1 Szóla ismét az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, mondván:
2 Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, nyugodjék meg a föld az Úrnak szombatja szerint.
3 Hat esztendõn át vesd a te szántóföldedet, és hat esztendõn át messed a te szõlõdet, és takarítsd be annak termését;
4 A hetedik esztendõben pedig szombati nyugodalma legyen a földnek, az Úrnak szombatja: szántóföldedet ne vesd be, és szõlõdet meg ne mesd.
5 A mi a te tarló földeden magától terem, le ne arasd, és a mi a te metszetlen szõlõdön terem, meg ne szedjed; mert nyugalom esztendeje lesz az a földnek.
6 És a mit a föld az õ szombatján terem, legyen az eledelül néktek: néked, szolgádnak, szolgáló leányodnak, béresednek és zsellérednek, a kik nálad tartózkodnak;
7 A te barmodnak is és a vadnak, a mely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül.
8 Számlálj azután hét szombat-esztendõt, hétszer hét esztendõt, úgy hogy a hét szombat-esztendõnek ideje negyvenkilencz esztendõ legyen:
9 Akkor fúvasd végig a riadó kürtöt a hetedik hónapban, a hónap tizedikén; az engesztelés napján fúvasd végig a kürtöt a ti egész földeteken.
10 És szenteljétek meg az ötvenedik esztendõt, és hirdessetek szabadságot a földön, annak minden lakójának; kürtölés[nek esztendeje] legyen ez néktek, és kapja vissza kiki az õ birtokát, és térjen vissza kiki az õ nemzetségéhez.
11 Kürtölés[nek] [esztendeje] ez, az legyen néktek az ötvenedik esztendõ; ne vessetek és le se arassátok, a mit önként terem [a föld,] és a metszetlen szõlõjét se szedjétek meg annak.
12 Mert kürtölés[nek esztendeje] ez, szent legyen néktek, a mezõrõl egyétek meg annak termését.
13 A kürtölésnek ebben az esztendejében, kapja vissza ismét kiki az õ birtokát.
14 Ha pedig eladsz valami eladni valót a te felebarátodnak, vagy vásárolsz valamit a te felebarátodtól: egymást meg ne csaljátok.
15 A kürtölés [esztendejét] követõ esztendõk száma szerint vásárolj a te felebarátodtól; a terméses esztendõk száma szerint adjon el néked.
16 Az esztendõk nagyobb számához képest nagyobb árt adj azért, a mit veszesz, az esztendõk kisebb számához képest pedig kisebb árt adj azért, a mit veszesz, mert a termések számát adja õ el néked.
17 Egymást azért meg ne csaljátok, hanem félj a te Istenedtõl: mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
18 Ha teljesítitek azért az én rendeléseimet, és megtartjátok végzéseimet, és teljesítitek azokat, bátorságosan lakhattok a földön.
19 És megtermi a föld az õ gyümölcsét, hogy eleget ehessetek, és bátorságosan lakhattok azon.
20 Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk a hetedik esztendõben, ha nem vetünk, és termésünket be nem takarítjuk?
21 Én rátok bocsátom majd az én áldásomat a hatodik esztendõben, hogy három esztendõre való termés teremjen.
22 És mikor a nyolczadik esztendõre vettek, akkor is az ó termésbõl esztek egészen a kilenczedik esztendeig; mindaddig ó gabonát esztek, míg ennek termése be nem jön.
23 A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld; csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam.
24 Azért a ti birtokotoknak egész földén megengedjétek, hogy a föld kiváltható legyen.
25 Ha elszegényedik a te atyádfia, és elad valamit az õ birtokából, akkor álljon elõ az õ rokona, a ki közel van õ hozzá, és váltsa ki, a mit eladott az õ atyjafia.
