1 És összegyûjték a Filiszteusok seregeiket a harczra, és összegyûlének Sokónál, mely Júdában van, és táborozának Sokó és Azéka között, Efes-Dammimnál.

2 Saul és az Izráeliták pedig összegyûlének, és tábort ütének az Elah völgyében; és csatarendbe állának a Filiszteusok ellen.

3 És a Filiszteusok a hegyen állottak innen, az Izráeliták pedig a hegyen állottak túlfelõl, úgy hogy a völgy közöttük vala.

4 És kijöve a Filiszteusok táborából egy bajnok férfiú, a kit Góliáthnak hívtak, Gáth [városából való,] kinek magassága hat sing és egy arasz vala.

5 Fején rézsisak vala és pikkelyes pánczélba volt öltözve; a pánczél súlya pedig ötezer rézsiklusnyi vala.

6 Lábán réz lábpánczél és vállain rézpaizs volt.

7 És dárdájának nyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája, dárdájának hegye pedig hatszáz siklusnyi vasból volt; és elõtte megy vala, ki a paizst hordozza vala.

8 És megállván, kiálta Izráel csatarendjeinek, és monda nékik: Miért jöttetek ki, hogy harczra készüljetek? Avagy nem Filiszteus vagyok-é én és ti Saul szolgái? Válaszszatok azért magatok közül egy embert, és jõjjön le hozzám.

9 Ha azután meg bír velem vívni és engem legyõz: akkor mi a ti szolgáitok leszünk; ha pedig én gyõzöm le õt és megölöm: akkor ti legyetek a mi szolgáink, hogy szolgáljatok nékünk.

10 Monda továbbá a Filiszteus: Én gyalázattal illetém a mai napon Izráel seregét, állítsatok azért ki ellenem egy embert, hogy megvívjunk egymással.

11 Mikor pedig meghallotta Saul és az egész Izráel a Filiszteusnak ezt a beszédét, megrettenének és igen félnek vala.

12 És Dávid, Júda [városából,] Bethlehembõl való amaz Efratita embernek volt a fia, a kit Isainak hívtak, a kinek nyolcz fia volt, és e férfiú a Saul idejében vén ember vala, emberek közt [korban] elõhaladt.

13 És Isainak három idõsebbik fia Saullal elment a háborúba. Az õ három fiának pedig, a kik a háborúba menének, [ezek] valának neveik: az idõsebbik Eliáb, a második Abinádáb és a harmadik Samma.

14 És Dávid volt a legkisebbik. Mikor pedig a három idõsebb elment Saul után:

15 Dávid elméne és visszatére Saultól, hogy atyjának juhait õrizze Bethlehemben.

16 A Filiszteus pedig elõjön vala reggel és estve, és kiáll vala negyven napon át.

17 És monda Isai az õ fiának, Dávidnak: Vedd testvéreid számára ezt az efa pergelt búzát és ezt a tíz kenyeret, és sietve vidd el a táborba testvéreidhez.

18 Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é, és hozz tõlük jelt.

19 Saul pedig azokkal együtt és az egész Izráel az Elah völgyében valának, hogy harczolnának a Filiszteusok ellen.

20 Felkele azért Dávid korán reggel, és a nyájat egy pásztorra bízván, felvette a [terhet] és elment, a mint meghagyta néki Isai; és eljutott a tábor kerítéséhez; a sereg pedig, mely kivonult csatarendben, hadi zajt támasztott.

21 És csatarendbe állának Izráel és a Filiszteusok, csatarend csatarend ellen.

22 Akkor Dávid rábízta a holmit arra, a ki a hadi szerszámokat õrzi, és elfuta a harcztérre és odaérve, kérdezõsködék testvéreinek állapota felõl.

23 És míg õ beszélt velök, ímé a bajnok férfi, a Góliáth nevû Filiszteus, a ki Gáthból való volt, elõjöve a Filiszteusok csatarendei közül, és most is hasonlóképen beszél vala; és meghallá [ezt] Dávid.

24 Az Izráeliták pedig, mikor látták azt a férfit, mindnyájan elfutának elõle, és igen félnek vala.

25 És mondának az Izráeliták: Láttátok-é azt a férfit, a ki feljöve? Mert azért jött ki, hogy gyalázattal illesse Izráelt. Ha valaki megölné õt, nagy gazdagsággal ajándékozná meg a király, leányát is néki adná, és atyjának házát szabaddá tenné Izráelben.

26 És szóla Dávid azoknak az embereknek, a kik ott állának vele, mondván: Mi történik azzal, a ki megöli ezt a Filiszteust, és elveszi a gyalázatot Izráelrõl? Mert kicsoda ez a körülmetéletlen Filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élõ Istennek seregét?!

