1 Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus Jeruzsálembe.
2 Van pedig Jeruzsálemben a Juh[kapu]nál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van.
3 Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
4 Mert idõnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát elõször lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémû betegségben volt.
5 Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendõt töltött betegségében.
6 Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idõ óta [úgy] van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?
7 Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be elõttem.
8 Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj!
9 És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.
10 Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!
11 Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
12 Megkérdék azért õt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
13 A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.
14 Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!
15 Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki õt meggyógyította.
16 És e miatt üldözõbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák õt ölni, hogy ezeket mûvelte szombaton.
17 Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.
18 E miatt aztán még inkább meg akarák õt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlõvé tévén magát az Istennel.
19 Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi.
20 Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket õ maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok.
21 Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, megelevenít.
22 Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta;
23 Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte õt.
24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre.
25 Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljõ az idõ, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.
26 Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:
27 És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia.
28 Ne csodálkozzatok ezen: mert eljõ az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják az õ szavát,
29 És kijõnek; a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt mûvelték, a kárhozat feltámadására.
30 Én semmit sem cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.
31 Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
32 Más az, a ki bizonyságot tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam.
33 Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot tett az igazságról.
34 De én nem embertõl nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
35 Õ az égõ és fénylõ szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az õ világosságában.
36 De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
37 A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát nem láttátok.
38 Az õ ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit õ elküldött, ti annak nem hisztek.
39 Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot tesznek rólam;
40 És nem akartok hozzám jõni, hogy életetek legyen!
41 Dicsõséget emberektõl nem nyerek.
42 De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
43 Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jõne a maga nevében, azt befogadnátok.
44 Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsõséget, és azt a dicsõséget, a mely az egy Istentõl van, nem keresitek?
45 Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek.
46 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt õ.
47 Ha pedig az õ írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?
1 这些事以后， 到了犹太人的一个节期， 耶稣就上耶路撒冷去。
2 在耶路撒冷靠近羊门有一个水池， 希伯来话叫作毕士大， 池边有五处走廊。
3 在那里躺着许多病人， 有瞎眼的、瘸腿的和瘫痪的。
4 （有些抄本有以下一段： "他们等候水动， 4因为有主的使者按时下去搅动池水， 水动之后， 谁先下去， 无论什么病， 必得痊愈。"）
5 那里有一个人， 病了三十八年。
6 耶稣看见他躺着， 知道他病了很久， 就问他： "你要痊愈吗？"
7 病人回答： "先生， 水动的时候， 没有人把我放在池里； 自己想去的时候， 总是给别人抢先。"
8 耶稣对他说： "起来， 拿着你的褥子走吧。"
9 那人立刻痊愈， 就拿起褥子走了。那天正是安息日。
10 因此犹太人对那医好了的人说： "今天是安息日， 你拿着褥子是不可以的。"
11 他却回答： "那使我痊愈的对我说： ‘拿起你的褥子走吧’。"
12 他们就问： "那对你说‘拿起来走吧’的是谁？"
13 那医好了的人不知道他是谁， 因为那里人很多， 耶稣已经避开了。
14 后来， 耶稣在殿里遇见那人， 对他说： "你已经痊愈了， 不可再犯罪， 免得招来更大的祸患。"
15 那人就去告诉犹太人， 使他痊愈的就是耶稣。
16 从此犹太人就迫害耶稣， 因为他常常在安息日作这些事。
17 耶稣却对他们说： "我父作工直到现在， 我也作工。"
18 因此犹太人就更想杀耶稣， 因为他不但破坏安息日， 而且称 神为自己的父， 把自己与 神当作平等。
19 耶稣又对他们说： "我实实在在告诉你们， 子靠着自己不能作什么， 只能作他看见父所作的； 因为父所作的事， 子也照样作。
20 父爱子， 把自己所作的一切指示给他看， 还要把比这些更大的事指示给他看， 使你们惊奇。
21 父怎样叫死人复活， 使他们得生命， 子也照样随自己的意思使人得生命。
22 父不审判人， 却已经把审判的权柄完全交给子，
23 使所有的人尊敬子好像尊敬父一样。不尊敬子的， 就是不尊敬那差他来的父。
24 我实实在在告诉你们， 那听见我的话又信那差我来的， 就有永生， 不被定罪， 而是已经出死入生了。
25 我实实在在告诉你们， 时候将到， 现在就是了， 死人要听见 神儿子的声音， 听见的人就要活了。
26 就如父是生命的源头， 照样他也使子成为生命的源头，
27 并且把执行审判的权柄赐给他， 因为他是人子。
28 你们不要把这事看作希奇， 因为时候将到， 那时所有在坟墓里的都要听见他的声音，
29 并且都要出来； 行善的复活得生命， 作恶的复活被定罪。
30 "我靠着自己不能作什么， 我怎样听见， 就怎样审判。我的审判是公义的， 因为我不寻求自己的意思， 只求那差我来者的旨意。
31 我若为自己作证， 我的见证就不真。
32 然而另有一位为我作证的， 我知道他为我作的见证是真的。
33 你们曾经派人到约翰那里， 他为真理作过见证。
34 我不接受从人而来的见证， 但我说这些事， 是要你们得救。
35 约翰是一盏点亮的灯， 你们情愿暂时在他的光中欢乐。
36 但我有比约翰更大的见证， 因为父赐给我要我完成的工作， 就是我所要作的， 证明我是父所差来的。
37 差我来的父亲自为我作了见证。他的声音， 你们从没有听过； 他的容貌， 你们从没有见过；
38 他的道， 你们也不放在心里， 因为你们不信他所差来的那一位。
39 你们研究圣经， 因为你们认为圣经中有永生， 其实为我作证的就是这圣经，
40 然而你们却不肯到我这里来得生命。
41 "我不接受从人而来的称赞；
42 我知道你们心里没有 神的爱。
43 我奉我父的名而来， 你们不接待我； 如果有别人以自己的名义而来， 你们倒接待他。
44 你们彼此接受称赞， 却不寻求从独一的 神而来的称赞， 怎么能信呢？
45 不要以为我要向父控告你们， 有一位控告你们的， 就是你们所仰赖的摩西。
46 你们若信摩西， 也必信我， 因为他所写的书曾论及我。
47 你们若不信他所写的， 怎能信我的话呢？"