1 Jaj; de sûrû felhõt borított haragjában az Úr Sionnak leányára! az égbõl a földre veté Izráel ékességét, és nem emlékezett meg lábainak zsámolyáról az õ haragja napján.
2 Elnyelte az Úr, nem kimélte Jákóbnak minden hajlékát, letörte haragjában Júda leányának erõsségeit, a földre terítette; megfertõzteté az országot és fejedelmeit.
3 Felgerjedt haragjában letördelé Izráelnek minden szarvát; hátravoná jobbkezét az ellenség elõl, Jákób ellen pedig mint lángoló tûz emésztett köröskörül.
4 Feszítette kézívét, mint valami ellenség, kinyújtá jobbkezét, mint támadó, és megölt mindent, a mi a szemnek kivánatos; Sion leányának sátorában, mint a tüzet önté ki búsulását.
5 Olyan volt az Úr, mint valami ellenség; elnyelte Izráelt, elnyelte minden palotáját, elrontá erõsségeit, és megsokasította Júda leányának a búját, baját.
6 És eltapodta sátorát, mint valami kertet, lerombolta gyülekezése helyét; elfeledtete az Úr a Sionon ünnepet és szombatot, és megútált haragja hevében királyt és papot.
7 Megvetette az Úr az õ oltárát, megútálta szent helyét; ellenség kezébe adá palotáinak kõfalait; zajt ütöttek az Úr házában, mint ünnepnapon.
8 Gondolá az Úr, hogy lerontja Sion leányának kõfalát; kiterjeszté a mérõkötelet, nem vonta vissza kezét a pusztítástól, és siralomra jutott a bástya és a kõfal, együtt búslakodnak!
9 Kapui besülyedtek a földbe, elveszté és összetöré annak zárait; királya és fejedelmei a pogányok közt vannak. Nincsen törvény, sõt prófétái sem nyernek kijelentést az Úrtól.
10 A földön ülnek, elnémultak Sion leányának vénei, port szórtak a fejökre; zsákba öltöztek, földre csüggesztették fejöket Jeruzsálemnek szûzei.
11 Elsenyvedtek szemeim a könyhullatástól, belsõ részeim háborognak, májam a földre omlik az én népem leányának romlása miatt, mikor elalélt a kis gyermek és a csecsszopó a város utczáin.
12 Azt mondták anyjoknak: Hol a kenyér, meg a bor? mikor elaléltak, mint a sebesültek a város utczáin, mikor kilehelték lelköket anyjoknak kebelén.
13 Mivel bizonyítsak melletted, mihez hasonlítsalak, Jeruzsálem leánya, mivel mérjelek össze téged, hogy megvígasztaljalak, Sionnak szûz leánya?! Bizony nagy a te romlásod, mint a tenger: kicsoda gyógyít meg téged?!
14 A te prófétáid hazugságot és bolondságot hirdettek néked, és nem fedték fel a te álnokságodat, hogy elfordították volna fogságodat; hanem láttak tenéked hazug és megtévelyítõ prófétálásokat.
15 Összecsapják feletted kezöket minden járó-kelõk; süvöltenek és csóválják fejöket Jeruzsálem leánya felett: Ez-é az a város, a melyrõl azt mondták: tökéletes szépség, az egész földnek öröme?
16 Feltátották ellened szájokat minden ellenségeid; süvöltenek és csikorgatják fogukat, mondván: Nyeljük el õt! Bizony ez a nap az, a melyet vártunk; megértük, látjuk!
17 Megcselekedte az Úr, a miket gondolt; beváltotta szavát, a melyet szólt eleitõl fogva; rombolt és nem kimélt, és megvidámította rajtad az ellenséget, felemelte szarvát a te szorongatóidnak.
18 Kiáltott az õ szívök az Úrhoz: Oh Sion leányának kõfala! Folyjon alá könnyed mint a patak, éjjel és nappal; ne szakadjon félbe, síró szemed meg se pihenjen.
19 Kelj fel, riadj éjjel, az õrjárások kezdetén; öntsd ki, mint a vizet a te szívedet az Úr szine elõtt; emeld fel hozzá kezeidet a te kisdedeidnek életéért, a kik elaléltak az éhség miatt minden utczának szegletén.
20 Lásd meg Uram és tekintsd meg, kivel cselekedtél így! Avagy megegyék-é az asszonyok az õ méhöknek gyümölcsét, dédelgetett kisdedeiket; avagy megölettessék-é az Úrnak szent helyén pap és próféta?
21 Az utczákon a földön fekszik gyermek és vén; szûzeim és ifjaim fegyver miatt hullottak el; öldököltél haragod napján, mészároltál, nem kiméltél.