27 A nép pedig e beszéd szerint felele néki, mondván: Ez történik azzal az emberrel, a ki megöli õt.

28 És meghallá Eliáb az õ nagyobbik testvére, hogy az emberekkel beszéle; és nagyon megharaguvék Eliáb Dávidra, és monda: Miért jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot, a mely a pusztában van? Ismerem vakmerõségedet és szívednek álnokságát, hogy csak azért jöttél ide, hogy megnézd az ütközetet!

29 Dávid pedig felele: Ugyan mit cselekedtem én most? hiszen csak szóbeszéd volt ez.

30 És elfordula tõle egy másikhoz, és ugyan úgy szóla, [mint korábban,] és a nép is az elõbbi beszéd szerint válaszola néki.

31 És mikor meghallották azokat a szavakat, a melyeket Dávid szóla, megmondák Saulnak, ki magához hívatá õt.

32 És monda Dávid Saulnak: Senki se csüggedjen el e miatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a Filiszteussal.

33 Saul pedig monda Dávidnak: Nem mehetsz te e Filiszteus ellen, hogy vele megvívj, mert te gyermek vagy, õ pedig ifjúságától fogva hadakozó férfi vala.

34 És felele Dávid Saulnak: Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül:

35 Elmentem utána és levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam szakálánál fogva, és levágtam és megöltem õt.

36 A te szolgád mind az oroszlánt, mind a medvét megölte: Úgy lesz azért e körülmetéletlen Filiszteus is, mint azok közül egy, mert gyalázattal illeté az élõ Istennek seregét.

37 És monda Dávid: Az Úr, a ki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezébõl, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezébõl is. Akkor monda Saul Dávidnak: Eredj el, és az Úr legyen veled!

38 És felöltözteté Saul Dávidot a maga harczi ruhájába; rézsisakot tett a fejére, és felöltözteté õt pánczélba.

39 Akkor Dávid felköté kardját harczi ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. És monda Dávid Saulnak: Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam; és leveté azokat Dávid magáról.

40 És kezébe vette botját, és kiválasztván magának a patakból öt síma kövecskét, eltevé azokat pásztori szerszámába, mely vele volt, tudniillik tarisznyájába, és parittyájával kezében közeledék a Filiszteushoz.

41 Akkor elindult a Filiszteus is, és Dávidhoz közeledék, az az ember pedig, a ki a paizsát hordozza, elõtte vala.

42 Mikor pedig oda tekinte a Filiszteus, és meglátta Dávidot, megvetette õt, mert ifjú volt és piros, egyszersmind szép tekintetû.

43 És monda a Filiszteus Dávidnak: Eb vagyok-é én, hogy te bottal jössz reám? És szidalmazá a Filiszteus Dávidot Istenével [együtt.]

44 Monda továbbá a Filiszteus Dávidnak: Jõjj ide hozzám, hogy testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak adjam.

45 Dávid pedig monda a Filiszteusnak: Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, a kit te gyalázattal illetél.

46 A mai napon kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A Filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene.

47 És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és õ titeket kezünkbe fog adni.

48 És mikor a Filiszteus felkészült, és elindult, és Dávid felé közeledék: Dávid is sietett és futott a viadalra a Filiszteus elé.

49 És Dávid benyúlt kezével a tarisznyába és kivett onnan egy követ, és elhajítván, homlokán találta a Filiszteust, úgy, hogy a kõ homlokába mélyede, és arczczal a földre esék.

50 Így Dávid erõsebb volt a Filiszteusnál, parittyával és kõvel. És levágta a Filiszteust és megölte õt, pedig kard nem is vala a Dávid kezében.

51 És oda futott Dávid, és reá állott a Filiszteusra, és vevé annak kardját, kirántotta hüvelyébõl, és megölé õt, és fejét azzal levágta. A Filiszteusok pedig a mint meglátták, hogy az õ hõsük meghalt, megfutamodának.

52 És felkelének Izráel és Júda férfiai és felkiáltának, és üldözék a Filiszteusokat egészen Gáthig és Ekron kapujáig. És hullának a Filiszteusok sebesültjei a Saraim felé [vezetõ] úton Gáthig és Ekronig.

53 Visszatérének azután Izráel fiai a Filiszteusok üldözésébõl, és feldúlták azoknak táborát.

54 Dávid pedig felvevé a Filiszteusnak fejét, és elvitte Jeruzsálembe, fegyvereit pedig a maga sátorába rakta le.

55 Saul pedig mikor látta, hogy Dávid kiment a Filiszteus elé, monda Abnernek, a sereg fõvezérének: Abner! ki fia e gyermek? És felele Abner: Él a te lelked oh király, hogy nem tudom!

