1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Ne tégy az õ beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 Kettõt kérek tõled; ne tartsd meg én tõlem, mielõtt meghalnék.
8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tõlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendõ eledellel.
9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Ne rágalmazd a szolgát az õ uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bûnhõdnöd ne kelljen.
11 [Van oly] nemzetség, a ki az õ atyját átkozza, és az õ anyját nem áldja.
12 [Van] nemzetség, a ki a maga szemei elõtt tiszta, pedig az õ rútságából ki nem tisztíttatott.
13 [Van] kevély szemû nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 [Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földrõl, és az emberek közül a szûkölködõket.
15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 A sír és a meddõ asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja: elég!
17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 E három megfoghatatlan elõttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 A keselyûnek útát az égben, a kígyónak útát a kõsziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 A gyûlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az õ asszonyának.
24 E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 A hangyák erõtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kõsziklán csinálják az õ házokat;
27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Három állat van, a mely szépen jár, sõt négy, a mely jól jár.
30 Az oroszlán, a hõs a vadak között, mely el nem fut senki elõl;
31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az õ orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
1 Cuvintele lui Agur, fiul lui Iache. Cuvintele înţelepte rostite de omul acesta pentru Itiel, pentru Itiel şi pentru Ucal.
2 Negreşit, sînt mai prost decît oricine, şi n'am pricepere de om.
3 N'am învăţat înţelepciunea, şi nu cunosc ştiinţa sfinţilor.
4 Cine s'a suit la ceruri, şi cine s'a pogorît din ele? Cine a adunat vîntul în pumnii lui? Cine a strîns apele în haina lui? Cine a hotărît toate marginile pămîntului? Cum se numeşte el, şi cum cheamă pe fiul său? Ştii tu lucrul acesta? -
5 Orice cuvînt al lui Dumnezeu este încercat. El este un scut pentru ceice se încred în El.
6 N'adăuga nimic la cuvintele Lui, ca să nu te pedepsească, şi să fii găsit mincinos. -
7 Două lucruri Îţi cer; nu mi le opri, înainte de moarte!
8 Depărtează dela mine neadevărul şi cuvîntul mincinos; nu-mi da nici sărăcie, nici bogăţie, dă-mi pînea care-mi trebuie.
9 Ca nu cumva, în belşug, să mă lepăd de Tine, şi să zic: ,,Cine este Domnul?`` Sau ca nu cumva în sărăcie, să fur, şi să iau în deşert Numele Dumnezeului Meu. -
10 Nu cleveti pe un slujitor la stăpînul lui, ca să nu te blesteme şi să te faci vinovat. -
11 Este un neam de oameni care blastămă pe tatăl său, şi nu binecuvintează pe mamă-sa.
12 Este un neam de oameni care se crede curat, şi totuş, nu este spălat de întinăciunea lui.
13 Este un neam de oameni ai căror ochi sînt trufaşi, şi cari îşi ţin pleoapele sus.
14 Este un neam de oameni, ai căror dinţi sînt nişte săbii, şi ale căror măsele sînt nişte cuţite, ca să mănînce pe cel nenorocit de pe pămînt, şi pe cei lipsiţi dintre oameni. -
15 Lipitoarea are două fete: ,,Dă! dă!`` Trei lucruri sînt nesăţioase, patru lucruri nu zic niciodată: ,,Destul!``,
16 şi anume: Locuinţa morţilor, femeia stearpă, pămîntul, care nu este sătul de apă, şi focul, care nu zice niciodată: ,,Destul!`` -
17 Pe ochiul care îşi bate joc de tatăl său, şi nesocoteşte ascultarea de mamă, îl vor scobi corbii dela pîrîu, şi îl vor mînca puii de vultur. -
18 Trei lucruri sînt mai pesus de puterile mele, şi chiar patru pe cari nu le pot pricepe:
19 urma vulturului pe cer, urma şarpelui pe stîncă, urma corăbiei în mijlocul mării, şi urma omului la o fată.
20 Tot aşa este şi calea femeii preacurve: ea mănîncă, şi se şterge la gură, şi apoi zice: ,,N'am făcut nimic rău.`` -
21 Trei lucruri fac să se răscoale o ţară, şi patru lucruri nu le poate suferi:
22 un rob, care a început să împărăţească, un nebun, care are pîne din belşug,
23 o femeie dispreţuită care se mărită, şi o roabă care moşteneşte pe stăpînă-sa. -
24 Patru vietăţi sînt mai mici pe pămînt, şi totuş din cele mai înţelepte:
25 furnicile, cari nu sînt un popor tare, dar îşi pregătesc hrana vara,
26 şoarecii de munte, cari nu sînt un popor puternic, dar îşi aşează locuinţa în stînci;
27 lăcustele n'au împărat, şi totuş pornesc toate în cete;
28 păianjenul îl poţi prinde cu mînile, şi se găseşte totuş în casele împăraţilor.
29 Trei fiinţe au o ţinută frumoasă, şi patru au mers măreţ:
30 leul, viteazul dobitoacelor, care nu se dă înapoi dinaintea nimănui,
31 calul închingat gata, şi ţapul; şi împăratul, căruia nimeni nu -i poate sta împotrivă. -
32 Dacă mîndria te împinge la fapte de nebunie, şi dacă ai gînduri rele, pune mîna la gură:
33 căci baterea laptelui dă smîntînă, scărpinarea nasului dă sînge, şi stoarcerea mîniei dă certuri.