1 Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lõn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.

2 És könyörge Jónás az Úrnak, az õ Istenének a halnak gyomrából.

3 És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték [és] meghallád az én szómat.

4 Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!

5 És én mondám: Elvettettem a te szemeid elõl; vajha láthatnám még szentséged templomát!

6 Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövõdött fejemre.

7 A hegyek alapjáig sülyedtem alá; [bezáródtak] a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!

8 Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.

9 A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;

10 De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás. [ (Jonah 2:11) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra. ]

1 约拿从鱼腹中向耶和华他的 神祷告，

2 说： "我从患难中求告耶和华， 他就应允我； 我从阴间的深府呼求， 你就垂听我的声音。

3 你把我投入深海， 在海洋的深处， 大水环绕我； 你的洪涛、你的波浪， 都漫过我。

4 我说： ‘我虽从你眼前被赶逐， 我仍要仰望你的圣殿。’

5 众水包围我， 几乎置我于死地； 深渊环绕我； 海草缠裹我的头。

6 我下沉直到山麓， 大地的门闩把我永远关闭； 耶和华我的 神啊！ 你却把我的性命从坑中拉上来。

7 当我心灵疲弱时， 我就思念耶和华； 我的祷告直达你面前， 进入你的圣殿。

8 那敬奉虚妄之偶像的人， 实在是离弃了怜爱他们的 神（"怜爱他们的 神"原文作"他们的恩典"）。

9 至于我， 我要带着感谢的声音向你献祭； 我所许的愿， 我必偿还。救恩是属于耶和华的。"

10 于是耶和华吩咐那鱼， 鱼就把约拿吐在陆地上。