1 És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:

2 Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az õ fiának menyegzõt szerze.

3 És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzõre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljõni.

4 Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzõre.

5 De azok nem törõdvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;

6 A többiek pedig megfogván az õ szolgáit, bántalmazák és megölék õket.

7 Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.

8 Akkor monda az õ szolgáinak: A menyegzõ ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.

9 Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzõbe.

10 És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyûjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegzõ vendégekkel.

11 Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzõi ruhája.

12 És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzõi ruhád? Az pedig hallgata.

13 Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek õt a külsõ sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

14 Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

15 Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék õt tõrbe.

16 És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törõdöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.

17 Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?

18 Jézus pedig ismervén az õ álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?

19 Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.

20 És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?

21 Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.

22 És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván õt, elmenének.

23 Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék õt,

24 Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.

25 Vala pedig minálunk hét testvér: és az elsõ feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;

26 Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.

27 Legutoljára pedig az asszony is meghala.

28 A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.

29 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.

30 Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

31 A halottak feltámadása felõl pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:

32 Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élõknek Istene.

33 És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az õ tudományán.

34 A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyûlének;

35 És megkérdé õt közülök egy törvénytudó, kisértvén õt, és mondván:

36 Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl.

38 Ez az elsõ és nagy parancsolat.

39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

41 Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé õket Jézus,

42 Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felõl? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

43 Monda nékik: Miképen hívja tehát õt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

44 Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felõl, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

45 Ha tehát Dávid Urának hívja õt, mi módon fia?

46 És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala õt e naptól fogva többé senki megkérdezni.

1 耶 穌 又 用 比 喻 對 他 們 說 、

2 天 國 好 比 一 個 王 、 為 他 兒 子 擺 設 娶 親 的 筵 席 。

3 就 打 發 僕 人 去 、 請 那 些 被 召 的 人 來 赴 席 . 他 們 卻 不 肯 來 。

4 王 又 打 發 別 的 僕 人 說 、 你 們 告 訴 那 被 召 的 人 、 我 的 筵 席 已 經 豫 備 好 了 、 牛 和 肥 畜 已 經 宰 了 、 各 樣 都 齊 備 . 請 你 們 來 赴 席 。

5 那 些 人 不 理 就 走 了 . 一 個 到 自 己 田 裡 去 . 一 個 作 買 賣 去 .

6 其 餘 的 拿 住 僕 人 、 凌 辱 他 們 、 把 他 們 殺 了 。

7 王 就 大 怒 、 發 兵 除 滅 那 些 兇 手 、 燒 燬 他 們 的 城 。

8 於 是 對 僕 人 說 、 喜 筵 已 經 齊 備 、 只 是 所 召 的 人 不 配 。

9 所 以 你 們 要 往 岔 路 口 上 去 、 凡 遇 見 的 、 都 召 來 赴 席 。

10 那 些 僕 人 就 出 去 到 大 路 上 、 凡 遇 見 的 、 不 論 善 惡 都 召 聚 了 來 . 筵 席 上 就 坐 滿 了 客 。

11 王 進 來 觀 看 賓 客 、 見 那 裡 有 一 個 沒 有 穿 禮 服 的 。

12 就 對 他 說 、 朋 友 、 你 到 這 裡 來 、 怎 麼 不 穿 禮 服 呢 。 那 人 無 言 可 答 。

13 於 是 王 對 使 喚 的 人 說 、 捆 起 他 的 手 腳 來 、 把 他 丟 在 外 邊 的 黑 暗 裡 . 在 那 裡 必 要 哀 哭 切 齒 了 。

14 因 為 被 召 的 人 多 、 選 上 的 人 少 。

15 當 時 、 法 利 賽 人 出 去 商 議 、 怎 樣 就 著 耶 穌 的 話 陷 害 他 。

16 就 打 發 他 們 的 門 徒 、 同 希 律 黨 的 人 、 去 見 耶 穌 說 、 夫 子 、 我 們 知 道 你 是 誠 實 人 、 並 且 誠 誠 實 實 傳   神 的 道 、 甚 麼 人 你 都 不 徇 情 面 、 因 為 你 不 看 人 的 外 貌 。

17 請 告 訴 我 們 、 你 的 意 見 如 何 . 納 稅 給 該 撒 、 可 以 不 可 以 。

18 耶 穌 看 出 他 們 的 惡 意 、 就 說 、 假 冒 為 善 的 人 哪 、 為 甚 麼 試 探 我 .