26 Ha pedig nincs valakinek kiváltó rokona, de maga tesz szert annyira, hogy elege van annak megváltásához:
27 Számlálja meg az eladása óta eltelt esztendõket, a felül lévõt pedig térítse meg annak, a kinek eladta volt, és újra övé legyen az õ birtoka.
28 Ha pedig nincsen módjában, hogy visszatéríthesse annak, akkor maradjon az õ eladott birtoka annál, a ki megvette azt, [egészen] a kürtölésnek esztendejéig: a kürtölésnek esztendejében pedig szabaduljon fel, és újra övé legyen az õ birtoka.
29 Ha valaki lakó-házat ad el kerített városban, az kiválthatja azt az eladás esztendejének elteléséig; egy esztendõn át válthatja ki azt.
30 Ha pedig ki nem váltják az esztendõnek teljes elteléséig, akkor a ház, a mely kerített városban van, örökre azé és annak nemzetségeié marad, a ki megvette azt; nem szabadul fel a kürtölésnek esztendejében.
31 Az olyan falvak házai pedig, a melyek nincsenek körülkerítve, mezei földek gyanánt számíttassanak, kiválthatók legyenek, és a kürtölésnek esztendejében felszabaduljanak.
32 A mi pedig a léviták városait illeti, az õ birtokukban lévõ városok házai a léviták által mindenkor kiválthatók legyenek,
33 De a mit ki [nem] vált [is] valaki a léviták közül, szabaduljon fel a kürtölésnek esztendejében, az eladott ház, és az õ birtokának városa; mert a léviták városainak házai [tulajdon] birtokuk nékik Izráel fiai között.
34 De a városaikhoz tartozó szántóföldeket el ne adják, mert örök birtokuk az nékik.
35 Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erõtlenné lesz melletted, segítsd meg õt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted.
36 Ne végy õ tõle kamatot vagy uzsorát, hanem félj a te Istenedtõl, hogy megélhessen melletted a te atyádfia.
37 Pénzedet ne add néki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet.
38 Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földérõl, hogy néktek adjam Kanaán földét, [és] Istenetek legyek néktek.
39 Ha pedig elszegényedik melletted a te atyádfia, és eladja magát néked: ne szolgáltassad úgy mint rabszolgát.
40 Mint béres, mint zsellér legyen nálad; a kürtölésnek esztendejéig szolgáljon nálad.
41 Azután menjen el tõled õ és vele az õ gyermekei, és térjen vissza az õ nemzetségéhez, és térjen vissza az õ atyáinak örökségébe.
42 Mert az én szolgáim õk, a kiket kihoztam Égyiptom földérõl: nem adathatnak el, mint rabszolgák.
43 Ne uralkodjál rajta kegyetlenül, hanem félj a te Istenedtõl.
44 Mind szolgád, mind szolgálóleányod, a kik lesznek néked, a körületek lévõ népek közül [legyenek:] azokból vásárolj szolgát és szolgálóleányt;
45 Meg a zsellérek gyermekei közül is, a kik nálatok tartózkodnak, azokból is vásárolhattok, és azoknak nemzetségébõl, a kik veletek vannak, a kiket a ti földeteken nemzettek; és legyenek a ti tulajdonotok.
46 És örökül hagyhatjátok azokat a ti utánnatok való fiaitoknak, hogy örökségül bírják azokat, örökké dolgoztathattok velük; de a ti atyátokfiain, az Izráel fiain, egyik a másikán senki ne uralkodjék kegyetlenül.
47 És ha a jövevény vagy zsellér vagyonra tesz szert melletted, a te atyádfia pedig elszegényedik mellette, és eladja magát a melletted lévõ jövevénynek, zsellérnek, vagy jövevény nemzetségébõl való sarjadéknak:
48 Mindamellett is, hogy eladta magát, megváltható legyen; akárki megválthassa azt az õ atyjafiai közül.
49 Vagy nagybátyja, vagy nagybátyjának fia váltsa meg azt, vagy az õ nemzetségébõl való vérrokona váltsa meg azt, vagy, ha módja van hozzá, maga váltsa meg õmagát.
