1 Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.

2 Mert õ mondja: Kellemetes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idõ, ímé itt az üdvösség napja.

3 Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.

4 Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tûrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.

5 Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bõjtölésben.

6 Tisztaságban, tudományban, hosszútûrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,

7 Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felõl való fegyvereivel;

8 Dicsõség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetõk, és igazak;

9 Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élõk; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;

10 Mint bánkódók, noha mindig örvendezõk; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.

11 A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.

12 Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.

13 Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.

14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívõnek hitetlenhez?

16 Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élõ Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és õk én népem lesznek.

17 Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,

18 És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.

1 E nós, cooperando com ele, também vos exortamos a que não recebais a graça de Deus em vão;

2 {porque diz: No tempo aceitável te escutei e no dia da salvação te socorri; eis aqui agora o tempo aceitável, eis aqui agora o dia da salvação};

3 não dando nós nenhum motivo de escândalo em coisa alguma, para que o nosso ministério não seja censurado.

4 Antes em tudo recomendando-nos como ministros de Deus; em muita perseverança, em aflições, em necessidades, em angústias,

5 em açoites, em prisões, em tumultos, em trabalhos, em vigílias, em jejuns,

6 na pureza, na ciência, na longanimidade, na bondade, no Espírito Santo, no amor não fingido,

7 na palavra da verdade, no poder de Deus, pelas armas da justiça à direita e à esquerda,

8 por honra e por desonra, por má fama e por boa fama; como enganadores, porém verdadeiros;

9 como desconhecidos, porém bem conhecidos; como quem morre, e eis que vivemos; como castigados, porém não mortos;

10 como entristecidos, mas sempre nos alegrando; como pobres, mas enriquecendo a muitos; como nada tendo, mas possuindo tudo.

11 Ó coríntios, a nossa boca está aberta para vós, o nosso coração está dilatado!

12 Não estais estreitados em nós; mas estais estreitados nos vossos próprios afetos.

13 Ora, em recompensa disto {falo como a filhos}, dilatai-vos também vós.

14 Não vos prendais a um jugo desigual com os incrédulos; pois que sociedade tem a justiça com a injustiça? ou que comunhão tem a luz com as trevas?

15 Que harmonia há entre Cristo e Belial? ou que parte tem o crente com o incrédulo?

16 E que consenso tem o santuário de Deus com ídolos? Pois nós somos santuário de Deus vivo, como Deus disse: Neles habitarei, e entre eles andarei; e eu serei o seu Deus e eles serão o meu povo.

17 Pelo que, saí vós do meio deles e separai-vos, diz o Senhor; e não toqueis coisa imunda, e eu vos receberei;

18 e eu serei para vós Pai, e vós sereis para mim filhos e filhas, diz o Senhor Todo-Poderoso.