1 Két nap mulva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a fõpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg õt.

2 Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.

3 Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, a mint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, a kinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté [azt] az õ fejére.

4 Némelyek pedig háborognak vala magok között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?

5 Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene.

6 Jézus pedig monda: Hagyjatok békét néki; miért bántjátok õt? jó dolgot cselekedett én velem.

7 Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.

8 Õ a mi tõle telt, azt tevé: elõre megkente az én testemet a temetésre.

9 Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangyéliomot az egész világon, a mit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az õ emlékezetére.

10 Akkor Júdás, az Iskariotes, egy a tizenkettõ közül, elméne a fõpapokhoz, hogy õt azoknak elárulja.

11 Azok pedig, a mint meghallák, örvendezének, és igérék, hogy pénzt adnak néki. Õ pedig keresi vala, mimódon árulhatná el õt jó alkalommal.

12 És a kovásztalan kenyerek ünnepének elsõ napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az õ tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?

13 Akkor elkülde kettõt az õ tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jõ elõtökbe, a ki egy korsó vizet visz; kövessétek õt,

14 És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?

15 És õ mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk.

16 Elmenének azért az õ tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.

17 Mikor pedig este lõn, oda méne a tizenkettõvel.

18 És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik.

19 Õk pedig kezdének szomorkodni és néki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én?

20 Õ pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettõ közül, a ki velem együtt márt a tálba.

21 Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felõle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.

22 És mikor õk evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.

23 És vévén a poharat, [és] hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;

24 És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség [vére,] a mely sokakért kiontatik.

25 Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szõlõtõnek gyümölcsébõl mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.

26 És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére.

27 És monda nékik Jézus: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem; mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.

28 De feltámadásom után elõttetek fogok felmenni Galileába.

29 Péter pedig monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem.

30 És monda néki Jézus: Bizony mondom néked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielõtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem.

31 Õ pedig annál inkább erõsíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképen meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólanak vala a többiek is.

32 És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az õ tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom.

33 És maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost, és kezde rettegni és gyötrõdni;

34 És monda nékik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok.

35 És egy kevéssé elõre menvén, a földre esék, és imádkozék, hogy, ha lehetséges, múljék el tõle ez az óra;

36 És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tõlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom [legyen meg,] hanem a tied.

37 Azután visszatére és aluva találá õket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?

38 Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erõtelen.

39 És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván.

40 A mikor pedig visszatére, ismét aluva találá õket; mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek néki.

41 Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bûnösök kezébe adatik.

42 Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, a ki engem elárul.

43 És mindjárt még mikor õ szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettõ közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a fõpapoktól, az írástudóktól és a vénektõl.

44 Az õ elárulója pedig jelt ada nékik, mondván: A kit megcsókolok majd, õ az; fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal.

45 És odajutván, azonnal hozzáméne, és monda: Mester! Mester! és megcsókolá õt.

46 Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák õt.

47 De egy az ott állók közül az õ szablyáját kivonván, a fõpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét.

48 Jézus pedig felelvén, monda nékik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!

49 Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de [szükség,] hogy az írások beteljesedjenek.

50 Akkor elhagyván õt, mindnyájan elfutának.

51 Egy ifjú pedig követé õt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák õt az ifjak.

52 De õ ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tõlük.

53 És vivék Jézust a fõpaphoz. És oda gyûlének mindnyájan a fõpapok, a vének és az írástudók.

54 Péter pedig távolról követé õt, be egészen a fõpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tûznél.

55 A fõpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék õt; de nem találnak vala.

56 Mert sokan tesznek vala [ugyan] hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezõk.

57 És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tõnek ellene, mondván:

58 Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, a mely nem kézzel csináltatott.

59 De még így sem vala egyezõ az õ bizonyságtételük.

60 Akkor a fõpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek te ellened?

61 Õ pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé õt a fõpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott [Isten] Fia?

62 Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljõni az ég felhõivel.

63 A fõpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?

64 Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték õt mindnyájan.

65 És kezdék õt némelyek köpdösni, és az õ orczáját elfedni, és õt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arczul csapdossák vala õt.

66 A mint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a fõpap szolgálói közül;

67 És meglátván Pétert, a mint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a Názáreti Jézussal valál!

68 Õ pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornáczra; és a kakas megszólala.

