1 Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,

2 (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,)

3 Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.

4 Samárián kell vala pedig általmennie.

5 Megy vala azért Samáriának Sikár nevû városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az õ fiának, Józsefnek.

6 Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.

7 Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!

8 Az õ tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.

9 Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tõlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.

10 Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és [hogy] ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna õt, és adott volna néked élõ vizet.

11 Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élõ vizet?

12 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebbõl ivott õ is, a fiai is és jószága is?

13 Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebbõl a vízbõl iszik, ismét megszomjúhozik:

14 Valaki pedig abból a vízbõl iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz õ benne.

15 Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jõjjek ide meríteni!

16 Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jõjj ide!

17 Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;

18 Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.

19 Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.

20 A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.

21 Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljõ az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

22 Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.

23 De eljõ az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az õ imádóiul.

24 Az Isten lélek: és a kik õt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.

25 Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jõ (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljõ, megjelent nékünk mindent.

26 Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.

27 Eközben megjövének az õ tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?

28 Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:

29 Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?

30 Kimenének azért a városból, és hozzá menének.

31 Aközben pedig kérék õt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!

32 Õ pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.

33 Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?

34 Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az õ dolgát elvégezzem.

35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljõ az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.

36 És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyûjt; hogy mind a vetõ, mind az arató együtt örvendezzen.

37 Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vetõ, más az arató.

38 Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.

39 Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.

40 A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék õt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.

41 És sokkal többen hivének a maga beszédéért,

42 És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítõje, a Krisztus.

43 Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.

44 Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.

45 Mikor azért beméne Galileába, befogadták õt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert õk is elmentek vala az ünnepre.

46 Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.

47 Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré õt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az õ fiát; mert halálán vala.

48 Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.

49 Monda néki a királyi ember: Uram, jõjj, mielõtt a gyermekem meghal.

50 Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.

51 A mint pedig már megy vala, elébe jövének az õ szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.

52 Megtudakozá azért tõlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el õt a láz;

53 Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt õ, és az õ egész háza népe.

54 Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.

1 主知道法利赛人听见他收门徒和施洗比约翰更多

2 （其实不是耶稣亲自施洗， 而是他的门徒施洗），

3 就离开了犹太， 再往加利利去。

4 他必须经过撒玛利亚。

5 于是到了撒玛利亚的一座城， 名叫叙加； 这城靠近雅各给他儿子约瑟的那块地。

6 在那里有雅各井。耶稣因为旅途疲倦了， 就坐在井旁； 那时大约正午。

7 有一个撒玛利亚妇人来打水。耶稣对她说： "请给我水喝。"

8 那时， 他的门徒都进城买食物去了。

9 撒玛利亚妇人对耶稣说： "你是犹太人， 怎么向我， 一个撒玛利亚妇人要水喝呢？"（原来犹太人和撒玛利亚人不相往来。）

10 耶稣回答她： "你若知道 神的恩赐， 和对你说‘请给我水喝’的是谁， 你必早已求他， 他也必早把活水赐给你了。"

11 妇人说： "先生， 你没有打水的器具， 井又深， 你从哪里得活水呢？

12 我们的祖先雅各把这口井留给我们， 他自己和子孙以及牲畜都喝这井的水， 难道你比他还大吗？"

13 耶稣回答： "凡喝这水的， 还要再渴；

14 人若喝我所赐的水， 就永远不渴。我所赐的水要在他里面成为涌流的泉源， 直涌到永生。"

15 妇人说： "先生， 请把这水赐给我， 使我不渴， 也不用来这里打水。"

16 耶稣说： "你去， 叫你的丈夫， 然后回到这里来。"

17 妇人对他说： "我没有丈夫。"耶稣说： "你说‘没有丈夫’是不错的。

18 你以前有五个丈夫， 现在有的并不是你的丈夫； 你说这话是真的。"

19 妇人说： "先生， 我看出你是先知。

20 我们的祖先在这山上敬拜 神， 而你们却说， 敬拜的地方必须在耶路撒冷。"

21 耶稣说： "妇人， 你应当信我， 时候将到， 那时你们敬拜父， 不在这山上， 也不在耶路撒冷。

22 你们敬拜你们所不知道的， 我们却敬拜我们所知道的， 因为救恩是从犹太人出来的。

23 然而时候将到， 现在就是了， 那用心灵按真理敬拜父的， 才是真正敬拜的人； 因为父在寻找这样敬拜他的人。

24 神是灵， 敬拜他的必须用心灵按真理敬拜他。"

25 妇人说： "我知道那称为基督的弥赛亚要来； 他来了， 要把一切都告诉我们。"

26 耶稣说： "我这现在跟你说话的就是他。"

27 正在这时候， 门徒回来了， 见耶稣和一个妇人说话， 就很希奇； 但是没有人问： "你要什么？"或说： "你为什么跟她说话？"

28 那妇人撇下了她的水罐， 进到城里去， 对众人说：

29 "你们来， 看看一个人， 他把我所作的一切都说出来， 难道这人就是基督吗？"

30 众人就出城， 往耶稣那里去。

31 当时， 门徒对耶稣说： "拉比， 请吃。"

32 耶稣说： "我有食物吃， 是你们所不知道的。"

33 门徒就彼此说： "难道有人拿东西给他吃了吗？"

34 耶稣说： "我的食物就是遵行差我来者的旨意， 并且完成他的工作。

35 你们不是说‘还有四个月才到收获的时候’吗？我告诉你们， 举目向田观看， 庄稼已经熟了， 可以收割了。

36 收割的人得到工资， 也积储五谷直到永生， 使撒种的和收割的一同快乐。

37 ‘这人撒种， 那人收割’， 这话是真的。

38 我派你们去收割你们所没有劳苦的； 别人劳苦， 你们却享受他们劳苦的成果。"

39 因着那妇人作见证的话： "他把我所作的一切都说出来了"， 那城里就有许多撒玛利亚人信了耶稣。

40 于是他们来到耶稣那里， 求他和他们同住， 耶稣就在那里住了两天。

41 因着耶稣的话， 信他的人就更多了。

42 他们就对那妇人说： "现在我们信， 不再是因为你的话， 而是因为我们亲自听见了， 知道这位真是世人的救主。"

43 两天之后， 耶稣离开那里， 往加利利去。

44 耶稣自己说过： "先知在本乡是不受尊敬的。"

45 耶稣到了加利利的时候， 加利利人都欢迎他， 因为他们曾经上耶路撒冷去过节， 见过他所行的一切。

46 耶稣又到了加利利的迦拿， 就是他变水为酒的地方。有一个大臣， 他的儿子在迦百农患病。

47 他听见耶稣从犹太到了加利利， 就来见他， 求他下去医治他的儿子， 因为他的儿子快要死了。

48 耶稣对他说： "你们若看不见神迹奇事， 总是不肯信。"

49 大臣说： "先生， 求你趁我的孩子还没有死就下去吧！ "

50 耶稣告诉他： "回去吧， 你的儿子好了。"那人信耶稣对他说的话， 就回去了。

51 正下去的时候， 他的仆人迎着他走来， 说他的孩子好了。

52 他就向仆人查问孩子是什么时候好转的。他们告诉他： "昨天下午一点钟， 热就退了。"

53 这父亲就知道， 那正是耶稣告诉他"你的儿子好了"的时候， 他自己和全家就信了。

54 这是耶稣从犹太回到加利利以后所行的第二件神迹。