1 QUANDO vi sarà lite fra alcuni, ed essi verranno in giudicio, giudichinli i Giudici, e giustifichino il giusto, e condannino il reo.
2 E se il reo ha meritato d’esser battuto, faccialo il giudice gittare in terra, e battere in sua presenza, secondo il merito del suo misfatto, a certo numero di battiture.
3 Facciagli dare quaranta battiture, e non più; che talora, se continuasse a fargli dare una gran battitura oltre a questo numero, il tuo fratello non fosse avvilito nel tuo cospetto.
4 Non metter la museruola in bocca al bue, mentre trebbia
5 QUANDO alcuni fratelli dimoreranno insieme, e un d’essi morrà senza figliuoli, non maritisi la moglie del morto fuori ad un uomo strano; il suo cognato venga da lei, e prendasela per moglie, e sposila per ragion di cognato.
6 E il primogenito ch’ella partorirà, nasca a nome del fratello morto del marito; acciocchè il suo nome non sia spento in Israele.
7 E se non aggrada a quell’uomo di prender la sua cognata, vada la sua cognata alla porta, agli Anziani, e dica: Il mio cognato ricusa di suscitar nome al suo fratello in Israele; egli non vuole sposarmi per ragion di cognato.
8 Allora gli Anziani della sua città lo chiamino, e parlino a lui; e s’egli, presentatosi, dice: E’ non mi aggrada di prenderla;
9 accostiglisi la sua cognata, nel cospetto degli Anziani, e traggagli del piè il suo calzamento, e sputigli nel viso. Poi protesti, e dica: Così sarà fatto all’uomo che non edificherà la casa del suo fratello.
10 E gli sarà posto nome in Israele: La casa dello scalzato.
11 Quando alcuni contenderanno insieme l’un contro all’altro, e la moglie dell’uno si accosterà per liberare il suo marito dalla man di colui che lo percuote, e stenderà la mano, e lo prenderà per le sue vergogne, mozzale la mano;
12 l’occhio tuo non le perdoni
13 NON aver nel tuo sacchetto peso e peso; grande e piccolo.
14 Non avere in casa efa ed efa; grande e piccolo.
15 Abbi peso intiero e giusto; e parimente efa intiero e giusto; acciocchè i tuoi giorni sieno prolungati sopra la terra che il Signore Iddio tuo ti dà.
16 Perciocchè chiunque fa cotali cose, chiunque fa iniquità, è in abbominio al Signore Iddio tuo.
17 RICORDATI di ciò che ti fece Amalec nel cammino, dopo che voi foste usciti di Egitto;
18 come egli ti venne ad incontrare nel cammino, e alla coda percosse tutte le persone deboli che venivano dietro a te, essendo tu stanco e affaticato; e non temette Iddio.
19 Perciò, quando il Signore Iddio tuo ti avrà data requie da tutti i tuoi nemici d’ogn’intorno, nel paese che il Signore Iddio tuo ti dà in eredità per possederlo; spegni la memoria di Amalec disotto al cielo; non dimenticarlo
1 Ha per támad férfiak között, és törvény elé mennek, és megítélik õket, és igazat adnak az igaznak és bûnösnek mondják a bûnöst:
2 Akkor, ha a bûnös ütleget érdemel, vonassa le azt a bíró, és üttessen arra maga elõtt annak bûnössége szerint való számban.
3 Negyvenet üttessen rá, ne többet, hogy netalán, ha ennél több ütést üttet reá, alávalóvá legyen elõtted a te atyádfia.
4 Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat!
5 Ha testvérek laknak együtt, és meghal egy közülök, és nincs annak fia: a megholtnak felesége ne menjen ki a háztól idegen férfiúhoz; [hanem] a sógora menjen be hozzá, és vegye el õt magának feleségül, és éljen vele sógorsági házasságban.
6 És majd az elsõszülött, a kit szülni fog, a megholt testvér nevét kapja, hogy annak neve ki ne töröltessék Izráelbõl.
7 Hogyha a férfinak nincs kedve elvenni az õ ángyát, menjen el az õ ángya a kapuba a vénekhez, és mondja: Sógorom vonakodik fentartani az õ testvérének nevét Izráelben, nem akar velem sógorsági házasságban élni.
8 Akkor hívják azt az õ városának vénei, és beszéljenek vele; és ha megáll és ezt mondja: nincs kedvem õt elvenni:
9 Akkor járuljon hozzá az õ ángya a vének szemei elõtt, és húzza le saruját annak lábáról, és köpjön az arczába, és szóljon, és ezt mondja: Így kell cselekedni azzal a férfival, a ki nem építi az õ testvérének házát.
11 Ha két férfi összevesz egymással, és az egyiknek felesége oda járul, hogy megszabadítsa az õ férjét annak kezébõl, a ki veri azt, és kinyujtja kezét, és megfogja annak szeméremtestét:
12 Vágd el annak kezét, meg ne szánja szemed.
13 Ne legyen a te zsákodban kétféle font: nagyobb és kisebb.
14 Ne legyen a te házadban kétféle éfa: nagyobb és kisebb.
15 Teljes és igaz fontod legyen néked; teljes és igaz éfád legyen néked; hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.
16 Mert az Úr elõtt, a te Istened elõtt útálni való mindaz, a ki ezeket cselekszi; [és] mindaz, a ki hamisságot mível.
17 Megemlékezzél arról, a mit Amálek cselekedett rajtad az úton, a mikor Égyiptomból kijöttetek:
18 Hogy reád támadt az úton, és megverte a seregnek utolsó részét, mind az erõtleneket, a kik hátul valának, a mikor magad is fáradt és lankadt voltál, és nem félte az Istent.
19 Mikor azért megnyugtat majd téged az Úr, a te Istened, minden te köröskörül lévõ ellenségedtõl azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt: töröld el Amálek emlékezetét az ég alól; el ne felejtsd!