1 És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem õt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben [lakó] Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.
2 Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszõt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam.
3 És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, a kit mondándok néked.
4 És Sámuel megcselekedé, a mit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, [és] eleibe [menvén,] mondának: Békességes-é a te jöveteled?
5 Õ pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az õ fiait pedig megszentelé, és elhívá õket az áldozatra.
6 Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr elõtt van az õ felkentje!
7 Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az õ külsõjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem õt. Mert az [Úr] nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme elõtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
8 Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté õt Sámuel elõtt; õ pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa.
9 Elvezeté azután elõtte Isai Sammát; õ pedig monda: Ez sem az, a kit az Úr választa.
10 És így elvezeté Isai Sámuel elõtt [mind] a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr.
11 Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Õ pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé õ a juhokat õrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide õt, mert addig nem fogunk leülni, míg õ ide nem jön.
12 Elkülde azért, és elhozatá õt. (Õ pedig piros vala, szép szemû és kedves tekintetû.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert õ az.
13 Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené õt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.
14 És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni õt, [mely] az Úrtól [küldetett].
15 És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentõl [küldött] gonosz lélek gyötör téged!
16 Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek [olyan] embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentõl [küldött] gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj.
17 És monda Saul az õ szolgáinak: Keressetek tehát számomra [olyan ]embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.
18 Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben [lakó] Isainak [egyik] fiát, a ki tud hárfázni, a ki erõs vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van.
19 Követeket külde azért Saul Isaihoz, és monda: Küldd hozzám a fiadat, Dávidot, ki a juhok mellett van.
20 Isai pedig võn egy szamarat, egy kenyeret, egy tömlõ bort és egy kecskegödölyét, és elküldé Saulnak az õ fiától, Dávidtól.
21 Mikor pedig Dávid elméne Saulhoz és megálla elõtte, az igen megszerette õt, és fegyverhordozója lõn néki.
22 És elkülde Saul Isaihoz, mondván: Maradjon Dávid én nálam, mert igen megkedveltem õt.
23 És lõn, hogy a mikor Istennek lelke Saulon vala, vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lõn, és a gonosz lélek eltávozék tõle.
1 耶和华对撒母耳说: "你为扫罗悲哀要到几时呢?我已经弃绝他作以色列的王了。你把膏油盛满了角, 然后去吧! 我要差派你到伯利恒人耶西那里去, 因为我在他的众子中, 已经预定了一个为我作王。"
2 撒母耳说: "我怎能去呢?扫罗听见了, 必定杀我。"耶和华说: "你可以带一头母牛犊去, 就说: ‘我来是要向耶和华献祭。’
3 你要请耶西参加献祭的筵席, 我就会指示你当作的。我指示你的那人, 你要为我膏立他。"
4 于是撒母耳照着耶和华的话去行。他到了伯利恒的时候, 城里的长老就都战战兢兢地出来迎接他, 说: "你是为平安来的吗?"
5 他回答: "是为平安来的。我来是要向耶和华献祭。你们要自洁, 与我一同参加献祭的筵席。"撒母耳使耶西和他的儿子自洁, 邀请他们来参加献祭的筵席。
6 他们来到的时候, 撒母耳看见以利押, 就心里想: "在耶和华面前的这位, 必是他所要膏立的。"
7 但耶和华对撒母耳说: "不要看他的外貌和他高大的身材, 因为我不拣选他。耶和华看人不像人看人, 人是看外表, 耶和华是看内心。"
8 耶西叫亚比拿达在撒母耳面前经过, 撒母耳说: "这也不是耶和华所拣选的。"
9 耶西又叫沙玛经过。撒母耳说: "耶和华也不拣选这个。"
10 耶西叫他的七个儿子都在撒母耳面前经过。但撒母耳对耶西说: "这些都不是耶和华所拣选的。"
11 撒母耳问耶西: "孩子们全都在这里吗?"耶西回答: "还有一个最小的, 正在牧羊。"撒母耳对耶西说: "你派人去把他带回来, 因为他没有来到以前, 我们决不入席。"
12 耶西就派人去把大卫带回来。他面色红润, 眼目清秀, 外貌英俊。耶和华说: "就是这一个, 你起来膏立他吧! "
13 撒母耳就拿起盛油的角, 在他的兄长中膏立他。从那天起, 耶和华的灵就大大感动大卫。后来撒母耳动身往拉玛去了。
14 耶和华的灵离开了扫罗。有恶鬼从耶和华那里来惊扰他。
15 扫罗的臣仆对他说: "看哪! 有恶鬼从 神那里来惊扰你。
16 愿我们的主吩咐你面前的臣仆, 去寻找一位善于弹琴的人; 从 神那里来的灵临到你身上的时候, 他可以弹琴, 你就好了。"
17 扫罗对他的臣仆说: "你们可以为我找一个善于弹琴的人, 带到我这里来。"
18 有一个仆人回答: "我见过伯利恒人耶西的一个儿子, 他善于弹琴, 是个大能的勇士, 又是个战士, 谈吐合宜, 容貌俊美, 耶和华也与他同在。"
19 于是扫罗派遣使者去见耶西, 说: "请你叫你放羊的儿子大卫到我这里来。"
20 耶西就牵来一头驴子, 驮上饼、一皮袋酒和一只山羊羔, 交给他的儿子大卫送给扫罗。
21 大卫到了扫罗那里, 就侍立在他面前。扫罗很爱他, 他就作了替扫罗拿武器的人。
22 扫罗再派人到耶西那里去, 说: "请你让大卫侍立在我面前吧, 因为我喜欢他。"
23 每逢从 神那里来的恶鬼临到扫罗身上的时候, 大卫就拿起琴来弹奏, 扫罗就舒服畅快, 恶鬼也离开了他。