1 Húsz esztendõs volt Akház, mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és nem cselekedék kedves dolgot az Úr elõtt, mint Dávid, az õ atyja;

2 Hanem az Izráel királyainak útján járt, és öntött [bálványokat ]is csináltatott a Baál tiszteletére.

3 Annakfelette tömjéneze a Hinnom fiának völgyében; fiait is megégeté tûzben, a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elõl kiûzött volt.

4 Áldozék és tömjéneze a magaslatokon is, a halmokon is és minden zöld fa alatt.

5 Ezért az Úr az õ Istene adá õt a Siriabeli király kezébe, és õt [igen] megverék, és sok foglyot hurczolának el õ tõle, a kiket Damaskusba vivének. Sõt még az Izráel királya kezébe is adaték, és az is igen megveré õt.

6 Mert Pékah, a Rémália fia, Júdában egy nap levága százhúszezer embert, mind vitézeket; mivel elhagyták az Urat, atyáik Istenét.

7 Annakfelette az Efraimbeli vitéz Zikri megölé Maásiát, a király fiát, Azrikámot, az õ házának gondviselõjét, és Elkánát, a ki a király után második vala.

8 És elvivének az Izráel fiai az õ atyjokfiai közül kétszázezer asszonyt, fiút, leányt, és nagy vagyont rablának el tõlök, és azzal a zsákmánynyal mennek vala Samariába.

9 Vala pedig ott az Úrnak egy prófétája, a kinek neve Odéd, a ki eleibe menvén a hadnak, a mely Samariába megy vala, monda nékik: Ímé, mivel az Úrnak, atyáitok Istenének haragja Júda ellen felgerjedett, õket kezetekbe adta, és ti [sokat] megölétek közülök haragotokban, a mely szintén az égig felhatott;

10 És immár arra gondoltok, hogy Júdának és Jeruzsálemnek fiait megalázzátok, hogy néktek szolgáitok és szolgálóleányitok legyenek: avagy ezáltal nem teszitek-é magatokat bûnösökké az Úrnál, a ti Isteneteknél?

11 Azért halljátok meg szómat: Vigyétek vissza a ti atyátokfiai közül való foglyokat, a kiket ide hoztatok; különben az Úrnak nagy haragja [lészen] rajtatok.

12 Akkor felkelének némelyek az Efraimból való vezérek közül: Azáriás, a Jóhanán fia; Berékiás, a Mesillemót fia; Ezékiás, a Sallum fia, és Amása a Hadlai fia, azok ellen, a kik a viadalból jõnek vala.

13 És mondának nékik: Ne hozzátok ide be a foglyokat, mert felette igen nagy bûn lesz az, a mit akartok mûvelni, és ezzel a mi bûneinket és vétkeinket megsokasítjátok; mert [e nélkül] is sok bûnünk van, és felgerjedt a harag Izráel ellen.

14 Ott hagyá azért a sereg a foglyokat és a zsákmányt a vezérek és az egész gyülekezet elõtt.

15 És felállának a névszerint megnevezett férfiak, s felvevék a foglyokat, és a kik mezítelenek valának közülök, felöltözteték a zsákmányból; felöltözteték azokat, sarukat is adának lábaikra; ételt és italt is adának nékik; sõt meg is kenék õket, és a gyengélkedõket szamarakra helyezék, és vivék õket a pálmafák városába, Jérikhóba, az õ atyjokfiaihoz; azután megtérének Samariába.

16 Az idõben külde Akház király az Assiriabeli királyhoz, hogy megsegítené õt.

17 Mert még az Edomiták is eljöttek vala, és a Júdabeliek közül [sokat] levágának, vagy rabságba hurczolának.

18 A Filiszteusok is mind ellepék a lapályon való városokat és Júdának dél felõl való részét, és elfoglalák Béth-Semest, Ajalont, Gederótot, Sókot és annak faluit; Timnát és annak faluit; Gimzót és annak faluit, és ott laknak vala;

19 Mert az Úr megalázta Júdát Akházért, az Izráel királyáért; mert arra indítá Júdát, hogy vétkezzék az Úr ellen.

20 Eljöve azért õ ellene Tiglát-Piléser, Assiria királya, a ki sanyargatá õt, és nem segítette meg.

21 Mert Akház kifosztá az Úr házát, a királyét, a fejedelmekét, és az Assiriabeli királynak adá, de azért nem lõn néki segítségére.

22 Sõt még a szorongattatás idejében is tovább vétkezék az Úr ellen; ilyen vala Akház király.

23 Mert áldozék Damaskus isteneinek, a kik õt megverték vala, ezt mondván: Mivel Siria királyainak istenei megsegítik õket, azért én is azoknak áldozom, hogy segéljenek engem is, holott mind néki, mind az egész Izráelnek azok okozták romlását.

