1 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
2 A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
3 A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
5 A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít.
6 Az igazság megõrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst.
7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8 Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
10 Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyûjt, megõregbíti [azt.]
12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát.
17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19 A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21 A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.]
22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
23 Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
24 A ki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel.
25 Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.
1 En vis son hör på sin faders tuktan, men en bespottare hör icke på någon näpst.
2 Sin muns frukt får envar njuta sig till godo, de trolösa hungra efter våld.
3 Den som bevakar sin mun, han bevarar sitt liv, men den som är lösmunt kommer i olycka
4 Den late är full av lystnad, och han får dock intet, men de idogas hunger varder rikligen mättad.
5 Den rättfärdige skyr lögnaktigt tal, men den ogudaktige är förhatlig och skändlig.
6 Rättfärdighet bevarar den vilkens väg är ostrafflig, men ogudaktighet kommer syndarna på fall.
7 Den ene vill hållas för rik och har dock alls intet, den andre vill hållas för fattig och har dock stora ägodelar.
8 Den rike måste giva sin rikedom såsom lösepenning för sitt liv, den fattige hör icke av något
9 De rättfärdigas ljus brinner glatt, men de ogudaktigas lampa slocknar ut.
10 Genom övermod kommer man allenast split åstad, men hos dem som taga emot råd är vishet.
11 Lättfånget gods försvinner, men den som samlar efter hand får mycket.
12 Förlängd väntan tär på hjärtat, men en uppfylld önskan är ett livets träd.
13 Den som föraktar ordet hemfaller åt dess dom, men den som fruktar budet, han får vedergällning.
14 Den vises undervisning är en livets källa; genom den undviker man dödens snaror.
15 Ett gott förstånd bereder ynnest, men de trolösas väg är alltid sig lik.
16 Var och en som är klok går till väga med förstånd, men dåren breder ut sitt oförnuft.
17 En ogudaktig budbärare störtar i olycka, men ett tillförlitligt sändebud är en läkedom.
18 Fattigdom och skam får den som ej vill veta av tuktan, men den som tager vara på tillrättavisning, han kommer till ära.
19 Uppfylld önskan är ljuvlig för själen, men att fly det onda är en styggelse för dårar.
20 Hav din umgängelse med de visa, så varder du vis; den som giver sig i sällskap med dårar, honom går det illa.
21 Syndare förföljas av olycka, men de rättfärdiga få till lön vad gott är.
22 Den gode lämnar arv åt barnbarn, men syndarens gods förvaras åt den rättfärdige.
23 De fattigas nyodling giver riklig föda, men mången förgås genom sin orättrådighet.
24 Den som spar sitt ris, han hatar sin son, men den som älskar honom agar honom i tid.
25 Den rättfärdige får äta, så att hans hunger bliver mättad, men de ogudaktigas buk måste lida brist.