19 拿 一 個 上 稅 的 錢 給 我 看 。 他 們 就 拿 一 個 銀 錢 來 給 他 。

20 耶 穌 說 、 這 像 和 這 號 是 誰 的 。

21 他 們 說 、 是 該 撒 的 。 耶 穌 說 、 這 樣 、 該 撒 的 物 當 歸 給 該 撒 、   神 的 物 當 歸 給   神 。

22 他 們 聽 見 就 希 奇 、 離 開 他 走 了 。

23 撒 都 該 人 常 說 沒 有 復 活 的 事 。 那 天 、 他 們 來 問 耶 穌 說 、

24 夫 子 、 摩 西 說 、 人 若 死 了 、 沒 有 孩 子 、 他 兄 弟 當 娶 他 的 妻 、 為 哥 哥 生 子 立 後 。

25 從 前 在 我 們 這 裡 、 有 弟 兄 七 人 . 第 一 個 娶 了 妻 、 死 了 、 沒 有 孩 子 、 撇 下 妻 子 給 兄 弟 。

26 第 二 第 三 直 到 第 七 個 、 都 是 如 此 。

27 末 後 、 婦 人 也 死 了 。

28 這 樣 、 當 復 活 的 時 候 、 他 是 七 個 人 中 、 那 一 個 的 妻 子 呢 . 因 為 他 們 都 娶 過 他 。

29 耶 穌 回 答 說 、 你 們 錯 了 . 因 為 不 明 白 聖 經 、 也 不 曉 得   神 的 大 能 。

30 當 復 活 的 時 候 、 人 也 不 娶 也 不 嫁 、 乃 像 天 上 的 使 者 一 樣 。

31 論 到 死 人 復 活 、   神 在 經 上 向 你 們 所 說 的 、 你 們 沒 有 念 過 麼 。

32 他 說 、 『 我 是 亞 伯 拉 罕 的   神 、 以 撒 的   神 、 雅 各 的   神 。 』   神 不 是 死 人 的   神 、 乃 是 活 人 的   神 。

33 眾 人 聽 見 這 話 、 就 希 奇 他 的 教 訓 。

34 法 利 賽 人 聽 見 耶 穌 堵 住 了 撒 都 該 人 的 口 、 他 們 就 聚 集 。

35 內 中 有 一 個 人 是 律 法 師 、 要 試 探 耶 穌 、 就 問 他 說 、

36 夫 子 、 律 法 上 的 誡 命 、 那 一 條 是 最 大 的 呢 。

37 耶 穌 對 他 說 、 你 要 盡 心 、 盡 性 、 盡 意 、 愛 主 你 的   神 。

38 這 是 誡 命 中 的 第 一 、 且 是 最 大 的 。

39 其 次 也 相 倣 、 就 是 要 愛 人 如 己 。

40 這 兩 條 誡 命 、 是 律 法 和 先 知 一 切 道 理 的 總 綱 。

41 法 利 賽 人 聚 集 的 時 候 、 耶 穌 問 他 們 說 、

42 論 到 基 督 、 你 們 的 意 見 如 何 . 他 是 誰 的 子 孫 呢 。 他 們 回 答 說 、 是 大 衛 的 子 孫 。

43 耶 穌 說 、 這 樣 、 大 衛 被 聖 靈 感 動 、 怎 麼 還 稱 他 為 主 . 說 、

44 『 主 對 我 主 說 、 你 坐 在 我 的 右 邊 、 等 我 把 你 仇 敵 、 放 在 你 的 腳 下 。 』

45 大 衛 既 稱 他 為 主 、 他 怎 麼 又 是 大 衛 的 子 孫 呢 。

46 他 們 沒 有 一 個 人 能 回 答 一 言 . 從 那 日 以 後 、 也 沒 有 人 敢 再 問 他 甚 麼 。