1 Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött.
2 Hogy a nyomorúság sok próbái közt [is] bõséges az õ örömük és igen nagy szegénységük jószívûségük gazdagságává növekedett.
3 Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sõt erejük felett is adakoznak,
4 Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be õket.
5 És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták elõször az Úrnak, és nekünk [is] az Isten akaratjából.
6 Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is.
7 Azért, miképen mindenben bõvölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bõvölködjetek.
8 Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam.
9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az õ szegénysége által meggazdagodjatok.
10 Tanácsot is adok e dologban; mert hasznos az néktek, a kik nemcsak a cselekvést, hanem az akarást is elkezdtétek tavaly óta.
11 Most hát a cselekvést is vigyétek végbe; hogy a miképen az akarás készsége, azonképen a végrehajtás is ahhoz képest [legyen,] a mitek van.
12 Mert ha a készség megvan, a szerint kedves az, a mije kinek-kinek van, [és] nem a szerint, a mije nincs.
13 Mert nem úgy, hogy másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok [legyen,] hanem egyenlõség szerint; e mostani idõben a ti bõségtek [pótolja] amazoknak fogyatkozását;
14 Hogy amazoknak bõsége is pótolhassa a ti fogyatkozástokat, hogy [így] egyenlõség legyen;
15 A mint megvan írva: a ki sokat [szedett,] nem volt többje; és a ki keveset, nem volt kevesebbje.
16 Hála pedig az Istennek, ki ugyanazt a buzgóságot oltotta értetek a Titus szívébe.
17 Mivelhogy intésünket ugyan elfogadta, de nagy buzgóságában önként ment hozzátok.
18 Elküldöttük pedig vele együtt amaz atyafit is, a ki az összes gyülekezetekben dícséretes az evangyéliomért;
19 Nemcsak pedig, hanem a gyülekezetek útitársunknak is megválaszták ebben a jó ügyben, a melyet mi szolgálunk magának az Úrnak dicsõségére és a ti készségetekre;
20 Óvakodván, hogy senki se ócsárolhasson minket a mi szolgálatunk által való bõséges jótétemény miatt;
21 Mert gondunk van a tisztességre nemcsak az Úr elõtt, hanem az emberek elõtt is.
22 Sõt elküldöttük velök a mi atyánkfiát is, a kinek buzgó voltát sok dologban sokszor kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, irántatok való nagy bizodalmánál fogva.
23 Akár Titusról [van szó,] õ az én társam és ti köztetek segítségem; akár a mi atyánkfiai felõl, õk a gyülekezetek követei, Krisztus dicsõsége:
24 Adjátok azért szereteteteknek és felõletek való dicsekvésünknek, bizonyságát irántuk a gyülekezetek elõtt is.
1 Aga me teeme teile, vennad, teatavaks armu, mille Jumal on andnud Makedoonia kogudustele,
2 et neil keset suurt kitsikuse katsumist oli r
3 Sest nad on andnud j
4 käies meile kangesti peale anumisega v
5 ja mitte ainult n
6 nii et me
7 Aga otsekui te k
8 Ma ei ütle seda käskides, vaid seades teiste usinust teile eeskujuks, ma tahaksin teada saada, kas teiegi armastus on t
9 Sest te tunnete meie Issanda Jeesuse Kristuse armu, et Tema, kuigi Ta oli rikas, sai vaeseks teie pärast, et teie Tema vaesusest saaksite rikkaks.
10 Selle asja poolest ma annan n
11 Aga nüüd viige ka täide oma tegemine, et n
12 Sest kui on head tahtmist anda, siis on see vastuv
13 Sest ei ole vaja, et mis teistele on kergenduseks, teile oleks koormaks, vaid tasakaalustuseks
14 nende puudusele olgu see, mida teil praegusel ajal on ülearu, et ka see, mida neil on ülearu, aitaks teie puudust ja n
15 nagu on kirjutatud: „Sellel, kel oli palju, ei olnud ülearu, ja kel oli pisut, ei olnud puudust!"
16 Aga tänu olgu Jumalale, Kes niisuguse hoole teie heaks andis Tiituse südamesse.
17 Sest ta v
18 Me läkitasime ühes temaga venna, kelle kuulsus Evangeeliumi kuulutamises on tuttav k
19 ja mitte ainult seda, vaid ta on ka koguduste poolt valitud meie teekonna kaaslaseks kohale viima seda armastuseandi, mida meie kogume, Issanda Enese auks ja meie hea tahte tunnuseks.
20 N
21 Sest me hoolitseme selle eest, mis on hea, mitte ainult Issanda ees, vaid ka inimeste ees.
22 Me aga läkitasime ühes nendega veel oma venna, kelle innukust me oleme sageli saanud tunda paljudes asjades ja kes on nüüd veel palju innukam selle suure usalduse t
23 Mis Tiitusesse puutub, siis on ta minu seltsimees ja kaastööline teie juures; mis puutub meie vendadesse, siis on nemad koguduste Apostlid ja Kristuse au.
24 Niisiis andke neile koguduste ees t