50 És vessen számot azzal, a ki megvette õt, attól az esztendõtõl kezdve, a melyen eladta magát annak, a kürtölésnek esztendejéig, és az õ eladásának ára az esztendõk száma szerint legyen, a béres ideje szerint legyen nála.
51 Ha még sok esztendõ van [hátra, azokhoz] képest térítse meg annak a váltságot az õ megvásárlásának árából.
52 Ha pedig kevés esztendõ van hátra a kürtölésnek esztendejéig, akkor is vessen számot vele, és az évek számához képest fizesse vissza az õ váltságát.
53 Mint esztendõrõl esztendõre fogadott béres legyen nála; ne uralkodjék kegyetlenül rajta te elõtted.
54 Ha pedig ilyen módon meg nem váltatik, a kürtölésnek esztendejében szabaduljon fel: õ és vele az õ gyermekei.
55 Mert az én szolgáim Izráel fiai, az én szolgáim õk, a kiket kihoztam Égyiptom földérõl. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
1 耶和华在西奈山对摩西说：
2 "你要告诉以色列人， 对他们说： 你们到了我赐给你们的那地以后， 地要守耶和华的安息。
3 六年之内， 你要耕种田地； 六年之内， 你要修剪葡萄园， 收藏地的出产；
4 但是第七年， 地要完全休歇， 享受耶和华的安息； 你不可耕种田地， 也不可修剪葡萄园。
5 你收割以后自然生长的庄稼， 你不可收割； 没有修剪的葡萄树果子， 你也不可采摘； 这一年， 地要完全休歇。
6 地在安息年的自然出产， 是给你们作食物； 就是给你， 你的仆婢、雇工和寄居的， 就是与你们一起居住的人；
7 甚至你的牲畜， 以及你那地的走兽， 都以安息年的出产作食物。
8 "你又要为自己计算七个安息年， 就是七个七年， 你经过了七个安息年， 四十九年的日子以后，
9 在七月初十， 你要吹角， 在赎罪日， 角声要响遍你的全地。
10 你们要把第五十年分别为圣， 向全地所有居民宣布自由； 这一年是你们的禧年， 你们各人要归回自己的地业， 归回自己的父家。
11 第五十年是你们的禧年； 这一年你们不可耕种， 也不可收割自然生长的， 也不可采摘没有修剪的葡萄树果子。
12 因为这是禧年， 你们要当作圣年； 你们可以吃地里的出产。
13 "在这禧年中， 你们各人要归回自己的地业。
14 如果你卖什么给邻舍， 或是从邻舍的手里买什么， 你们不可欺负对方。
15 你要按照下一个禧年以前还剩余的年数向邻舍买； 他也要按照这年数可得的出产价值卖给你。
16 年数多， 你付的买价就要增多。年数少， 你付的买价就要减少。因为他是按出产的数值卖给你。
17 你们不可欺负对方， 却要敬畏你的 神， 因为我是耶和华你们的 神。
18 "所以你们要遵行我的律例， 谨守我的典章， 遵照奉行， 就可以在那地安然居住。
19 地必生产果实， 你们就可以吃饱， 在那地安然居住。