69 A szolgáló pedig meglátva õt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülök való.

70 Õ pedig ismét megtagadá. De kevés idõ múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülök való vagy; mert Galileabeli is vagy, és a beszéded [is] hasonló.

71 Õ pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kirõl beszéltek.

72 És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, a melyet néki Jézus mondott vala, hogy mielõtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada.

1 過 兩 天 是 逾 越 節 、 又 是 除 酵 節 . 祭 司 長 和 文 士 、 想 法 子 怎 麼 用 詭 計 捉 拿 耶 穌 殺 他 .

2 只 是 說 、 當 節 的 日 子 不 可 、 恐 怕 百 姓 生 亂 。

3 耶 穌 在 伯 大 尼 長 大 痳 瘋 的 西 門 家 裡 坐 席 的 時 候 、 有 一 個 女 人 、 拿 著 一 玉 瓶 至 貴 的 真 哪 噠 香 膏 來 、 打 破 玉 瓶 、 把 膏 澆 在 耶 穌 的 頭 上 。

4 有 幾 個 人 心 中 很 不 喜 悅 、 說 、 何 用 這 樣 枉 費 香 膏 呢 。

5 這 香 膏 可 以 賣 三 十 多 兩 銀 子 賙 濟 窮 人 . 他 們 就 向 那 女 人 生 氣 。

6 耶 穌 說 、 由 他 罷 . 為 甚 麼 難 為 他 呢 . 他 在 我 身 上 作 的 是 一 件 美 事 。

7 因 為 常 有 窮 人 和 你 們 同 在 、 要 向 他 們 行 善 、 隨 時 都 可 以 . 只 是 你 們 不 常 有 我 。

8 他 所 作 的 、 是 盡 他 所 能 的 . 他 是 為 我 安 葬 的 事 、 把 香 膏 豫 先 澆 在 我 身 上 。

9 我 實 在 告 訴 你 們 、 普 天 之 下 、 無 論 在 甚 麼 地 方 傳 這 福 音 、 也 要 述 說 這 女 人 所 作 的 以 為 記 念 。

10 十 二 門 徒 之 中 有 一 個 加 略 人 猶 大 、 去 見 祭 司 長 、 要 把 耶 穌 交 給 他 們 。

11 他 們 聽 見 就 歡 喜 、 又 應 許 給 他 銀 子 . 他 就 尋 思 如 何 得 便 、 把 耶 穌 交 給 他 們 。

12 除 酵 節 的 第 一 天 、 就 是 宰 逾 越 羊 羔 的 那 一 天 、 門 徒 對 耶 穌 說 、 你 喫 逾 越 節 的 筵 席 、 要 我 們 往 那 裡 去 豫 備 呢 。

13 耶 穌 就 打 發 兩 個 門 徒 、 對 他 們 說 、 你 們 進 城 去 、 必 有 人 拿 著 一 瓶 水 、 迎 面 而 來 . 你 們 就 跟 著 他 。

14 他 進 那 家 去 、 你 們 就 對 那 家 的 主 人 說 、 夫 子 說 、 客 房 在 那 裡 、 我 與 門 徒 好 在 那 裡 喫 逾 越 節 的 筵 席 。

15 他 必 指 給 你 們 擺 設 整 齊 的 一 間 大 樓 、 你 們 就 在 那 裡 為 我 們 豫 備 。

16 門 徒 出 去 、 進 了 城 、 所 遇 見 的 、 正 如 耶 穌 所 說 的 . 他 們 就 豫 備 了 逾 越 節 的 筵 席 。

17 到 了 晚 上 、 耶 穌 和 十 二 個 門 徒 都 來 了 。

18 他 們 坐 席 正 喫 的 時 候 、 耶 穌 說 、 我 實 在 告 訴 你 們 、 你 們 中 間 有 一 個 與 我 同 喫 的 人 要 賣 我 了 。

19 他 們 就 憂 愁 起 來 、 一 個 一 個 的 問 他 說 、 是 我 麼 。

20 耶 穌 對 他 們 說 、 是 十 二 個 門 徒 中 同 我 蘸 手 在 盤 子 裡 的 那 個 人 。

21 人 子 必 要 去 世 、 正 如 經 上 指 著 他 所 寫 的 . 但 賣 人 子 的 人 有 禍 了 。 那 人 不 生 在 世 上 倒 好 。

22 他 們 喫 的 時 候 、 耶 穌 拿 起 餅 來 、 祝 了 福 、 就 擘 開 遞 給 他 們 說 、 你 們 拿 著 喫 . 這 是 我 的 身 體 。

