1 Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók fõembere:

2 Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentõl jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.

3 Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.

4 Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az õ anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?

5 Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztõl és Lélektõl, nem mehet be az Isten országába.

6 A mi testtõl született, test az; és a mi Lélektõl született, lélek az.

7 Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.

8 A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jõ és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektõl született.

9 Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?

10 Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?

11 Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.

12 Ha a földiekrõl szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekrõl szólok néktek?

13 És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennybõl szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.

14 És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.

15 Hogy valaki hiszen õ benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen.

16 Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az õ egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen õ benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

17 Mert nem azért küldte az Isten az õ Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.

18 A ki hiszen õ benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.

19 Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az õ cselekedeteik gonoszak valának.

20 Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyûlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az õ cselekedetei fel ne fedessenek;

21 A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az õ cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.

22 Ezután elméne Jézus az õ tanítványaival a Júdea földére; és ott idõzék velök, és keresztele.

23 János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.

24 Mert János még nem vetteték a tömlöczbe.

25 Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felõl.

26 És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kirõl te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.

27 Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennybõl adatott néki.

28 Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy õ elõtte küldettem el.

29 A kinek jegyese van, võlegény az; a võlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja õt, örvendezve örül a võlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.

30 Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.

31 A ki felülrõl jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földrõl való, földi az és földieket szól; a ki a mennybõl jött, feljebb való mindenkinél.

32 És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az õ bizonyságtételét senki sem fogadja be.

33 A ki az õ bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz.

34 Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.

35 Az Atya szereti a Fiút, és az õ kezébe adott mindent.

36 A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

1 有一个法利赛人， 名叫尼哥德慕， 是犹太人的官长。

2 他夜间来到耶稣那里， 对他说： "拉比， 我们知道你是从 神那里来的教师， 因为如果没有 神同在， 你所行的这些神迹， 就没有人能行。"

3 耶稣回答： "我实实在在告诉你， 人若不重生， 就不能见 神的国。"

4 尼哥德慕说： "人老了， 怎能重生呢？难道他能再进母腹生出来吗？"

5 耶稣回答： "我实实在在告诉你， 人若不是从水和圣灵生的， 就不能进 神的国。

6 从肉身生的就是肉身， 从灵生的就是灵。

7 你不要因为我对你说‘你们必须重生’而感到希奇。

8 风随意而吹， 你听见它的响声， 却不知道它从哪里来， 往哪里去； 凡从圣灵生的， 也是这样。"

9 尼哥德慕说： "怎能有这事呢？"

10 耶稣说： "你是以色列人的教师， 还不明白这事吗？

11 我实实在在告诉你， 我们知道的， 才讲论； 见过的， 就作证， 然而你们却不接受我们的见证。

12 我对你们讲地上的事， 你们尚且不信， 如果讲天上的事， 怎能相信呢？

13 除了那从天上降下来的人子（有些抄本作"除了那从天上降下来仍旧在天上的人子"）， 没有人升过天。

14 摩西在旷野怎样把铜蛇举起， 人子也必照样被举起来，

15 使所有信他的人都得永生。

16 " 神爱世人， 甚至把他的独生子赐给他们， 叫一切信他的， 不至灭亡， 反得永生。

17 因为 神差他的儿子到世上来， 不是要定世人的罪， 而是要使世人借着他得救。

18 信他的， 不被定罪； 不信的， 罪已经定了， 因为他不信 神独生子的名。

19 光来到世上， 世人因为自己的行为邪恶， 不爱光倒爱黑暗， 定他们罪的原因， 就在这里。

20 凡作恶的都恨光， 不来接近光， 免得他的恶行暴露出来。

21 凡行真理的， 就来接近光， 好显明他所作的都是靠着 神而作的。"

22 这事以后， 耶稣和门徒来到犹太地， 他和他们住在那里， 并且施洗。

23 约翰也在靠近撒冷的艾嫩施洗， 因为那里水多； 众人都去受洗。

24 那时约翰还没有入狱。

25 约翰的门徒和一个犹太人为洁净礼发生辩论。

26 他们来到约翰那里， 对他说： "拉比， 你看， 从前和你在约旦河东， 你为他作见证的那一位， 他也在施洗， 众人都到他那里去了。"

27 约翰回答： "除了从天上赐下来给他的， 人就不能得到什么。

28 你们自己可以为我作证： 我曾说， 我不是基督， 不过是奉差遣作他的先锋的。

29 娶新娘的是新郎。新郎的好友站在那里听着， 听见新郎的声音就非常喜乐。因此， 我这喜乐满溢了！

30 他必兴旺， 我必衰微。

31 "那从天上来的， 是在万有之上； 从地上来的， 是属于地， 所讲的也是属于地。那从天上来的， 是超越万有之上。

32 他把所见所闻的见证出来， 可是没有人接受他的见证。

33 那接受他的见证的， 就确认 神是真的。

34 神所差来的那一位讲 神的话， 因为 神把圣灵无限地赐给他。

35 父爱子， 已经把万有交在他手里。

36 信子的， 有永生； 不信从子的， 必不得见永生， 神的震怒却常在他身上。"