1 Jaj! de árván ül a nagy népû város! Olyanná lõn, mint az özvegyasszony! Nagy volt a nemzetek között, a tartományok közt fejedelemasszony: robotossá lõn!
2 Sírván sír éjjelente, s könny [borítja] az orczáját! Senki sincs, ki vígasztalná, azok közül, kik szerették; mind megcsalták barátai, ellenségeivé lõnek.
3 Számkivetésbe méne Júda a nyomorúság és a szolgálat sokasága miatt! Ott ül õ a pogányok közt; nem talál nyugodalmat; valamennyi üldözõje utólérte a szorultságában.
4 Sionnak útai gyászolnak; nincsen, a ki ünnepnapra járjon; kapuja mind elpusztult; papjai sóhajtoznak, szûzei nyögnek, csak keserûsége van néki.
5 Elnyomói fõkké lettek; ellenségei boldogok! Bizony az Úr verte meg õt az õ sok bûne miatt; gyermekei rabságra mentek az elnyomó elõtt.
6 És elhagyta Sion leányát minden õ ékessége; fejedelmei olyanok lettek, mint a szarvasok, a melyek nem találnak eledelt, és erõtelenül futnak az üldözõ elõtt.
7 Emlékezik Jeruzsálem az õ nyomorúságának és eltiportatásának napjain minden õ gyönyörûségérõl, a melyek voltak eleitõl fogva; mert az õ népe ellenség kezébe esett és nem volt segítsége. Látták õt az ellenségek; nevettek megsemmisülésén.
8 Vétkezvén vétkezett Jeruzsálem, azért lett csúfsággá, minden tisztelõje megvetette, mert látták az õ mezítelenségét, õ maga pedig sóhajtoz és elfordul.
9 Szennye a ruhája szélén; nem gondolt a jövõjére; csudálatosan alásülyedt, nincs vígasztalója. Lásd meg Uram, az én nyomorúságomat, mert ellenség vett erõt [rajtam!]
10 Szorongató nyújtja kezét minden kincse után, sõt látta, hogy pogányok mentek be az õ szent helyébe, a kikrõl azt parancsoltad, hogy be ne menjenek a te községedbe.
11 Egész népe sóhajtoz, futkosnak a kenyér után, odaadják drágaságaikat az ételért, hogy megéledjenek. Lásd meg Uram és tekintsd meg, mily útálatossá lettem!
12 Mindnyájatokat kérlek, ti járókelõk: tekintsétek meg és lássátok meg, ha van-é oly bánat, mint az én bánatom, a mely engem ért, a melylyel engem sujtott az Úr az õ búsult haragjának napján!
13 A magasságból tüzet bocsátott csontjaimba, és az hatalmaskodik bennök; hálót vetett lábaimnak; hátra vetett, pusztává tett engem; egész napon beteg [vagyok.]
14 Saját kezével rótta össze az én vétkeim igáját; ráfonódtak nyakamra; megrendítette erõmet; oda adott engem az Úr azok kezébe, a kik elõtt meg nem állhatok.
15 Rakásra hányta az Úr minden vitézemet én bennem; gyûlést hívott össze ellenem, hogy összetörje ifjaimat; sajtóba taposta az Úr Júda szûz leányát.
16 Ezekért sírok én; szemembõl, szemembõl víz folyik alá, mert messze távozott tõlem a vígasztaló, a ki megélesszen engem; fiaim elvesztek, mert gyõzött az ellenség.
17 Terjesztgeti kezeit Sion: nincs vígasztalója; szorongatókat rendelt az Úr Jákób ellen köröskörül; Jeruzsálem csúfsággá lett közöttök.
18 Igaz õ, az Úr, mert az õ szava ellen rugódoztam! Halljátok meg kérlek, mind ti népek, és lássátok meg az én bánatomat: szûzeim és ifjaim fogságba menének!
19 Kiáltottam azoknak, a kik szerettek engem de õk megcsaltak engem; papjaim és véneim a városban multak ki, a mikor étel után futkostak, hogy megéledjenek.
20 Lásd meg Uram, hogy szorongattatom, belsõ részeim megháborodtak; elfordult bennem az én szívem, mert bizony pártot ütöttem; künn fegyver pusztít, benn [minden] olyan, mint a halál!
21 Hallották, hogy sóhajtozom és nincs vígasztalóm; minden ellenségem hallotta veszedelmemet; örültek, hogy te [ezt] cselekedted. Hozd el a napot, a melyet hirdettél, hogy olyanok legyenek, mint én!
22 Jusson elõdbe minden gonoszságuk, és úgy bánj velök, a miképen én velem bántál az én minden bûnömért; mert sok az én sóhajtozásom, és beteg a szívem.