23 又 拿 起 杯 來 、 祝 謝 了 、 遞 給 他 們 . 他 們 都 喝 了 。

24 耶 穌 說 、 這 是 我 立 約 的 血 、 為 多 人 流 出 來 的 。

25 我 實 在 告 訴 你 們 、 我 不 再 喝 這 葡 萄 汁 、 直 到 我 在   神 的 國 裡 、 喝 新 的 那 日 子 。

26 他 們 唱 了 詩 、 就 出 來 、 往 橄 欖 山 去 。

27 耶 穌 對 他 們 說 、 你 們 都 要 跌 倒 了 . 因 為 經 上 記 著 說 、 『 我 要 擊 打 牧 人 、 羊 就 分 散 了 。 』

28 但 我 復 活 以 後 、 要 在 你 們 以 先 往 加 利 利 去 。

29 彼 得 說 、 眾 人 雖 然 跌 倒 、 我 總 不 能 。

30 耶 穌 對 他 說 、 我 實 在 告 訴 你 、 就 在 今 天 夜 裡 、 雞 叫 兩 遍 以 先 、 你 要 三 次 不 認 我 。

31 彼 得 卻 極 力 的 說 、 我 就 是 必 須 和 你 同 死 、 也 總 不 能 不 認 你 . 眾 門 徒 都 是 這 樣 說 、

32 他 們 來 到 一 個 地 方 、 名 叫 客 西 馬 尼 . 耶 穌 對 門 徒 說 、 你 們 坐 在 這 裡 、 等 我 禱 告 。

33 於 是 帶 著 彼 得 、 雅 各 、 約 翰 同 去 、 就 驚 恐 起 來 、 極 其 難 過 。

34 對 他 們 說 、 我 心 裡 甚 是 憂 傷 、 幾 乎 要 死 . 你 們 在 這 裡 、 等 候 儆 醒 。

35 他 就 稍 往 前 走 、 俯 伏 在 地 禱 告 說 、 倘 若 可 行 、 便 叫 那 時 候 過 去 。

36 他 說 、 阿 爸 、 父 阿 、 在 你 凡 事 都 能 . 求 你 將 這 杯 撤 去 . 然 而 不 要 從 我 的 意 思 、 只 要 從 你 的 意 思 。

37 耶 穌 回 來 、 見 他 們 睡 著 了 、 就 對 彼 得 說 、 西 門 、 你 睡 覺 麼 。 不 能 儆 醒 片 時 麼 。

38 總 要 儆 醒 禱 告 、 免 得 入 了 迷 惑 . 你 們 心 靈 固 然 願 意 、 肉 體 卻 軟 弱 了 。

39 耶 穌 又 去 禱 告 、 說 的 話 還 是 與 先 前 一 樣 。

40 又 來 、 見 他 們 睡 著 了 、 因 為 他 們 的 眼 睛 甚 是 困 倦 . 他 們 也 不 知 道 怎 樣 回 答 。

41 第 三 次 來 、 對 他 們 說 、 現 在 你 們 仍 然 睡 覺 安 歇 罷 . 〔 罷 或 作 麼 〕 彀 了 、 時 候 到 了 . 看 哪 、 人 子 被 賣 在 罪 人 手 裡 了 。

42 起 來 、 我 們 走 罷 . 看 哪 、 那 賣 我 的 人 近 了 。

43 說 話 之 間 、 忽 然 那 十 二 個 門 徒 裡 的 猶 大 來 了 、 並 有 許 多 人 帶 著 刀 棒 、 從 祭 司 長 和 文 士 並 長 老 那 裡 與 他 同 來 。

44 賣 耶 穌 的 人 曾 給 他 一 個 暗 號 、 說 、 我 與 誰 親 嘴 、 誰 就 是 他 . 你 們 把 他 拿 住 、 牢 牢 靠 靠 的 帶 去 。

