1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám elõtt.
4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditõl.
6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megõriz téged.
7 A bölcseség kezdete [ez:] szerezz bölcseséget, és minden keresményedbõl szerezz értelmet.
8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; õrizd meg azt, mert az a te életed.
14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tõle, és menj tovább.
16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükbõl az álom, ha [mást] romlásra nem juttatnak.
17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erõszaktételnek borát iszszák.
18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely [minél tovább] halad, [annál] világosabb lesz, a teljes délig.
19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
21 Ne távozzanak el a te szemeidtõl, tartsd meg ezeket a te elmédben.
22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
23 Minden féltett dolognál jobban õrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet.
24 Vesd el tõled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
25 A te szemeid elõre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
1 Ascultaţi, fiilor, învăţătura unui tată, şi luaţi aminte, ca să pricepeţi;
2 căci eu vă dau sfaturi bune: nu lepădaţi învăţătura mea.
3 Căci cînd eram încă fiu la tatăl meu, şi fiu gingaş şi singur la mama mea,
4 el mă învăţa atunci, şi-mi zicea: ,,Păstrează bine în inima ta cuvintele mele, păzeşte învăţăturile mele, şi vei trăi!
5 Dobîndeşte înţelepciune, dobîndeşte pricepere; nu uita cuvintele gurii mele, şi nu te abate dela ele.
6 N'o părăsi, şi ea te va păzi; iubeşte -o, şi te va ocroti!
7 Iată începutul înţelepciunii: dobîndeşte înţelepciunea, şi cu tot ce ai, dobîndeşte priceperea.
8 Înalţă -o, şi ea te va înălţa; ea va fi slava ta, dacă o vei îmbrăţişa.
9 Ea îţi va pune pe cap o cunună plăcută, te va împodobi cu o strălucită cunună împărătească.
10 Ascultă, fiule, primeşte cuvintele mele, şi anii vieţii tale se vor înmulţi.
11 Eu îţi arăt calea înţelepciunii, te povăţuiesc pe cărările neprihănirii.
12 Cînd vei umbla, pasul nu-ţi va fi stînjenit; şi cînd vei alerga, nu te vei poticni.
13 Ţine învăţătura, n'o lăsa din mînă; păstrează -o, căci ea este viaţa ta.
14 Nu intra pe cărarea celor răi, şi nu umbla pe calea celor nelegiuiţi!
15 Fereşte-te de ea, nu trece pe ea; ocoleşte -o, şi treci înainte!
16 Căci ei nu dorm, dacă n'au făcut răul, le piere somnul dacă nu fac pe cineva să cadă;
17 căci ei mănîncă pîne nelegiuită, şi beau vin stors cu sila.
18 Dar cărarea celor neprihăniţi este ca lumina strălucitoare, a cărei strălucire merge mereu crescînd pînă la miezul zilei.
19 Calea celor răi este ca întunerecul gros: ei nu văd de ce se vor poticni.
20 Fiule, ia aminte la cuvintele mele, pleacă-ţi urechea la vorbele mele!
21 Să nu se depărteze cuvintele acestea de ochii tăi, păstrează-le în fundul inimii tale!
22 Căci ele sînt viaţă pentru cei ce le găsesc, şi sănătate pentru tot trupul lor.
23 Păzeşte-ţi inima mai mult de cît orice, căci din ea ies izvoarele vieţii.
24 Izgoneşte neadevărul din gura ta; şi depărtează viclenia de pe buzele tale!
25 Ochii tăi să privească drept, şi pleoapele tale să caute drept înaintea ta.
26 Cărarea pe care mergi să fie netedă, şi toate căile tale să fie hotărîte:
27 nu te abate nici la dreapta nici la stînga, şi fereşte-te de rău.