztendő mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig. 19 Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát. 20 A miket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom. 21 Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba. 22 Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt; 23 Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított. 24 És dicsőíték bennem az Istent.

Prefácio e saudação

1 Paulo, *cp.2Co 1.1apóstolo (*Gl 1.11s.não da parte dos homens, nem por algum homem, mas *At 20.24; vd.At 9.15;Gl 1.15s.por Jesus Cristo e por Deus Pai, que *vd.At 2.24o ressuscitou dentre os mortos), 2 e todos os *Fp 4.21irmãos que estão comigo, *1Co 16.1; vd.At 16.6às igrejas da Galácia: 3 *vd.Rm 1.7graça a vós e paz da parte de Deus, nosso Pai, e da do Senhor Jesus Cristo, 4 que *vd.Mt 20.28;Rm 4.25;1Co 15.3; cp.Gl 2.20se deu a si mesmo por nossos pecados, para nos livrar *vd.Mt 13.22;Rm 12.2;2Co 4.4do presente mundo perverso, conforme a vontade de *Fp 4.20;1Ts 1.3;3.11,13nosso Deus e Pai, 5 *cp.Rm 11.36a quem seja dada glória pelos séculos dos séculos. Amém.

A inconstância dos gálatas. Paulo defende a sua autoridade

6 Admiro-me de que *cp.At 16.6;18.23;Gl 4.13tão depressa estais passando *Gl 5.8;Gl 1.15; vd.Rm 8.28daquele que vos chamou pela graça de Cristo para um *2Co 11.4; cp.1Tm 1.3;Gl 1.7,11;Gl 2.2,7; cp.5.14evangelho diferente, 7 o qual não é outro senão que há alguns que vos *vd.At 15.24;Gl 5.10perturbam e querem perverter o evangelho de Cristo. 8 Mas, ainda que nós ou um *cp.2Co 11.14anjo do céu vos pregasse um evangelho além do que vos pregamos, seja *vd.Rm 9.3anátema. 9 Como *cp.At 18.23antes temos dito, assim digo agora, de novo: *cp.Rm 16.17se alguém vos pregar um evangelho além do que recebestes, seja anátema. 10 Pois *1Ts 2.4; cp.1Co 10.33procuro eu agora o favor dos homens ou de Deus? Ou busco agradar aos homens? Se ainda buscasse agradar aos homens, não seria *Rm 1.1;Fp 1.1servo de Cristo.

11 *1Co 15.1; cp.Rm 2.16Declaro-vos, irmãos, que o evangelho que foi pregado por mim *1Co 9.8; cp.3.4não é segundo o homem; 12 pois *Gl 1.1; vd.1Co 11.23eu nem o recebi, nem o aprendi de homem algum, mas, sim, mediante *Gl 1.16; vd.1Co 2.10; cp.2Co 12.1;Gl 2.2a revelação de Jesus Cristo. 13 Ouvistes falar do *At 26.4s.meu modo de viver no Judaísmo, em outro tempo, de como *vd.At 8.3perseguia excessivamente *vd.1Co 10.32a igreja de Deus, *vd.At 9.21e a assolava, 14 *cp.At 22.3e adiantava-me no Judaísmo mais que muitos da mesma idade na minha nação, sendo extremamente zeloso das *Mt 15.2;Mc 7.3; cp.Cl 2.8;Jr 9.14tradições de meus pais. 15 Mas, quando *vd.At 9.15;Rm 1.1;Is 49.1,5;Jr 1.5aprouve a Deus, que me separou desde o ventre de minha mãe *vd.Gl 1.6e me chamou pela sua graça, 16 revelar seu Filho em mim, para que eu *Gl 2.9; vd.At 9.15o pregasse entre os gentios, *At 9.20imediatamente, não consultei *vd.Mt 16.17carne e sangue, 17 *At 9.19-22nem fui a Jerusalém para os que eram apóstolos antes de mim, mas parti para a Arábia e, outra vez, voltei a *vd.At 9.2Damasco.

Paulo visita Jerusalém, Síria e Cilícia

18 Então, *cp.At 9.22s.depois de três anos, subi *cp.At 9.26s.a Jerusalém para visitar a *vd.Jo 1.42;Gl 2.9,11,14Cefas e com ele me demorei quinze dias; 19 mas dos apóstolos não vi a nenhum, senão a Tiago, irmão do Senhor. 20 Acerca das coisas que *vd.Mt 12.46;At 12.17vos escrevo, eis que *cp.Rm 9.1;2Co 1.23;11.31perante Deus afirmo que não minto. 21 Depois, *cp.At 9.30(?)fui para as regiões da *At 15.23,41Síria e da *vd.At 6.9Cilícia. 22 Era, porém, pessoalmente desconhecido às *1Ts 2.14; cp.1Co 7.17igrejas da Judeia, que estavam *vd.Rm 16.7em Cristo. 23 Somente ouviram dizer: Aquele que dantes nos perseguia, agora, prega *vd.At 6.7;Gl 6.10a fé que outrora *vd.At 9.21combatia; 24 *vd.Mt 9.8e glorificavam a Deus a respeito de mim.