45 猶 大 來 了 、 隨 即 到 耶 穌 跟 前 說 、 拉 比 、 便 與 他 親 嘴 。

46 他 們 就 下 手 拿 住 他 。

47 旁 邊 站 著 的 人 、 有 一 個 拔 出 刀 來 、 將 大 祭 司 的 僕 人 砍 了 一 刀 、 削 掉 了 他 一 個 耳 朵 。

48 耶 穌 對 他 們 說 、 你 們 帶 著 刀 棒 、 出 來 拿 我 、 如 同 拿 強 盜 麼 。

49 我 天 天 教 訓 人 、 同 你 們 在 殿 裡 、 你 們 並 沒 有 拿 我 . 但 這 事 成 就 、 為 要 應 驗 經 上 的 話 。

50 門 徒 都 離 開 他 逃 走 了 。

51 有 一 個 少 年 人 、 赤 身 披 著 一 塊 麻 布 、 跟 隨 耶 穌 、 眾 人 就 捉 拿 他 .

52 他 卻 丟 了 麻 布 、 赤 身 逃 走 了 。

53 他 們 把 耶 穌 帶 到 大 祭 司 那 裡 . 又 有 眾 祭 司 長 和 長 老 並 文 士 、 都 來 和 大 祭 司 一 同 聚 集 。

54 彼 得 遠 遠 的 跟 著 耶 穌 、 一 直 進 入 大 祭 司 的 院 裡 、 和 差 役 一 同 坐 在 火 光 裡 烤 火 。

55 祭 司 長 和 全 公 會 尋 找 見 證 控 告 耶 穌 、 要 治 死 他 . 卻 尋 不 著 。

56 因 為 有 好 些 人 作 假 見 證 告 他 、 只 是 他 們 的 見 證 、 各 不 相 合 。

57 又 有 幾 個 人 站 起 來 、 作 假 見 證 告 他 說 、

58 我 們 聽 見 他 說 、 我 要 拆 毀 這 人 手 所 造 的 殿 、 三 日 內 就 另 造 一 座 不 是 人 手 所 造 的 。

59 他 們 就 是 這 麼 作 見 證 、 也 是 各 不 相 合 。

60 大 祭 司 起 來 、 站 在 中 間 、 問 耶 穌 說 、 你 甚 麼 都 不 回 答 麼 . 這 些 人 作 見 證 告 你 的 是 甚 麼 呢 。

61 耶 穌 卻 不 言 語 、 一 句 也 不 回 答 。 大 祭 司 又 問 他 說 、 你 是 那 當 稱 頌 者 的 兒 子 基 督 不 是 。

62 耶 穌 說 、 我 是 . 你 們 必 看 見 人 子 、 坐 在 那 權 能 者 的 右 邊 、 駕 著 天 上 的 雲 降 臨 。

63 大 祭 司 就 撕 開 衣 服 、 說 、 我 們 何 必 再 用 見 證 人 呢 。

64 你 們 已 經 聽 見 他 這 僭 妄 的 話 了 . 你 們 的 意 見 如 何 . 他 們 都 定 他 該 死 的 罪 。

65 就 有 人 吐 唾 沫 在 他 臉 上 、 又 蒙 著 他 的 臉 、 用 拳 頭 打 他 、 對 他 說 、 你 說 豫 言 罷 . 差 役 接 過 他 來 用 手 掌 打 他 。

66 彼 得 在 下 邊 、 院 子 裡 、 來 了 大 祭 司 的 一 個 使 女 .

67 見 彼 得 烤 火 、 就 看 著 他 說 、 你 素 來 也 是 同 拿 撒 勒 人 耶 穌 一 夥 的 。

68 彼 得 卻 不 承 認 、 說 、 我 不 知 道 、 也 不 明 白 你 說 的 是 甚 麼 . 於 是 出 來 、 到 了 前 院 . 雞 就 叫 了 。

69 那 使 女 看 見 他 、 又 對 旁 邊 站 著 的 人 說 、 這 也 是 他 們 一 黨 的 。

70 彼 得 又 不 承 認 。 過 了 不 多 的 時 候 、 旁 邊 站 著 的 人 又 對 彼 得 說 、 你 真 是 他 們 一 黨 的 。 因 為 你 是 加 利 利 人 。

71 彼 得 就 發 咒 起 誓 的 說 、 我 不 認 得 你 們 說 的 這 個 人 。

72 立 時 雞 叫 了 第 二 遍 . 彼 得 想 起 耶 穌 對 他 所 說 的 話 、 雞 叫 兩 遍 以 先 、 你 要 三 次 不 認 我 。 思 想 起 來 、 就 哭 了 。