22 Egybehívtad mint valami ünnepnapra az én rettegtetõimet mindenfelõl, és nem volt az Úr haragjának napján, a ki elmenekült és megszabadult volna. A kiket dédelgettem és felneveltem, ellenségem emésztette meg õket!
1 主在烈怒中， 怎么竟然使黑云遮盖锡安的居民（"居民"原文作"女子"）！ 他把以色列的荣美， 从天上拋到地上； 他在发怒的日子， 竟不记念自己的脚凳。
2 主吞灭了雅各所有住处， 毫不顾惜； 他在忿怒中， 把犹大居民的坚固城拆毁； 他使国家和国中众领袖都倒在地上， 受尽羞辱。
3 他在烈怒中砍断以色列所有的角； 他从仇敌面前， 收回自己的右手。他像吞灭四周物件的火焰， 在雅各中间焚烧。
4 他像仇敌拉弓， 他的右手已经预备好。他像敌人把一切悦人眼目的都杀灭了； 他如火的忿怒倒在锡安居民（"居民"原文作"女子"）的帐棚上。
5 主好像成了仇敌； 他吞灭了以色列和她所有的宫殿， 毁坏了她的坚固城。他在犹大居民的中间， 增添了悲哀和哭号。
6 他把自己的住所破坏， 好像园子一样； 他毁坏了属他的聚会之处。耶和华使节期和安息日都在锡安被忘记； 他在他的盛怒中弃绝了君王和祭司。
7 主丢弃了自己的祭坛， 厌弃了自己的圣所。他把宫殿的围墙， 交付在仇敌的手里； 他们在耶和华的殿中喧嚷， 好像庆祝节日一样。
8 耶和华定意要拆毁锡安居民（"居民"原文作"女子"）的城墙； 他拉了准绳， 决不停手， 务要把它吞灭。他使堡垒和城墙都悲哀， 一同受痛苦。
9 锡安的众城门已经陷入地里； 耶和华把锡安的门闩都毁坏折断了。锡安的君王和领袖都身在列国中； 锡安再没有律法了； 它的众先知也得不到从耶和华而来的异象。
10 锡安居民（"居民"原文作"女子"）的长老都坐在地上， 默默无声； 他们把尘灰撒在头上， 腰束麻布。耶路撒冷的处女都垂头至地。
11 我的眼睛因流泪而失明， 我的心肠激动， 我的肝胆倾倒在地， 都因我的子民（"我的子民"原文作"我子民的女子"）遭毁灭， 孩童和婴儿在城里的街上昏倒。
12 他们像被刺伤的人昏倒在城里街上的时候， 他们在母亲的怀里快要丧命的时候， 他们就问母亲： "五谷和酒在哪里呢？"
13 耶路撒冷的居民哪， 我怎样向你说明呢？用什么与你比较呢？锡安的居民哪， 我们用什么跟你相比， 好安慰你呢？你的裂口像海那样大， 谁能医治你呢？
14 你的假先知为了你所见的异象， 尽是虚谎和愚昧； 他们没有显露你的罪孽， 使你的命运得以挽回； 他们为你所得的默示， 全是虚谎， 是引人走错路的。
15 所有过路的人， 都拍掌嘲笑你； 他们嗤笑耶路撒冷的居民， 并摇头说： "被人称为最完美， 为全地所喜悦的， 就是这城吗？"
16 你所有的仇敌都张开口攻击你， 他们嗤笑你， 又咬牙切齿， 说： "我们吞灭它了！ 这真是我们期待的日子！ 我们等到了！ 亲眼看见了！ "
17 耶和华作成了他定意去作的， 成就了他的话， 就是他昔日所宣告的， 他把你拆毁， 并不怜惜， 他使仇敌因胜过你而高兴， 他高举你敌人的角。
18 锡安居民（"居民"原文作"女子"）的城墙啊， 你要一心向主哀求； 愿你的眼泪像江河般涌流， 昼夜不息； 愿你得不着歇息， 愿你眼中的瞳人不能休息。
19 夜里每到交更的时分， 你要起来呼喊； 在主面前你要倾心如水！ 你的孩童在各街头上因饥饿而昏倒， 你要为他们的性命向主举手祷告。
20 "耶和华啊， 求你观看！ 求你鉴察！ 你曾这样对待过谁呢？难道妇人应该吃掉自己所生的， 就是自己所抚养的婴孩吗？难道祭司和先知应该在主的圣所里被杀害吗？"
21 少年人和老年人都在街上倒卧在地死了； 我的年轻男女都倒毙于刀下； 在你忿怒的日子， 你杀了他们， 你屠杀了他们， 毫不怜惜。
22 你从四围招聚惊吓我的， 好像招聚人过节的日子一样。在耶和华忿怒的日子， 没有人可以逃脱， 可以生存。我所抚育、所养大的， 我的仇敌都灭尽了。