56 És monda a király: Kérdezd meg tehát, hogy ki fia ez az ifjú?

57 És a mint visszajött Dávid, miután megölte a Filiszteust, megfogá õt Abner, és Saulhoz vitte; és a Filiszteusnak feje kezében vala.

58 És monda néki Saul: Ki fia vagy te, oh gyermek? Dávid pedig felele: A te szolgádnak, a Bethlehembõl való Isainak a fia vagyok.

1 非利士人聚集他们的军队作战。他们聚集在属犹大的梭哥， 在梭哥和亚西加之间的以弗．大悯安营。

2 扫罗和以色列人也聚集起来， 在以拉谷安营； 他们列出战阵， 要迎战非利士人。

3 非利士人站在这边山上， 以色列人站在那边山上， 中间有山谷分隔。

4 有一个挑战的人从非利士人的军营中出来， 名叫歌利亚， 是迦特人， 身高三公尺。

5 他头戴铜盔， 身穿铠甲， 铠甲的铜重五十七公斤。

6 他的腿上有铜护膝， 两肩之间背着一根铜枪。

7 另外， 他手上拿着矛， 矛杆有织布的机轴那么粗， 矛头的铁重七公斤。还有一个拿大盾牌的人在他前面走。

8 歌利亚站着， 向着以色列人的军队喊叫， 对他们说： "你们为什么出来这里摆列战阵呢？我不是非利士人吗？你们不是扫罗的仆人吗？你们自己挑选一个人， 叫他下到我这里来吧。

9 如果他能与我决斗， 击杀了我， 我们就作你们的奴仆； 但是， 如果我能胜过他， 击杀了他， 你们就作我们的奴仆， 服事我们。"

10 那非利士人又说： "今天我向以色列人的军队骂阵。你们派一个人出来， 我们可以决斗！ "

11 扫罗和以色列众人听见了那非利士人所说的这些话， 就都惊惶， 非常害怕。

12 大卫是犹大伯利恒的以法他人耶西的儿子； 耶西有八个儿子。在扫罗的日子， 耶西已经年纪老迈了。

13 耶西的三个大儿子跟随了扫罗去作战。去了作战的这三个儿子的名字是： 长子以利押、次子亚比拿达、三子沙玛。

14 大卫是最小的， 那三个年长的都跟随扫罗去了。

15 大卫有时离开扫罗， 回到伯利恒牧放他父亲的羊群。

16 那非利士人每天早晚都近前来， 站着骂阵， 一连有四十天之久。

17 有一天， 耶西对他的儿子大卫说： "你拿这十公斤烘了的谷子和这十个饼去给你的哥哥们； 你要跑到营里去给你的哥哥们，

18 又拿这十块乳酪去给他们的千夫长， 看看你的哥哥们平安不平安， 把他们的家书带回来。"

19 扫罗和大卫的哥哥们， 以及以色列众人都在以拉谷与非利士人作战。

20 大卫清早起来， 把羊群托给一个看守的人， 就照着耶西所吩咐他的， 带着食物去了。他来到军营中的时候， 军队正出去列阵， 吶喊助阵。

21 以色列人和非利士人都摆列阵势， 互相对峙。

22 大卫把身上的东西留在看守物件的人手中， 跑到战阵上去， 向他的哥哥们问安。

23 大卫正与他们说话的时候， 那个讨战的人， 就是迦特的非利士人， 名叫歌利亚， 从非利士人阵中上来； 他说的又是同样的那些话， 大卫都听见了。

24 所有的以色列人一看见那人， 就都从他面前逃跑， 非常害怕。

25 以色列人彼此说： "这个上来的人你们看见了吗？他上来是要向以色列人骂阵的。如果有人能击杀他， 王必赏赐他大财富， 把自己的女儿给他作妻子， 并且使他的父家在以色列中免纳税， 免服役。"

26 大卫问站在他旁边的人说： "如果有人击杀这个非利士人， 除去以色列人的耻辱， 那人会得到怎么的对待呢？这未受割礼的非利士人是谁呢？竟敢向永活的 神的军队骂阵？"

27 于是众民用以上的那些话回答他说： "如果有人能击杀他， 那人必得这样的对待。"

28 大卫与那些人说话的时候， 他的大哥以利押听见了， 就向大卫发怒， 说： "你为什么下这里来呢？在旷野的那几只羊你托了给谁呢？我知道你的骄傲和你心里的恶意。你下来是要看打仗。"