20 如果你们问： 在第七年我们不耕种， 也不收藏我们的出产， 我们吃什么呢？
21 在第六年， 我必命我的福临到你们， 地就会生产足够三年食用的出产。
22 第八年你们耕种时， 仍有旧粮吃； 直到第九年， 收成新粮的时候， 你还有旧粮可吃。
23 "地不可永远卖掉， 因为地是我的； 你们在我面前不过是寄居的和客旅。
24 在你们所得为业的全地， 你们应该让人有赎地的权利。
25 如果你的兄弟贫穷， 卖了部分地业， 他的至亲可以来， 把兄弟所卖的赎回。
26 如果没有代赎人， 而他自己的经济能力改善， 足够把地赎回，
27 他就要计算卖地的年数， 把余剩年数的出产数值还给那买主， 他就可以收回自己的地业。
28 如果他没有足够的能力为自己收回卖了的地， 他所卖的就要存在买主的手里， 直到禧年； 到了禧年， 买主必须把地归还， 卖地的人可以收回自己的地业。
29 "如果有人卖了一所城内的住宅， 在卖了以后的一整年之内， 他有赎回的权利； 在这些日子以内， 他随时可赎回。
30 如果满了一年期不赎回， 那所城内的房屋， 就要确定归买主世世代代为业； 就算到了禧年， 买主也不必交出退还。
31 但房屋在四围没有城墙的村庄里， 就要算为乡下的田地一样， 是可以赎回的； 到了禧年， 买主要交出退还。
32 至于利未人的城， 就是他们所得为业的城， 其中的房屋， 利未人有随时可以赎回的权利。
33 如果一个利未人在他所得为业的城里， 没有赎回已经卖了的房屋， 到了禧年， 买主仍要交出退还； 因为利未人城里的房屋， 是他们在以色列人中的产业。
34 只是他们城郊之地不可出卖， 因为是他们永远的地业。
35 "如果你的兄弟贫穷， 在你那里手头拮据， 你要资助他， 使他可以与你一同生活， 像旅客寄居的一样。
36 你不可向他收取高利， 却要敬畏你的 神， 使你的兄弟可以与你一同生活。
37 你借钱给他， 不可向他取利息； 借粮给他， 也不可要他多还。
38 我是耶和华你们的 神， 曾经把你们从埃及地领出来， 要把迦南地赐给你们， 而且要作你们的 神。
39 "你的兄弟在你那里若是贫穷了， 卖身给你， 你不可逼他作奴仆的工作。
40 他在你那里要像雇工和寄居的一样； 他要服事你直到禧年。
41 到了禧年， 他和他的儿女要离开你， 归回他本家， 归回自己祖宗的地业。
42 因为他们是我的仆人， 是我从埃及地领出来的， 他们不可以卖作奴仆。
43 你不可严严地辖制他， 却要敬畏你的 神。
44 至于你需要的仆婢， 可以来自你们四围的列国， 你们可以从他们中间购买奴婢。
45 你们也可以从那些与你们住在一起的外人的儿女中， 或是从他们的家族中， 就是那些与你们在一起， 在你们境内所生的， 购买奴婢； 他们要作你们的产业。
46 你们要把他们留给你们的子孙作永远的产业， 你们要从他们中间取奴仆； 只是你们的兄弟以色列人， 你们却不可苛刻管辖。
47 "在你中间寄居的外人或是客旅若是富足起来， 你的兄弟在他那里却渐渐穷乏， 把自己卖给住在你那里寄居的外人或客旅的家族，
48 卖了自己以后， 他仍有赎回的权利； 他兄弟中的任何一个都可以赎他；
49 他的叔伯或是他叔伯的儿子可以赎他， 他家族中的骨肉至亲也可以赎他； 如果他自己的经济能力改善， 也可以自赎。
50 他要与买主计算， 从卖身那一年起， 直到禧年为止； 照着年数的多少， 按雇工的工价计算赎银。
51 如果卖身时还有很多年才到禧年， 他就要按着年数， 照他卖身的价银按比例偿还他的赎价。
52 如果距离禧年只有几年， 他就按着年数， 与买主计算， 按雇工的工价， 偿还他的赎价。
53 买主要像每年雇用的工人那样待他。不可在你眼前苛刻地管辖他。
54 如果他不在这些年间把自己赎回， 到了禧年， 也可以和他的儿女一同离去。
55 因为以色列人都是属我的仆人； 他们是我的仆人， 是我把他们从埃及地领了出来的； 我是耶和华你们的 神。"