1 Juta pedig Derbébe és Listrába: És ímé vala ott egy Timótheus nevû tanítvány, egy hívõ zsidó asszonynak, de görög atyának fia;

2 Kirõl jó bizonyságot tesznek vala a Listrában és Ikóniumban levõ atyafiak.

3 Ezt Pál magával akará vinni; és vévén, körülmetélé õt a zsidókért, kik azokon a helyeken valának: mert ismerték mindnyájan az õ atyját, hogy görög volt.

4 És a mint általmentek a városokon, meghagyák nékik, hogy tartsák meg a rendeléseket, melyeket végeztek a Jeruzsálemben levõ apostolok és vének.

5 A gyülekezetek azért erõsödének a hitben, és gyarapodának számban naponként.

6 Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivelhogy eltiltatának a Szent Lélektõl, hogy az ígét Ázsiában hirdessék,

7 Misia felé menvén, igyekeznek vala Bithiniába jutni; de nem ereszté õket a Lélek.

8 Áthaladván azért Misián, lemenének Tróásba.

9 És azon az éjszakán látás jelenék meg Pálnak: egy macedón férfiú állt [elõtte,] kérve õt és ezt mondva: Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk!

10 Mihelyt pedig a látást látta, azonnal igyekezénk elmenni Macedóniába, megértvén, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangyéliomot.

11 Elhajózván azért Tróásból, egyenesen Sámothrákéba mentünk, és másnap Neápolisba;

12 Onnét pedig Filippibe, mely Macedónia azon részének elsõ gyarmatvárosa. És ebben a városban töltöttünk néhány napot.

13 És szombatnapon kimenénk a városon kívül egy folyóvíz mellé, hol az imádkozás szokott lenni; és leülvén, beszélgeténk az egybegyûlt asszonyokkal.

14 És egy Lidia nevû, Thiatira városbeli bíborárús asszony, ki féli vala az Istent, hallgata [reánk.] Ennek az Úr megnyitá szívét, hogy figyelmezzen azokra, a miket Pál mond vala.

15 Mikor pedig megkeresztelkedék mind házanépével egybe, kére minket, mondván: Ha az Úr hívének ítéltetek engem, jertek az én házamhoz, és maradjatok [ott.] És unszola minket.

16 Lõn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve elõnkbe, kiben jövendõmondásnak lelke vala, ki az õ urainak nagy hasznot hajta jövendõmondásával.

17 Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik.

18 Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belõle. És kiméne abban az órában.

19 Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást, vonák a piaczra a hatóságok elé.

20 És odavezetvén õket a bírákhoz, mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat,

21 És olyan szertartásokat hirdetnek, melyeket nem szabad nékünk bevennünk, sem cselekednünk, mivelhogy rómaiak vagyunk.

22 És [velök] egyben feltámada a sokaság õ ellenök. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszõzteték [õket.]

23 És miután sok ütést mértek rájok, tömlöczbe veték [õket,] megparancsolva a tömlöcztartónak, hogy gondosan õrizze õket.

24 Ki ilyen parancsolatot vévén, veté õket a belsõ tömlöczbe, és lábaikat kalodába szorítá.

25 Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsõíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják vala õket.

26 És hirtelen nagy földindulás lõn, úgyannyira, hogy megrendülének a tömlöcz fundamentomai; és azonnal megnyílának az ajtók mind, és mindnyájoknak a bilincsei feloldódnak.

27 Fölserkenvén pedig a tömlöcztartó, és látván, hogy nyitva vannak a tömlöcznek ajtai, kivonva fegyverét, meg akará magát ölni, azt gondolván, hogy elszöktek a foglyok.

28 Pál azonban nagy fenszóval kiáltá, mondván: Semmi kárt ne tégy magadban; mert mindnyájan itt vagyunk!

29 Az pedig világot kérve beugrott, és remegve borult Pál és Silás elé,

30 És kihozván õket, monda: Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek?

31 Azok pedig mondának: Higyj az Úr Jézus Krisztusban, és idvezülsz mind te, mind a te házadnépe!

32 És hirdeték néki az Úrnak ígéjét, és mindazoknak, kik az õ házánál valának.

33 És az magához vévén õket az éjszakának azon órájában, megmosá az ütésektõl; és megkeresztelkedék azonnal õ és az övéi mindnyájan.

