1 Azután tizennégy esztendõ mulva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is.
2 Fölmentem pedig kijelentés következtében és eléjök adtam az evangyéliomot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen.
3 De még a velem levõ Titus sem kényszeríttetett a körülmetélkedésre, noha görög vala,
4 Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek:
5 Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra.
6 A tekintélyesektõl pedig, (bárminõk valának régen, azzal nem törõdöm; Isten nem nézi az embernek személyét : mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek;
7 Sõt ellenkezõleg, mikor látták, hogy én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé;
8 (Mert a ki erõs volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erõs volt a pogányok között).
9 És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujták nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, õk pedig a körülmetélés között [prédikáljunk:]
10 Csakhogy a szegényekrõl megemlékezzünk; a mit is én igyekeztem megcselekedni.
11 Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtõl szembe ellene állottam, mivel panasz volt rá.
12 Mert mielõtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésbõl valóktól.
13 És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgy hogy Barnabás szintén elcsábíttatott az õ tettetésök által.
14 De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok elõtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?
15 Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közül való bûnösök,
16 Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteibõl, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitbõl és nem a törvény cselekedeteibõl; Mivel a törvény cselekedeteibõl nem igazul meg egy test sem.
17 Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bûnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bûnnek szolgája-é? Távol legyen.
18 Mert, ha a miket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bûnössé.
19 Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.
20 Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
21 Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által [van] az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg.
1 过了十四年, 我再次上耶路撒冷去, 这次是和巴拿巴, 并且带着提多一同去的。
2 我是顺从启示去的; 在那里我对他们说明我在外族人中所传的福音, 私下讲了给那些有名望的人听, 免得我从前或现在都白跑了。
3 与我同行的提多, 虽然是希腊人, 也没有强迫他受割礼;
4 这是因为有些混进来的假弟兄, 暗暗地来侦查我们在基督耶稣里享有的自由, 为的是要辖制我们。
5 对这些人, 我们一点也没有让步妥协, 为了要使福音的真理存留在你们中间。
6 至于那些被认为有名望的人(无论他们从前怎么样, 都与我无关; 神不以外貌取人), 他们并没有给我增加什么;
7 反而因为看见我受托传福音给没有受割礼的人, 就像彼得受托传福音给受割礼的人一样,
8 (因为运行在彼得里面, 使他作受割礼者的使徒的那一位, 也运行在我里面, 使我作外族人的使徒, )
9 又知道我蒙了 神的恩, 那几位被誉为柱石的雅各、矶法和约翰, 就向我和巴拿巴伸出右手互相许诺, 我们要到外族人那里去传福音, 他们要到受割礼的人那里去传福音;
10 只是要我们记念穷人, 这本来也是我一向热心作的。
11 可是, 矶法到了安提阿的时候, 因为他有该责备的地方, 我就当面反对他。
12 从雅各那里来的人还没有到以前, 他和外族人一同吃饭; 但他们来到了, 他因为怕那些守割礼的人, 就从外族人中退出来, 和他们分开。
13 其余的犹太人也和他一同装假, 甚至连巴拿巴也受了影响, 跟着他们装假。
14 但我一见他们所行的不合福音的真理, 就当众对矶法说: "你是犹太人, 生活既然像外族人而不像犹太人, 怎么还勉强外族人跟随犹太人的规矩呢?"
15 我们生来是犹太人, 不是外族中的罪人;
16 既然知道人称义不是靠行律法, 而是因信耶稣基督, 我们也就信了基督耶稣, 使我们因信基督称义, 不是靠行律法; 因为没有人能靠行律法称义。
17 如果我们寻求在基督里称义, 却仍然是罪人, 难道基督是使人犯罪的吗?绝对不是。
18 我若重建我所拆毁的, 就证明自己是个有过犯的人。
19 我借着律法已经向律法死了, 使我可以向 神活着。
20 我已经与基督同钉十字架; 现在活着的, 不再是我, 而是基督活在我里面; 如今在肉身中活着的我, 是因信 神的儿子而活的; 他爱我, 为我舍己。
21 我不废弃 神的恩; 如果义是借着律法而来的, 基督就白白地死了。