24 És összehordá Akház az Isten házának edényeit, és összetöré az Isten házának edényeit, és az Úr házának ajtait bezárá, és csinála a maga számára oltárokat Jeruzsálemnek minden szegletén;

25 Júdának minden városaiban is magaslatokat építe, hogy az idegen isteneknek tömjénezzen, és haragra ingerlé az Urat, atyái Istenét.

26 Az õ több dolgai pedig és útjai, úgy az elsõk, mint utolsók, ímé meg vannak írva a Júda és az Izráel királyainak könyvében.

27 Meghala pedig Akház az õ atyáival, és eltemeték õt Jeruzsálem városában; mert nem vivék õt az Izráel királyainak sírjába. És uralkodék az õ fia, Ezékiás, õ helyette.

1 Ahaz was twenty years old when he began to reign; and he reigned sixteen years in Jerusalem. And he did not what was right in the sight of Jehovah, like David his father,

2 but walked in the ways of the kings of Israel, and even made molten images for the Baals;

3 and he burned incense in the valley of the son of Hinnom, and burned his sons in the fire, according to the abominations of the nations that Jehovah had dispossessed from before the children of Israel.

4 And he sacrificed and burned incense on the high places, and on the hills, and under every green tree.

5 Therefore Jehovah his God gave him into the hand of the king of Syria; and they smote him, and carried away a great multitude of them captives, and brought them to Damascus. And he was also given into the hand of the king of Israel, who smote him with a great slaughter.

6 And Pekah the son of Remaliah slew in Judah a hundred and twenty thousand in one day, all valiant men, because they had forsaken Jehovah the God of their fathers.

7 And Zichri, a mighty man of Ephraim, slew Maaseiah the king's son, and Azrikam the governor of the house, and Elkanah the second to the king.

8 And the children of Israel carried away captive of their brethren two hundred thousand, women, sons, and daughters, and took away also much spoil from them, and brought the spoil to Samaria.

9 But a prophet of Jehovah was there, whose name was Oded; and he went out before the host that came to Samaria, and said unto them, Behold, because Jehovah the God of your fathers was wroth with Judah, he gave them into your hand, and ye have slain them in a rage that reaches up to heaven.

10 And now ye think to subjugate the children of Judah and Jerusalem as your bondmen and bondwomen. Are there not with you, even with you, trespasses against Jehovah your God?

11 And now hear me, and send back the captives again, whom ye have taken captive of your brethren; for the fierce wrath of Jehovah is upon you.

12 And certain of the heads of the children of Ephraim, Azariah the son of Johanan, Berechiah the son of Meshillemoth, and Hezekiah the son of Shallum, and Amasa the son of Hadlai, stood up against them that came from the war,

13 and said to them, Ye shall not bring in the captives hither; because, for our guilt before Jehovah, ye think to increase our sins and our trespasses: for our trespass is great, and fierce wrath is upon Israel.

14 Then the armed men left the captives and the spoil before the princes and all the congregation.

15 And the men that have been expressed by name rose up, and took the captives, and with the spoil clothed all that were naked among them, and arrayed them, and shod them, and gave them to eat and to drink, and anointed them, and carried all the feeble of them on asses, and brought them to Jericho the city of palm-trees, to their brethren. And they returned to Samaria.

16 At that time king Ahaz sent to the kings of Assyria to help him.

17 And again the Edomites came and smote Judah, and carried away captives.

18 And the Philistines invaded the cities of the lowland, and of the south of Judah, and took Beth-shemesh, and Ajalon, and Gederoth, and Socho and its dependent villages, and Timnah and its dependent villages, and Guimzo and its dependent villages; and they dwelt there.

19 For Jehovah humbled Judah because of Ahaz king of Israel, for he had made Judah lawless, and transgressed much against Jehovah.

20 And Tilgath-Pilneser king of Assyria came to him, and troubled him, and did not support him.

21 For Ahaz stripped the house of Jehovah, and the house of the king and of the princes, and gave to the king of Assyria; but he was of no help to him.

22 And in the time of his trouble he transgressed yet more against Jehovah, this king Ahaz.

23 And he sacrificed to the gods of Damascus, which had smitten him; and he said, Since the gods of the kings of Syria help them, I will sacrifice to them, that they may help me. But they were the ruin of him, and of all Israel.

24 And Ahaz gathered the vessels of the house of God, and cut in pieces the vessels of the house of God, and closed the doors of the house of Jehovah, and he made for himself altars in every corner of Jerusalem.

25 And in every several city of Judah he made high places to burn incense to other gods, and provoked to anger Jehovah the God of his fathers.

26 And the rest of his acts, and all his ways, first and last, behold, they are written in the book of the kings of Judah and Israel.

27 And Ahaz slept with his fathers, and they buried him in the city, in Jerusalem; but they brought him not into the sepulchres of the kings of Israel. And Hezekiah his son reigned in his stead.