34 És bevivén õket házába, asztalt teríte nékik, és egész háznépével egyben örvendeze, hogy hitt az Istennek.

35 Mikor pedig megvirradt, a bírák elküldék a poroszlókat, mondván: Bocsásd el azokat az embereket.

36 A tömlöcztartó pedig tudtára adá e szavakat Pálnak: A bírák ide küldöttek, hogy bocsássalak el titeket: most azért kimenvén, menjetek el békességgel!

37 Pál pedig monda nékik: Megvesszõztek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, holott római emberek vagyunk, és tömlöczbe vetettek: és most alattomban akarnak bennünket kiküldeni? Nem úgy; hanem jõjjenek õk maguk és vezessenek ki minket.

38 A poroszlók pedig megmondák a bíráknak e beszédeket; és azok megfélemlének, mikor meghallották, hogy rómaiak,

39 És odamenvén, megkérlelék õket: és kivezetvén, kérék, hogy menjenek ki a városból.

40 Kijövén pedig a tömlöczbõl, bemenének Lidiához; és mikor látták az atyafiakat, vígasztalák õket, és eltávozának.

1 保 羅 來 到 特 庇 、 又 到 路 司 得 . 在 那 裡 有 一 個 門 徒 、 名 叫 提 摩 太 、 是 信 主 之 猶 太 婦 人 的 兒 子 、 他 父 親 卻 是 希 利 尼 人 。

2 路 司 得 和 以 哥 念 的 弟 兄 、 都 稱 讚 他 。

3 保 羅 要 帶 他 同 去 、 只 因 那 些 地 方 的 猶 太 人 、 都 知 道 他 父 親 是 希 利 尼 人 、 就 給 他 行 了 割 禮 。

4 他 們 經 過 各 城 、 把 耶 路 撒 冷 使 徒 和 長 老 所 定 的 條 規 、 交 給 門 徒 遵 守 。

5 於 是 眾 教 會 信 心 越 發 堅 固 、 人 數 天 天 加 增 。

6 聖 靈 既 然 禁 止 他 們 在 亞 西 亞 講 道 、 他 們 就 經 過 弗 呂 家 加 拉 太 一 帶 地 方 .

7 到 了 每 西 亞 的 邊 界 、 他 們 想 要 往 庇 推 尼 去 、 耶 穌 的 靈 卻 不 許 .

8 他 們 就 越 過 每 西 亞 、 下 到 特 羅 亞 去 。

9 在 夜 間 有 異 象 現 與 保 羅 . 有 一 個 馬 其 頓 人 、 站 著 求 他 說 、 請 你 過 到 馬 其 頓 來 幫 助 我 們 。

10 保 羅 既 看 見 這 異 象 、 我 們 隨 即 想 要 往 馬 其 頓 去 、 以 為   神 召 我 們 傳 福 音 給 那 裡 的 人 聽 。

11 於 是 從 特 羅 亞 開 船 、 一 直 行 到 撒 摩 特 喇 、 第 二 天 到 了 尼 亞 波 利 。

12 從 那 裡 來 到 腓 立 比 、 就 是 馬 其 頓 這 一 方 的 頭 一 個 城 . 也 是 羅 馬 的 駐 防 城 . 我 們 在 這 城 裡 住 了 幾 天 .

13 當 安 息 日 、 我 們 出 城 門 、 到 了 河 邊 、 知 道 那 裡 有 一 個 禱 告 的 地 方 、 我 們 就 坐 下 對 那 聚 會 的 婦 女 講 道 。

14 有 一 個 賣 紫 色 布 疋 的 婦 人 、 名 叫 呂 底 亞 、 是 推 雅 推 喇 城 的 人 、 素 來 敬 拜   神 . 他 聽 見 了 、 主 就 開 導 他 的 心 、 叫 他 留 心 聽 保 羅 所 講 的 詁 。

15 他 和 他 一 家 既 領 了 洗 、 便 求 我 們 說 、 你 們 若 以 為 我 是 真 信 主 的 、 〔 或 作 你 們 若 以 為 我 是 忠 心 事 主 的 〕 請 到 我 家 裡 來 住 . 於 是 強 留 我 們 。

16 後 來 、 我 們 往 那 禱 告 的 地 方 去 . 有 一 個 使 女 迎 著 面 來 、 他 被 巫 鬼 所 附 、 用 法 術 、 叫 他 主 人 們 大 得 財 利 。

