1 És monda néki Naómi, az õ napaasszonya: Édes leányom! ne keressek-é néked nyugalmat, hogy jól legyen dolgod?

2 Avagy nem rokonunk-é Boáz, a kinek szolgálóival voltál? Ímé õ az éjjel árpát szór a szérûn.

3 Annakokáért fürödjél meg, és kend meg magadat, és vedd magadra ruháidat, és menj le a szérûre; észre ne vétesd magadat a férfiúval, a míg el nem végezi ételét és italát.

4 És majd ha lefekszik, jegyezd meg a helyet, a hol fekszik, és menj oda, és hajtsd fel a leplet lábánál, és feküdjél oda. Õ majd megmondja néked, mit cselekedjél.

5 És õ monda néki: Mindazt, a mit mondasz, megcselekszem.

6 És lement a szérûre, és mindent úgy cselekedett, a mint napaasszonya parancsolta.

7 És Boáz evett és ivott, és felvidámult az õ szíve. És elment, hogy lefeküdjék a garmada szélén; és az eljött titkon, és felhajtá lába felõl a leplet, és lefeküvék.

8 Történt pedig éjfél tájon, hogy felrettent a férfiú, és odafordult. És ímé: asszony fekszik az õ lábainál.

9 És monda: Kicsoda vagy te? És az monda: Én Ruth vagyok, a te szolgálód; terjeszszed ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon.

10 És õ monda: Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsõvel: hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.

11 Most hát, édes leányom, ne félj! Mindent, a mit mondasz, megteszek néked; mert tudja az én népemnek egész kapuja, hogy derék asszony vagy.

12 És most: bizony igaz, hogy közel rokon vagyok: de van nálamnál még közelebbi rokon is.

13 Ez éjszakán hálj [itt]; s majd reggel, ha az megvált téged, jó: váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg. Él az Úr! Feküdj [itt] reggelig.

14 És feküvék az õ lábainál reggelig, és felkele, mielõtt valaki az õ felebarátját megismerheté, mert mondá: Meg ne tudja senki, hogy ez az asszony a szérûre jött.

15 És monda: Add ide a nagy kendõdet, a mely rajtad van, és tartsd. És õ oda tartotta azt. Boáz pedig mért hat [mérték] árpát, és feladta néki, maga pedig bement a városba.

16 És elméne az õ napaasszonyához, és az monda: Hogy vagy édes leányom? És õ elbeszélt néki mindent, a mit cselekedett vele az a férfi.

17 És monda: Ezt a hat [mérték] árpát adá nékem, mert monda: Ne menj üresen a te napadhoz.

18 És monda [Naómi:] Légy veszteg leányom, míg megtudod, hova dõl el a dolog; mert nem nyugszik az a férfiú, míg véghez nem viszi a dolgot még ma.

1 路得的婆婆拿俄米对她说： "女儿啊， 我不是应当为你找个归宿， 使你得到幸福吗？

2 你常常和他的女佣人在一起的波阿斯不是我们的亲戚吗？他今天晚上要在禾场上簸大麦。

3 你洗个澡， 抹上香膏， 穿上斗篷， 就下到禾场去。不过， 那个人还没有吃喝完毕， 别让他认出你来。

4 等到他躺下来， 你要弄清楚他所躺的地方， 进去掀露他的脚， 然后躺下去。他就会告诉你该作什么。"

5 路得对她说： "你吩咐的， 我就去作。"

6 于是， 她下到禾场去， 照着婆婆吩咐的一切去作。

7 波阿斯吃喝完了， 心里舒畅， 就去躺在麦堆的旁边。路得悄悄地来， 掀露他的脚， 躺卧下去。

8 到了夜半， 波阿斯惊醒过来， 一翻身就看到一个女子躺在他的脚边，

9 就说： "你是谁？"她回答： "我是你的婢女路得， 请用你的衣襟遮盖你的婢女， 因为你是我的有买赎权的近亲。"

10 波阿斯说： "我女儿， 愿你蒙耶和华赐福。你末后表现的爱心比起初更大， 因为年轻人无论贫富， 你都没有跟从。

11 我女儿， 现在你不要怕， 你所说的， 我一定去作。本城的人都知道你是个贤慧的女人。

12 不错， 我是你那有买赎权的近亲， 可惜还有一个有买赎权的近亲比我更亲。

13 今晚你就在这里过夜， 明早如果他肯尽买赎你的本分， 好， 就由他来履行； 假如他不愿意这样作， 我指着永活的耶和华起誓， 我一定尽买赎你的本分。你只管躺到天亮吧。"

14 路得躺在波阿斯脚边直到早晨。因为波阿斯说过不可以让人知道有女人来过禾场， 路得就趁天色未明， 人们彼此无法辨认的时候就起来。

15 他又说： "拿你所披的外衣来， 把它打开。"她打开了， 他就量了六簸箕大麦， 放在她的肩上。路得就进城去。

16 到她婆婆那里， 婆婆就问： "我女儿， 怎样了？"路得就把那人对她所作的一切都告诉了婆婆，

17 又说： "他给我这六簸箕大麦， 对我说： ‘不要空手去见你婆婆。’"

18 拿俄米说： "我女儿， 你尽管安静等候， 直到你知道事情怎样了结， 因为那人今天不把事情办妥， 绝不歇息。"