1 先 前 滿 有 人 民 的 城 、 現 在 何 竟 獨 坐 、 先 前 在 列 國 中 為 大 的 、 現 在 竟 如 寡 婦 . 先 前 在 諸 省 中 為 王 后 的 、 現 在 成 為 進 貢 的 。
2 他 夜 間 痛 哭 、 淚 流 滿 腮 . 在 一 切 所 親 愛 的 中 間 、 沒 有 一 個 安 慰 他 的 . 他 的 朋 友 、 都 以 詭 詐 待 他 、 成 為 他 的 仇 敵 。
3 猶 大 因 遭 遇 苦 難 、 又 因 多 服 勞 苦 、 就 遷 到 外 邦 . 他 住 在 列 國 中 、 尋 不 著 安 息 . 追 逼 他 的 都 在 狹 窄 之 地 將 他 追 上 。
4 錫 安 的 路 徑 、 因 無 人 來 守 聖 節 就 悲 傷 . 他 的 城 門 淒 涼 、 他 的 祭 司 歎 息 . 他 的 處 女 受 艱 難 、 自 己 也 愁 苦 。
5 他 的 敵 人 為 首 . 他 的 仇 敵 亨 通 . 因 耶 和 華 為 他 許 多 的 罪 過 、 使 他 受 苦 . 他 的 孩 童 被 敵 人 擄 去 。
6 錫 安 城 〔 城 原 文 作 女 子 下 同 〕 的 威 榮 、 〔 城 原 文 作 女 子 下 同 〕 全 都 失 去 . 他 的 首 領 、 像 找 不 著 草 場 的 鹿 、 在 追 趕 的 人 前 、 無 力 行 走 。
7 耶 路 撒 冷 在 困 苦 窘 迫 之 時 、 就 追 想 古 時 一 切 的 樂 境 。 他 百 姓 落 在 敵 人 手 中 、 無 人 救 濟 . 敵 人 看 見 、 就 因 他 的 荒 涼 嗤 笑 。
8 耶 路 撒 冷 大 大 犯 罪 . 所 以 成 為 不 潔 之 物 . 素 來 尊 敬 他 的 、 見 他 赤 露 就 都 藐 視 他 . 他 自 己 也 歎 息 退 後 。
9 他 的 污 穢 是 在 衣 襟 上 . 他 不 思 想 自 己 的 結 局 . 所 以 非 常 的 敗 落 、 無 人 安 慰 他 。 他 說 、 耶 和 華 阿 、 求 你 看 我 的 苦 難 、 因 為 仇 敵 誇 大 。
10 敵 人 伸 手 、 奪 取 他 的 美 物 . 他 眼 見 外 邦 人 進 入 他 的 聖 所 . 論 這 外 邦 人 你 曾 吩 咐 不 可 入 你 的 會 中 。
11 他 的 民 都 歎 息 、 尋 求 食 物 . 他 們 用 美 物 換 糧 食 、 要 救 性 命 。 他 們 說 、 耶 和 華 阿 、 求 你 觀 看 、 因 為 我 甚 是 卑 賤 。
12 你 們 一 切 過 路 的 人 哪 、 這 事 你 們 不 介 意 麼 . 你 們 要 觀 看 、 有 像 這 臨 到 我 的 痛 苦 沒 有 、 就 是 耶 和 華 在 他 發 烈 怒 的 日 子 使 我 所 受 的 苦 。
13 他 從 高 天 使 火 進 入 我 的 骨 頭 、 剋 制 了 我 . 他 鋪 下 網 羅 、 絆 我 的 腳 、 使 我 轉 回 . 他 使 我 終 日 淒 涼 發 昏 。
14 我 罪 過 的 軛 、 是 他 手 所 綁 的 、 猶 如 軛 繩 縛 在 我 頸 項 上 . 他 使 我 的 力 量 衰 敗 。 主 將 我 交 在 我 所 不 能 敵 擋 的 人 手 中 。
15 主 輕 棄 我 中 間 的 一 切 勇 士 、 招 聚 多 人 〔 原 文 作 大 會 〕 攻 擊 我 、 要 壓 碎 我 的 少 年 人 . 主 將 猶 大 居 民 踹 下 、 像 在 酒 醡 中 一 樣 。
16 我 因 這 些 事 哭 泣 . 我 眼 淚 汪 汪 . 因 為 那 當 安 慰 我 、 救 我 性 命 的 、 離 我 甚 遠 . 我 的 兒 女 孤 苦 、 因 為 仇 敵 得 了 勝 。
17 錫 安 舉 手 、 無 人 安 慰 . 耶 和 華 論 雅 各 已 經 出 令 、 使 四 圍 的 人 作 他 仇 敵 . 耶 路 撒 冷 在 他 們 中 間 、 像 不 潔 之 物 。
18 耶 和 華 是 公 義 的 . 他 這 樣 待 我 、 是 因 我 違 背 他 的 命 令 。 眾 民 哪 、 請 聽 我 的 話 、 看 我 的 痛 苦 、 我 的 處 女 和 少 年 人 、 都 被 擄 去 。
19 我 招 呼 我 所 親 愛 的 、 他 們 卻 愚 弄 我 . 我 的 祭 司 和 長 老 、 正 尋 求 食 物 救 性 命 的 時 候 、 就 在 城 中 絕 氣 。
20 耶 和 華 阿 、 求 你 觀 看 、 因 為 我 在 急 難 中 . 我 心 腸 擾 亂 . 我 心 在 我 裡 面 翻 轉 . 因 我 大 大 悖 逆 . 在 外 刀 劍 使 人 喪 子 、 在 家 猶 如 死 亡 。
21 聽 見 我 歎 息 的 有 人 . 安 慰 我 的 卻 無 人 . 我 的 仇 敵 、 都 聽 見 我 所 遭 的 患 難 . 因 你 作 這 事 他 們 都 喜 樂 。 你 必 使 你 報 告 的 日 子 來 到 、 他 們 就 像 我 一 樣 。
22 願 他 們 的 惡 行 、 都 呈 在 你 面 前 . 你 怎 樣 因 我 的 一 切 罪 過 待 我 、 求 你 照 樣 待 他 們 . 因 我 歎 息 甚 多 、 心 中 發 昏 。