17 他 跟 保 羅 和 我 們 、 喊 著 說 、 這 些 人 是 至 高   神 的 僕 人 、 對 你 們 傳 說 救 人 的 道 。

18 他 一 連 多 日 這 樣 喊 叫 、 保 羅 就 心 中 厭 煩 、 轉 身 對 那 鬼 說 、 我 奉 耶 穌 基 督 的 名 、 吩 咐 你 從 他 身 上 出 來 . 那 鬼 當 時 就 出 來 了 。

19 使 女 的 主 人 們 、 見 得 利 的 指 望 沒 有 了 、 便 揪 住 保 羅 和 西 拉 、 拉 他 們 到 市 上 去 見 首 領 .

20 又 帶 到 官 長 面 前 說 、 這 些 人 原 是 猶 太 人 、 竟 騷 擾 我 們 的 城 、

21 傳 我 們 羅 馬 人 所 不 可 受 、 不 可 行 的 規 矩 。

22 眾 人 就 一 同 起 來 攻 擊 他 們 . 官 長 吩 咐 剝 了 他 們 的 衣 裳 、 用 棍 打 。

23 打 了 許 多 棍 、 便 將 他 們 下 在 監 裡 、 囑 咐 禁 卒 嚴 緊 看 守 。

24 禁 卒 領 了 這 樣 的 命 、 就 把 他 們 下 在 內 監 裡 、 兩 腳 上 了 木 狗 。

25 約 在 半 夜 、 保 羅 和 西 拉 、 禱 告 唱 詩 讚 美   神 . 眾 囚 犯 也 側 耳 而 聽 。

26 忽 然 地 大 震 動 、 甚 至 監 牢 的 地 基 都 搖 動 了 . 監 門 立 刻 全 開 、 眾 囚 犯 的 鎖 鍊 也 都 鬆 開 了 。

27 禁 卒 一 醒 、 看 見 監 門 全 開 、 以 為 囚 犯 已 經 逃 走 、 就 拔 刀 要 自 殺 。

28 保 羅 大 聲 呼 叫 說 、 不 要 傷 害 自 己 、 我 們 都 在 這 裡 。

29 禁 卒 叫 人 拿 燈 來 、 就 跳 進 去 、 戰 戰 兢 兢 的 、 俯 伏 在 保 羅 西 拉 面 前 .

30 又 領 他 們 出 來 、 說 、 二 位 先 生 、 我 當 怎 樣 行 纔 可 以 得 救 。

31 他 們 說 、 當 信 主 耶 穌 、 你 和 你 一 家 都 必 得 救 。

32 他 們 就 把 主 的 道 、 講 給 他 和 他 全 家 的 人 聽 。

33 當 夜 、 就 在 那 時 候 、 禁 卒 把 他 們 帶 去 、 洗 他 們 的 傷 . 他 和 屬 乎 他 的 人 、 立 時 都 受 了 洗 。

34 於 是 禁 卒 領 他 們 上 自 己 家 裡 去 、 給 他 們 擺 上 飯 、 他 和 全 家 、 因 為 信 了   神 、 都 很 喜 樂 。

35 到 了 天 亮 、 官 長 打 發 差 役 來 說 、 釋 放 那 兩 個 人 罷 。

36 禁 卒 就 把 這 話 告 訴 保 羅 說 、 官 長 打 發 人 來 叫 釋 放 你 們 . 如 今 可 以 出 監 、 平 平 安 安 的 去 罷 。

37 保 羅 卻 說 、 我 們 是 羅 馬 人 、 並 沒 有 定 罪 、 他 們 就 在 眾 人 面 前 打 了 我 們 、 又 把 我 們 下 在 監 裡 . 現 在 要 私 下 攆 我 們 出 去 麼 、 這 是 不 行 的 . 叫 他 們 自 己 來 領 我 們 出 去 罷 。

38 差 役 把 這 話 回 稟 官 長 . 官 長 聽 見 他 們 是 羅 馬 人 、 就 害 怕 了 。

39 於 是 來 勸 他 們 、 領 他 們 出 來 、 請 他 們 離 那 城 。

40 二 人 出 了 監 、 往 呂 底 亞 家 裡 去 . 見 了 弟 兄 們 、 勸 慰 他 們 一 番 、 就 走 了 。