29 大卫说： "我现在作了什么事呢？不是只说了一句话吗？"

30 大卫离开他的哥哥， 转向另一个人， 问同样的问题。众民还是用先前的话回答他。

31 有人听见大卫所说的这些话， 就告诉扫罗； 扫罗就派人去把大卫接来。

32 大卫对扫罗说： "大家都不要因这非利士人丧胆， 你的仆人要去与这非利士人决斗。"

33 扫罗对大卫说： "你不能去与这非利士人决斗， 因为你年纪还轻， 那人从小就作战士。"

34 大卫对扫罗说： "你仆人是为父亲放羊的， 有时狮子或熊来了， 从羊群中抓去一只小羊，

35 我就出去追赶它， 击打它， 从它的嘴里把小羊救出来。如果它起来攻击我， 我就揪住它的胡须， 击打它， 把它杀死。

36 你仆人不但击杀过狮子， 也击杀过熊。这个未受割礼的非利士人也必像一只狮子或熊一样， 因为他向永活的 神的军队骂阵。"

37 大卫又说： "那曾救我脱离狮爪和熊掌的耶和华， 也必救我脱离这非利士人的手。"于是扫罗对大卫说： "你去吧！ 愿耶和华与你同在。"

38 扫罗把自己的战袍给大卫穿上， 把铜盔戴在他的头上， 又给他穿上铠甲。

39 大卫把刀佩带在战袍上。因为他以前没有穿过， 现在试着走一下。大卫对扫罗说： "穿戴着这些东西， 我不能走动， 因为我从前没有穿过。"大卫就把这些装备从身上脱下来。

40 他手中拿着自己的杖， 又从溪里挑选了五块光滑的石子， 放在口袋里， 就是牧人用的那种袋子， 手里又拿着甩石的机弦， 就向那非利士人走近去。

41 那非利士人也向着大卫慢慢走过来， 拿大盾牌的人在他前面走。

42 那非利士人观看， 看见了大卫， 就藐视他， 因为他年纪还轻， 面色红润， 外貌英俊。

43 那非利士人对大卫说： "难道我是一条狗吗？你竟拿杖来攻击我。"于是指着自己的神咒诅大卫。

44 那非利士人又对大卫说： "你到我这里来吧！ 我要把你的肉给空中的飞鸟和田野的走兽吃。"

45 大卫回答那非利士人： "你来攻击我是靠刀、靠枪， 但我来攻击你是靠万军之耶和华的名； 万军之耶和华就是你所辱骂的以色列军队的 神。

46 今天耶和华要把你交在我手里， 我必击杀你， 砍下你的头。今天我还要把非利士人军队的尸体给空中的飞鸟和地上的野兽吃。这样， 全地的人就都知道以色列中有一位 神。

47 也使这些人群都知道， 耶和华拯救人不是靠刀， 不是靠枪， 因为战争的胜败在于耶和华， 他必把你们交在我们的手里。"

48 那非利士人起身， 迎着大卫慢慢走过来； 大卫也赶快往阵上跑去， 迎战那非利士人。

49 大卫伸手入口袋里， 从里面拿出了一块石子来， 用机弦甩去， 击中了那非利士人的前额； 石子穿入前额里面， 他就仆倒， 面伏于地。

50 这样， 大卫用机弦和一块石子胜过了那非利士人。大卫击杀了那非利士人， 但他手中没有刀。

51 大卫跑过去， 站在那非利士人的身边， 拿起他的刀来， 把刀从鞘中拔出来， 杀死他， 又用刀砍下他的头。非利士人看见他们的勇士死了， 就都逃跑。

52 以色列人和犹大人就起来， 高声吶喊， 追赶非利士人， 直到迦特的入口和以革伦的城门。被刺死的非利士人都倒在沙拉音的路上， 直到迦特和以革伦。

53 以色列人穷追非利士人回来以后， 就抢掠他们的营房。

54 大卫拿起那非利士人的头， 把它带到耶路撒冷去， 却把那人的武器放在自己的帐棚里。

55 扫罗看见大卫出去迎战那非利士人， 就问元帅押尼珥： "押尼珥啊， 这个年轻人是谁的儿子？"押尼珥回答： "我敢指着王起誓， 我不知道。"

56 王说： "你去问问这个少年是谁的儿子。"

57 大卫击杀了那非利士人回来的时候， 押尼珥迎接他， 把他带到扫罗面前， 大卫手中还拿着那非利士人的头。

58 扫罗问他： "年轻人啊， 你是谁的儿子？"大卫回答： "我是你仆人伯利恒人耶西的儿子。"